Történelmi mélyponton nyitott a forint árfolyama hétfőn, és napközben tovább zuhant, délelőtt már 400 forintot kellett adni egy euróért. Egyelőre megjósolhatatlan, hol lesz a lejtő alja. 

A 388-as szint fölé ugrott az euró árfolyama.

Soha nem kellett olyan sokat fizetni egy euróért, mint szerdán. Elszálló inflációról beszél a szakértő, amit a lakosság is a bőrén fog érezni.

Kedd délelőtt beszakadt az árfolyam, 374 forint felett egy euró.

Gyengén indította a hetet a magyar fizetőeszköz.

A tegnapi adatokhoz képest erősödött a forint.

Már csak a bolgár, a román és a lett minimálbért előzi le a magyar legkisebb fizetés.

Déli szomszédunk egy éven belül kivezeti saját, nemzeti fizetőeszközét.

A maastrichti kritériumokat Magyarország jelenleg nem tudja teljesíteni, de az ellenzék célja, hogy Magyarországon is a közös valuta legyen majd használatban. 

„100 forint nem nagy összeg. Kivéve, ha arról beszélünk, mennyivel többet fizetünk 1 euróért, mint 10 évvel ezelőtt” – közölte Vajda Zoltán ellenzéki képviselőjelölt.

369 forintnál is többe kerül egy euró, ez rosszabb a december 31-i záróárfolyamnál.

Két évtizeddel ezelőtt, 2002. január elsején kerültek forgalomba az Európai Unió közös valutájának első bankjegyei és pénzérméi.

Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest. 

Újabb történelmi mélyponton a forint. Ma délután már több mint 372 forintot kértek egy euróért a bankközi piacon. Ezért csütörtökön várhatóan tovább emelik az irányadó kamatot a Portfólió szerint. A Money.hu úgy számol, a jegybanki szigorítások hatására eddig 12 és fél százalékkal drágult egy átlagos, változó kamatozású lakáshitel. 

Már a magyarok kétharmada bevezetné az eurót - az Európai Bizottság friss, reprezentatív kutatása szerint. 3 százalékponttal többen, mint egy éve. Orbán Viktor miniszterelnök néhány hete még arról beszélt, csak Németország és Hollandia nyer a közös pénzzel, Matolcsy György jegybankelnök pedig két hete cikket írt, az Euró csapda címmel.

Vitát nyitna a magyar euróról a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely azt mondja, semmi sem sürgeti a közös európai pénz bevezetését, amelyre majdnem 17 éve vállalt kötelezettséget az ország. A miniszter drágulástól tart, a Portfólió.hu-nál viszont úgy számolnak, éppen áremelkedéstől védhetné a pénztárcákat a csatlakozás. A Momentum két év alatt eurót ígér, ha kormányra kerül.

Egy évtizede nem zuhant akkorát a forint, mint az elmúlt egy évben. 365-ös szint fölött zárt az euró hivatalos árfolyama 2020-ban. 10,5 százalékkal gyengült a pénzünk 2019-hez képest. Ezért most több százezer forinttal drágább egy átlagos új autó, mint tavaly ilyenkor. És az élelmiszerek egy részének ára is nagyot emelkedett.

Az infláció kétszeresével drágult a tej és a kenyér - a KSH friss jelentése szerint. Úgy számolnak, a tanszerek ára is átlag felett emelkedett iskolakezdésre. A GKI Gazdaságkutatónál azt mondják, hamarosan még jobban drágul az élet. A forint 5 hónappal ezelőtti szintjére gyengült, újra 360 forintot kérnek egy euróért.

Egy euróért ma átlagosan 354 forint 95 fillért kértek a bankközi piacon, de ez azért még jóval elmarad a legutóbbi mélyponttól. Idén április 1-én - és ez nem egy rossz bolondok napi tréfa volt - 364 forint 57 fillért kellett fizetnünk egyetlen euróért. A gyengülés hátterében a koronavírus okozta gazdasági gyengülés mellett a Magyar Nemzeti Bank keddi 15 bázispontos kamatcsökkentése áll. Azaz a befektetőknek most kevésbé éri meg a pénzüket a jegybank betéteiben tartani.

Történelmi mélyponton a forint. Minden évben legalább egyszer elhangzik ez a mondat. Gyakorlatilag mióta bevezették az eurót, a magyar deviza padlót fogott, ahonnan nem könnyű felállni. Ez csak 2008 októberében sikerült, amikor mindössze 229 forintért lehetett vásárolni az uniós pénzből.

Új történelmi mélypontra bukott a forint. 337 és fél forintot kértek csütörtökön egy euróért a bankközi piacon. Drágulás várható a boltokban, de a GKI úgy számol, az állam több mint 100 milliárd forinttal jobban jár, ha a gyengülés tartós marad. Az euró árfolyama bármikor 340 forint fölé ugorhat a legfrissebb elemzések szerint.

Már lassan 2 évtizede, minden évben legalább egyszer mélypontra kerül a forint árfolyama. 2002-ben még elég volt 242 forintot fizetni egy euróért. Azóta nincs megállás a lejtőn, lassan de biztosan egyre rosszabb az árfolyam. A legutóbbi mélypont 10 napja volt, ekkor 337 forintot kértek egy euróért.

Délelőtt több mint 337 forintot kellett adni egy euróért a bankközi devizapiacon. A kormány szerint a családoknak a devizahitelek jelentették a legnagyobb árfolyamkockázatot, de azokat megszüntették. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértők szerint, aki neten rendeli meg karácsonyi ajándékot, az drágulásra számíthat, a bolti árakat azonban egyelőre nem érinti a gyenge árfolyam.

A pénzügyminiszter ígéretesnek nevezte, a jegybankelnök viszont káros és meddő álomnak tartja az eurót. Varga Mihály kiállt a közös pénz mellett, miután Matolcsy György a Financial Timesban kétségbe vonta az előnyöket. A pénzügyminiszter az MFOR.hu-nak azt mondta, Magyarország kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére, amikor az Európai Unióhoz csatlakozott.

Akár 337 forintra is drágulhat egy euró - a Portfólió gazdasági szakportál szerint. Pénteken egész nap a csütörtöki új, negatív rekordja közelében mozgott az árfolyam. Ráadásul a horvát kunához képest is történelmi mélypontra bukott a forint. Az amerikai dollárral szemben pedig 2 és fél éve volt hasonlóan gyenge utoljára - az üzemanyagok ára is tovább emelkedik.

330 forintért is adták ma az eurót. Rosszkor jött az újabb forint-gyengülés, azonnal drágultak a külföldi nyaralások. A Horvátországba készülők akkor jártak igazán jól, ha még nyár elején váltottak kunát. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértők szerint még mindig érdemesebb az itthoni pénzváltókból valutát vinni. A bankkártyás fizetés a legbiztonságosabb, a kinti készpénzfelvétel viszont kész ráfizetés lehet.

Még évekig nem lesz magyar euró. Legalábbis a pénzügyminiszter azt mondta, egyelőre nincs kormányzati szándék a bevezetésére, hiába teljesítheti az ország az euróövezethez való csatlakozás feltételeit. A miniszterelnök néhány napja egy olasz lapnak arról beszélt, az eurózóna szerinte a politikai unió irányába halad, de mi nem tartunk velük. Ellenzéki pártok minél hamarabb bevezetnék a közös pénzt.

Annak idején, amikor uniós tagok lettünk, azt hitettük el magunkkal, hogy – mindjárt… ma sem tudható, hogy ennek mekkora szerepe volt a magyar devizahitel-válságban, mert nagyon sokan gondolhatták, hogy az euró csökkenti a hitel kockázatokat. De azóta is fel-felbukkan a kérdés: lesz? Mikor? Hogyan? A Magyar Nemzeti Bank – amelynek képviselőjét meghívásunk ellenére persze hiába várjuk ebben a témában – lényegében azt mondják, felejtsük el, mert a gazdaság teljesítménye és a bérszínvonal nagyon messze van az eurózónáétól, amelynek már 19 ország tagja, szomszédaink közül Ausztria és Szlovákia is és határozottan az euró felé tart Románia és Horvátország is.

Népszavazást kezdeményez az euró bevezetéséért az augusztus elején bejegyzett Polgári Világ Pártja. A polgári szavazatokra számító új párt vezetőségében a tanártüntetésekről megismert Pukli István, korábbi iskolaigazgató is feladatot vállalt. A kormány a kezdeményezésre úgy reagált, az euró bevezetése nem időszerű.

Szinte mindenféle drogot árultak azok a dílerek, akiket a napokban fogtak el a budapesti nyomozók. Egyebek mellett kokaint, marihuánát, amfetamint, extasy tablettákat és különböző kristályokat foglaltak le a házkutatásokon. Előkerült húszmillió forint készpénz is, valamint több ezer euró, dollár és norvég korona.

Eltérítették egy amerikai cég pénzét, ami végül nem partnerénél, Dél-Koreában kötött ki, hanem felvették Magyarországon. Három férfit gyanúsítanak pénzmosással, akik a gyanú szerint részt vettek az ügyletben.

Nekünk, magyaroknak az egyik legnépszerűbb nyaralóhely, ahol kiváló a vendéglátás, kedvesek az emberek és gyönyörű a tenger. A görögök számára viszont a hazát, az otthont, az életet jelenti. Görögország pedig bajban van, mert visszautasították azt a tervét, amellyel adósságait akarta rendezni. Sokan vészharangot kongatnak, unióból való kilépést emlegetnek, mások el sem tudják képzelni, hogy ne legyen megoldás az Európa több országát is sújtó válságra.

Görögország pénzügyi és – talán a szó legmélyebb értelmében vett – kulturális csatája a sokmilliárd eurós kölcsönzőkkel, közülük elsősorban Németországgal. 300+ milliárd euróról van szó. A megszorítási sorozatokhoz hozzászokni kényszerült görögöktől újabb és újabb megszorításokat és reformokat követelnek a kölcsönzők, főként Németország. Mi a tét?

Lusta és pazarló görögök, vagy túl szigorú németek? Két világ pénzügyi csatája: kapnak-e újabb halasztást a görögök Merkel kancellár és Tsipras miniszterelnök mai találkozója után? Meddig tart a németek türelme és fizetési hajlandósága? Marad-e az euró Görögországban? Hány megszorítást bír még el a görög társadalom? Szakértők vitája.

A romló globális piaci hangulatban gyengült a forint szerdán délelőtt mind az euróval, mind a svájci frankkal szemben.

Vajon örülhetünk az árfolyamrögzítésnek? Tényleg elvesztették a nyugdíjpéntári tagok megtakarítását? Mennyibe kerül a gyerek beiskolázása?

Baleset-megelőzési konferenciát tartottak Gödöllőn.

A BUX némi eséssel kezdte a hét második kereskedési napját.

Leállt Görögország közlekedése, nincs iskola, zárva vannak a hivatalok, sőt még az újságírók is csatlakoztak az általános sztrájkhoz.

Könnygázzal oszlattak fel a rohamrendőrök egy május elsejei tüntetést Athénban.

Le kellett zárni egy német autópályát, miután egy autóból kirepült 23 ezer euró.

A Bajnai-kormány még nem jelölt ki céldátumot, amikor a forintot felválthatja az euró.