Rengetegen szeretik a fronton egymást ölelgető, ellenséges katonák sztoriját, még ha az nem is kimondottan életszerű. Annyi biztos: a hosszú nyugati frontvonalon több helyen is meghitt karácsonyi jelenetek játszódtak le 1914. december 25-én, ám ettől még több tucatnyian haltak meg aznap is a harcokban. A hátországi nyilvánosság előtt pedig sokáig titkolták, mi történt karácsonykor, nehogy kiderüljön, hogy a másik fél katonái mégsem emberevő szörnyek.

Az első nagy világégés véráztatta frontjai közül az egyik legkegyetlenebb a Dolomitok 3000 méteres magasságában húzódott, ahol 1916 és 1917 között az osztrák-magyar monarchia alakulatai valóságos várost építettek a Marmolata gleccserének jegébe. Az olasz Alpok havas sziklái és jégfalai közt 12 km hosszú alagúthálózat kötötte össze a felszín alatt rejtőző laktanyákat, konyhákat, tábori kórházakat, hadianyagraktárakat és lőállásokat. 

Nem ő az első, akinek furcsa tárgyak helyeződtek valamelyik testnyílásába. 

A késő őszi időjárás miatt embertelen állapotok uralkodnak a lövészárkokban, bokáig, térdig érő vízben, hideg sárban kúsznak-másznak a katonák. 

A Winterberg-alagutat tavaly találták meg, szerdán egy kamerás fúrással megerősítették, hogy a német-francia határnál lévő üregben lehetnek csaknem 300 első világháborús német katona maradványai.

Hivatalosan népirtásnak minősítette az örmények tömeges meggyilkolását az első világháború idején Joe Biden amerikai elnök. Becslések szerint a török hatóságok által elkövetett atrocitásoknak körülbelül másfélmillió örmény civil áldozata lehetett 1915 és 17 között. Az örmények világszerte ünneplik a bejelentést, Ankara viszont visszautasította a népirtás vádját.

100 éves hiányt pótoltak a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei azzal, hogy létrehoztak egy nyilvános adatbázist, amelyben bárki kutathat az első világháborúban elhunyt vagy megsebesült katonákról. Sok leszármazott csak annyit tud, hogy a nagypapa vagy a dédapa a fronton halt meg, de a körülményekről semmit. Az internetes oldallal ezen kívánnak segíteni.

Három év, 1918, 19 és 1920 – 100 év után. Az első világháború végétől a néhány hónapos, őszirózsásnak nevezett forradalom, majd az ugyancsak néhány hónapos tanácsköztársaság után 1920-ban – Trianon. Ezeket a mindmáig megosztó sorsdöntő folyamatokat kellene valahogyan összerendeznünk és megértenünk.  

Ezen a hétvégén Párizsban sok tucat állam- és kormányfő emlékezik arra, hogy 100 évvel ezelőtt egy vasúti kocsiban írta alá kapitulációját Németország, s ezzel vége lett a négy éves első világháborúnak. Legalább 15 millió halott. A vagy 600 ezerre becsült magyar harctéri áldozat előtt számtalan település emlékművel tiszteleg. Itt és most az első világháborúról beszélünk.  

Arról nem írtak a történelemkönyvek, hogy tengerésztisztként az ellenség hajótöröttjeit is kimentette. Egy titkos tervvel még az első világháború végét is megpróbálta megváltoztatni. A másik Horthy, a tengerész a XXI. században.

Arról nem írtak a történelemkönyvek, hogy tengerésztisztként az ellenség hajótöröttjeit is kimentette. Egy titkos tervvel még az első világháború végét is megpróbálta megváltoztatni. A másik Horthy, a tengerész a XXI. században.