Legalább öt év kell, mire Magyarország be tudja vezetni az eurót

Az euró bevezetéséről, az adórendszerről, az inflációról, a munkahelyekről és a költségvetésről alkotott elképzeléseiket ismertették az ellenzéki pártok a Civitas Intézet Ellenzéki Kerekasztal 2022 – Gazdaságfejlesztés című csütörtöki rendezvényén.

Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője az MTI tudósítása szerint nagyon jónak nevezte az euró bevezetéséről szóló ellenzéki elképzelést. 

Ez szerinte legkevesebb öt évet vesz majd igénybe.

A maastrichti kritériumokat Magyarország jelenleg nem tudja teljesíteni, de az elvárás az, hogy a csatlakozni kívánó kormány olyan hiteles programot tegyen le, amelyben leírja, hogy mikorra képes megfelelni a feltételeknek – közölte. 

Nem lehet folytatni az eddigi leértékelési politikát, helyette egy nagyon szűk sávon belül kell tartani a forint árfolyamát 

– mondta.

Varju László, a DK képviselője szerint az elmúlt tíz évben lett volna lehetőség arra, hogy Magyarország közelebb kerüljön az euró bevezetéséhez, de erre nem volt politikai szándék.

Az adóelképzeléseket ismertető Csárdi Antal, az LMP képviselője leszögezte, hogy 

az egykulcsos személyi jövedelemadó helyett többkulcsos, progresszív adóra volna szükség, a minimálbért pedig adómentessé kell tenni.

Az ellenzéki pártok között többségben volt az a nézet, hogy újra kell gondolni az áfa rendszerét, Európában nem példátlan, hogy az áfának több kulcsa van – emelte ki. A képviselő egyúttal bírálta, hogy a multinacionális cégek körülbelül harmadannyit adóznak, mint a magyar vállalkozások.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel kiemelte, hogy a mindenkori kormányok mindig demográfiai célokról beszélnek, de eközben egész Európában Magyarországon kell a legtöbb áfát fizetni a gyermeknevelési cikkek után.

Az MSZP-t és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat képviselő Vajda Zoltán az inflációról beszélt. A politikus felelőtlennek nevezte a jegybank politikáját, bírálta az állampapírvásárlást és az MNB alapítványait. A folyamatos jegybanki kamatemelések nem nagyon érik el a céljukat, érdemben nem erősítik a forintot – mondta.

Ilyés Márton, a Momentum politikusa azt hangsúlyozta, hogy a munkaerőhiány a többi között a kivándorlás felpörgésén alapul, és ez bizonyos szektorokban, például az egészségügyben, az építőiparban és az agrárgazdaságban is jól megfigyelhető.

A magyar gazdaságpolitika „horribilis erőforrásokat pazarolt el” arra, hogy egymáshoz hasonló típusú munkahelyeket csábítson Magyarországra 

– fogalmazott. Egy munkaerő-hiányos gazdaságban azonban az a fontos, hogy egyre magasabb színvonalú munkahelyeket teremtsenek – tette hozzá.

Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy a munkaerőhiány sokkal nagyobb gondokat okozhat az elkövetkezendő 10-20 évben, mint amilyet bármilyen kormány kezelni tudna. Hozzátette, ezért egy valóban demográfiai típusú kormányzásra van szükség.

Csárdi Antal a kormány egyik legnagyobb bűnének nevezte, hogy a pedagógusok és egészségügy dolgozók társadalmi megbecsültségét mesterségesen „letolta”.

Az utolsó témára áttérve Varju László úgy fogalmazott: az idei évre elfogadott költségvetés használhatatlan, ezért újra van szükség. A jogállami működés egyik fontos feltétele a büdzsé átláthatóságának megteremtése – közölte a politikus. Az államnak pedig szerinte biztosítania kell az ingyenes egészségügyi ellátást.

Nyitókép: Faludi Imre/MTVA