A történelmi mélypontról is van lejjebb a forintnak, ha a háború nem ér véget

Az elmúlt két napban sosem látott árfolyamszintekkel találkoztunk, különösen kedden, amikor nagy napon belüli elmozdulást láthattunk: az euróval szemben a 370 körüli szintről 380 közelébe gyengült a forint, szerdán pedig a 380-as szintet is átlépte az árfolyam. A csütörtököt a magyar fizetőeszköz 377-es árfoylam felett indította.

„Az elsődleges ok egyértelműen a háború, amely a piacokon is félelmet és bizonytalanságokat kelt. Ez tükröződik sok pénzügyi eszköz árfolyamában, ezeket ugyanis a befektetők a portfolióik, eszközeik kockázatcsökkentése érdekében eladják és keresik a klasszikusan biztonságosnak vélt eszközöket. Globális szinten ilyen az amerikai és német állampapír, a devizák közül a dollár és a svájci frank. Kis túlzással szinte minden más eszközből ömlik ki a tőke. Bár a forint az utóbbi időben emelt kamattal rendelkezik, a térképre nézve közel van a háborúhoz, ez is hozzájárul ahhoz, hogy most jelentős forinteladások vannak” – mondja Jobbágy Sándor, aki szerint a folyamatot erősítik a magyar piacon tapasztalható erőteljes részvény és kötvényeladások is. A logika itt ugyanaz, mint a forintnál: mindenki a klasszikusan biztonságos eszközöket keresi, 

ráadásul ha a belföldi vagy külföldi szereplők az eszközökért kapott forintot euróra, dollárra vagy bármilyen más devizára váltják, hozzájárulnak a forint gyengüléséhez.

Jobbágy Sándor szerint a jelenlegi helyzetben természetes, hogy jelen van a kockázatcsökkentési tendencia, ez pedig nem tesz jót a magyar papíroknak. Amikor pedig globális szinten kezdődnek nagymértékű eladások, bizonyos eszközök „beragadnak”, nehéz őket eladni, mert a befektetők nagy mennyiségtől válnának meg.

„Ilyenkor előfordulhat, hogy kis túlzással válogatás nélkül adnak el eszközöket. Egy nagyforgalmú eszközt is eladhatnak pánikhelyzetben, hiszen annak lehet könnyen vevőt találni, nagyobb a likviditása. Ez azt jelenti, hogy sok olyan eszközt is eladnak, ami egyébként jól teljesít. Sok eladás most nem arról szól, hogy az adott eszközt mennyire tartják jónak, hanem hogy olyan eladási hullám van, amiben csökkenteni kell a befektetők portfóliójának kockázatát. És itt gondolhatunk akár a földrajzi kitettségre is. Magyarország, így a magyar eszközök közel vannak a háborúhoz, sok eladás ennek szólhat” – magyarázza az elemző, aki szerint emellett ha egy tőzsdei cégnek oroszországi érdekeltségei vannak, az olaj lehet a tűzre.

Meddig gyengülhet a forint?

A régióban a forint szempontjából a zlotyt figyelik a legintenzívebben, a lengyel fizetőeszköz a forinttal nagyjából azonos mértékben gyengült, szerdán azonban gyengülése mértéke valamivel elmaradt a forintétól. Jobbágy Sándor szerint a régióban a cseh korona tartja magát a legjobban, amelyet biztonságosabb valutaként tartanak számon, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne gyengült volna az euróval vagy a dollárral szemben.

Az elemző szerint a forinttal kapcsolatban most csak nehéz kérdések vannak, a fejlemények ugyanis együtt mozognak a háború eseményeivel, amelyek pedig értelemszerűen bizonytalanok. További nehézséget jelent, hogy soha nem volt még ilyen magas a forint-euró árfolyam, ilyen történelmi rekordnál pedig már nagyon nem könnyű fogódzót találni a becslésekhez.

„Egészen rövidtávon attól függ az árfolyam, hogy hogyan alakul a háború. Egyelőre senki sem látja, hogy mi lesz a kiút ebből a helyzetből. Amíg ez igaz, addig van esély rá, hogy még a mostani szintekről is tovább gyengüljön a forint, mert a háborús félelem és kockázat felülírja a magyar gazdaság eredményeit és felülírja azt is, hogy a kamat magasabb, mint Csehországban vagy Lengyelországban. A következő napokban tehát nem zárható ki, hogy mostani szintről is tovább gyengüljön a forint, de a háborús helyzet elmúltával a forint helyzete is érdemben javulhat” – mondja Jobbágy Sándor.

Elszállhat az infláció

A tervezettnél nagyobb lehet az infláció az elemző szerint, aki felidézi: 2022 a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által prognosztizálnál nagyobb inflációval indult. Ebben nagy súlya van az energiaárak emelkedésének, ami ugyan a rezsicsökkentés miatt a háztartások számláiban nem látszik, azonban a cégek nagy része sokkal magasabb számlákat fizet, a plusz költségeket pedig értelemszerűen áthárítják a fogyasztókra.

„Szinte minden alapanyagnak megemelkedett a világpiaci ára, értve itt az ipari fémeket vagy mezőgazdasági termékeket is. Ezek az utóbbi hónapokban egyre jelentősebb mértékben kerülnek át a fogyasztói árakba. A háborútól függetlenül is arra lehetett számítani, hogy idén legalább akkora, de inkább nagyobb infláció várható, mint tavaly. A háború ezt a folyamatot felerősítette, szerintem a korábban várt 5-6 százalék körüli éves átlagos infláció legalább 7-8 százalékos lehet idén a jelenlegi tudásunk alapján” – magyarázza Jobbágy Sándor.

Mit tehet a forintért az MNB?

Az elemző szerint a jegybank kommunikációjából az rajzolódik ki, hogy megfontoltságra törekszenek, kerülik az elhamarkodott beavatkozást. Felidézi, hogy Virág Barnabás, az MNB alelnöke kedden úgy nyilatkozott: továbbra is elsősorban a kamat a fő eszköz a forint védelmében, de minden lehetséges eszközzel készek védeni a forint értékét. Ez azt is jelenti, hogy folytatódhat a novemberben felgyorsult kamatemelési sorozat, és a korábban vártnál tovább is tarthat. Jól látszik azonban, hogy a piacon olyan eladási hullám van a tőkepiacokon, ami ellen rövidtávon érdemben nem lehet tenni, viszont ez jó eséllyel nem lesz tartósak. Egy ilyen helyzetben pedig Jobbágy Sándor szerint sem lenne jó döntés a kapkodás, hiszen például egy nagy méretű egyszeri kamatemelés nem segítene. Értékelése szerint a jegybank is ezen a véleményen lehet.

Nyitókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images