Gyengén indította a hetet a magyar fizetőeszköz.

A tegnapi adatokhoz képest erősödött a forint.

Már csak a bolgár, a román és a lett minimálbért előzi le a magyar legkisebb fizetés.

Déli szomszédunk egy éven belül kivezeti saját, nemzeti fizetőeszközét.

A maastrichti kritériumokat Magyarország jelenleg nem tudja teljesíteni, de az ellenzék célja, hogy Magyarországon is a közös valuta legyen majd használatban. 

„100 forint nem nagy összeg. Kivéve, ha arról beszélünk, mennyivel többet fizetünk 1 euróért, mint 10 évvel ezelőtt” – közölte Vajda Zoltán ellenzéki képviselőjelölt.

369 forintnál is többe kerül egy euró, ez rosszabb a december 31-i záróárfolyamnál.

Két évtizeddel ezelőtt, 2002. január elsején kerültek forgalomba az Európai Unió közös valutájának első bankjegyei és pénzérméi.

Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest. 

Újabb történelmi mélyponton a forint. Ma délután már több mint 372 forintot kértek egy euróért a bankközi piacon. Ezért csütörtökön várhatóan tovább emelik az irányadó kamatot a Portfólió szerint. A Money.hu úgy számol, a jegybanki szigorítások hatására eddig 12 és fél százalékkal drágult egy átlagos, változó kamatozású lakáshitel. 

Már a magyarok kétharmada bevezetné az eurót - az Európai Bizottság friss, reprezentatív kutatása szerint. 3 százalékponttal többen, mint egy éve. Orbán Viktor miniszterelnök néhány hete még arról beszélt, csak Németország és Hollandia nyer a közös pénzzel, Matolcsy György jegybankelnök pedig két hete cikket írt, az Euró csapda címmel.

Vitát nyitna a magyar euróról a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely azt mondja, semmi sem sürgeti a közös európai pénz bevezetését, amelyre majdnem 17 éve vállalt kötelezettséget az ország. A miniszter drágulástól tart, a Portfólió.hu-nál viszont úgy számolnak, éppen áremelkedéstől védhetné a pénztárcákat a csatlakozás. A Momentum két év alatt eurót ígér, ha kormányra kerül.

Egy évtizede nem zuhant akkorát a forint, mint az elmúlt egy évben. 365-ös szint fölött zárt az euró hivatalos árfolyama 2020-ban. 10,5 százalékkal gyengült a pénzünk 2019-hez képest. Ezért most több százezer forinttal drágább egy átlagos új autó, mint tavaly ilyenkor. És az élelmiszerek egy részének ára is nagyot emelkedett.

Az infláció kétszeresével drágult a tej és a kenyér - a KSH friss jelentése szerint. Úgy számolnak, a tanszerek ára is átlag felett emelkedett iskolakezdésre. A GKI Gazdaságkutatónál azt mondják, hamarosan még jobban drágul az élet. A forint 5 hónappal ezelőtti szintjére gyengült, újra 360 forintot kérnek egy euróért.

Egy euróért ma átlagosan 354 forint 95 fillért kértek a bankközi piacon, de ez azért még jóval elmarad a legutóbbi mélyponttól. Idén április 1-én - és ez nem egy rossz bolondok napi tréfa volt - 364 forint 57 fillért kellett fizetnünk egyetlen euróért. A gyengülés hátterében a koronavírus okozta gazdasági gyengülés mellett a Magyar Nemzeti Bank keddi 15 bázispontos kamatcsökkentése áll. Azaz a befektetőknek most kevésbé éri meg a pénzüket a jegybank betéteiben tartani.

Történelmi mélyponton a forint. Minden évben legalább egyszer elhangzik ez a mondat. Gyakorlatilag mióta bevezették az eurót, a magyar deviza padlót fogott, ahonnan nem könnyű felállni. Ez csak 2008 októberében sikerült, amikor mindössze 229 forintért lehetett vásárolni az uniós pénzből.

Már lassan 2 évtizede, minden évben legalább egyszer mélypontra kerül a forint árfolyama. 2002-ben még elég volt 242 forintot fizetni egy euróért. Azóta nincs megállás a lejtőn, lassan de biztosan egyre rosszabb az árfolyam. A legutóbbi mélypont 10 napja volt, ekkor 337 forintot kértek egy euróért.

A pénzügyminiszter ígéretesnek nevezte, a jegybankelnök viszont káros és meddő álomnak tartja az eurót. Varga Mihály kiállt a közös pénz mellett, miután Matolcsy György a Financial Timesban kétségbe vonta az előnyöket. A pénzügyminiszter az MFOR.hu-nak azt mondta, Magyarország kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére, amikor az Európai Unióhoz csatlakozott.

330 forintért is adták ma az eurót. Rosszkor jött az újabb forint-gyengülés, azonnal drágultak a külföldi nyaralások. A Horvátországba készülők akkor jártak igazán jól, ha még nyár elején váltottak kunát. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértők szerint még mindig érdemesebb az itthoni pénzváltókból valutát vinni. A bankkártyás fizetés a legbiztonságosabb, a kinti készpénzfelvétel viszont kész ráfizetés lehet.

Annak idején, amikor uniós tagok lettünk, azt hitettük el magunkkal, hogy – mindjárt… ma sem tudható, hogy ennek mekkora szerepe volt a magyar devizahitel-válságban, mert nagyon sokan gondolhatták, hogy az euró csökkenti a hitel kockázatokat. De azóta is fel-felbukkan a kérdés: lesz? Mikor? Hogyan? A Magyar Nemzeti Bank – amelynek képviselőjét meghívásunk ellenére persze hiába várjuk ebben a témában – lényegében azt mondják, felejtsük el, mert a gazdaság teljesítménye és a bérszínvonal nagyon messze van az eurózónáétól, amelynek már 19 ország tagja, szomszédaink közül Ausztria és Szlovákia is és határozottan az euró felé tart Románia és Horvátország is.

Eltérítették egy amerikai cég pénzét, ami végül nem partnerénél, Dél-Koreában kötött ki, hanem felvették Magyarországon. Három férfit gyanúsítanak pénzmosással, akik a gyanú szerint részt vettek az ügyletben.

Görögország pénzügyi és – talán a szó legmélyebb értelmében vett – kulturális csatája a sokmilliárd eurós kölcsönzőkkel, közülük elsősorban Németországgal. 300+ milliárd euróról van szó. A megszorítási sorozatokhoz hozzászokni kényszerült görögöktől újabb és újabb megszorításokat és reformokat követelnek a kölcsönzők, főként Németország. Mi a tét?

Lusta és pazarló görögök, vagy túl szigorú németek? Két világ pénzügyi csatája: kapnak-e újabb halasztást a görögök Merkel kancellár és Tsipras miniszterelnök mai találkozója után? Meddig tart a németek türelme és fizetési hajlandósága? Marad-e az euró Görögországban? Hány megszorítást bír még el a görög társadalom? Szakértők vitája.

Vajon örülhetünk az árfolyamrögzítésnek? Tényleg elvesztették a nyugdíjpéntári tagok megtakarítását? Mennyibe kerül a gyerek beiskolázása?