A párbeszéd az erősek, nem pedig a gyengék fegyvere, mondta a díjátadón a volt német kancellár.

Kevesebb mint negyedük vágyik a volt kancellár visszatérésére, de nincsenek határozottan meggyőződve arról, hogy Olaf Scholz jobb lenne nála.

Az exkancellár megvédte saját oroszpolitikáját, szerinte például a minszki egyezménnyel időt nyert Ukrajna a háborúra való felkészülésre. 

A miniszterelnök szerint Angela Merkellel most nem lenne háború Ukrajnában. 

A német sajtó szerint eltűnt a személyi igazolványa, a jogosítványa és a bankkártyája is.

Úgy látja: a támadás éles választóvonal Európa történelmében.

A volt német kancellárt az ENSZ főtitkára kereste meg.

Angela Merkel utódja a járványról, a klímaváltozásról és a külpolitikáról is beszélt a Bundestagban.

Igencsak meglepte a németeket Angela Merkel, aki csütörtökön egy hetvenes évekbeli NDK-s punk-számmal búcsúzott hivatalától. Az országot 16 éven át kormányzó kancellár ugyanis inkább kimértségéről, mintsem vagány megnyilvánulásairól volt ismert. Búcsúbeszédében az alázat és a hála érzését emelte ki a hatalomban töltött évekért.

A szociáldemokraták nyerték a parlamenti választást Németországban. 16 év után győztek újra. A visszavonuló Angela Merkel kereszténydemokrata pártszövetségének támogatottsága történelmi mélypontra zuhant. Igaz, a második helyhez ez is elég volt. Feljöttek a Zöldek és a Liberálisok, így végül ez a két párt dönthet majd arról, ki lesz Németország új kancellárja.

Nem csak Németország, hanem egész Európa számára sorsdöntő, hogy ki követi Angela Merkelt a kancellári székben. Abban mindenki egyetért, hogy a 16 év kormányzás után leköszönő politikust nem lesz egyszerű pótolni. Minden bizonnyal hosszan elhúzódó koalíciós tárgyalások után dől el, hogy milyen összetételű kormány irányíthatja a kontinens legnagyobb gazdasági és politikai hatalmát.

A világ legrosszabbul időzített telefonhívását kapta Angela Merkel tegnap. A német kancellár éppen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt, amikor megszólalt a mobilja. Merkel egyébként több kényes ügyet is felhozott a Putyinnal folytatott megbeszélésen. Az orosz kormány közben a két politikus találkozójának napján minősítette külföldi ügynökké az ország vezető, független tévécsatornáját.

Váratlanul ismét Varsóba utazott délután Orbán Viktor. Lengyel lapinformációk szerint azért, hogy megegyezzen lengyel kollégájával egy Angela Merkel német kancellárral kötendő kompromisszumról. A csütörtökön kezdődő uniós csúcs az utolsó esély arra, hogy a magyar és a lengyel kormány elálljon a vétójától és életbe léphessen az uniós költségvetés, valamint a járványügyi helyreállítási alap. Sajtóértesülések szerint a két kormány ultimátumot kapott, hogy amennyiben nem sikerül megegyezni, akkor nélkülük döntenek a 750 milliárd eurós helyreállítási alapról.

Bezáratná az európai síközpontokat Németország. Angela Merkel szerint a koronavírus terjedése miatt a síszezont január elejéig el kellene halasztani. Az ötletet Olaszország és Franciaország is támogatja. Ausztria viszont nem, noha egy ottani síközpont lehet a felelős azért, hogy a vírus tavasszal elterjedt Európában.

Fél évig tartó éjszakai kijárási tilalmat vezettek be Spanyolországban a koronavírus terjedése miatt. Olaszországban pedig a középiskolai órák többségét online kell megtartani. Németországban, a helyzetet drámainak értékelő Angela Merkel kormánya pénteken dönthet az újabb szigorításokról. Hiába jelentenek be azonban Európa-szerte szinte naponta újabb korlátozó intézkedéseket, a járvány terjedését egyelőre nem sikerült megfékezni.

Átlátható és részletes vizsgálatot szerente a német kormány Alekszej Navalnij ügyében. Moszkva szerint erre semmi szükség. A putyini rendszer leghangosabb kritikusának számító ellenzéki vezetőt minden jel szerint megmérgezték, legalábbis erre jutottak az őt ápoló német orvosok. A politikust először egy orosz kórházban ápolták, és az intézmény főorvosa kitart amellett, hogy nem találtak mérget a szervezetében.

Vasárnap újra nagy pofont kaptak a német kormányzópártok, ezúttal a hesseni tartományi választásokon. Angela Merkel kancellárnak, a CDU elnökének egy éjszaka elég volt, hogy hétfőn bejelentse, nem indul újra a pártelnöki tisztségért, és a mostani lesz az utolsó német kancellári ciklusa is.

Már Németország is keresi önmagát. A szeptemberi választásokon egyszerre érte történelmi vereség mindkét nagy pártot, egy szélsőségesnek tartott párt lett a harmadik parlamenti erő Berlinben és két hónappal a választások után sincs új kormány. Ez az Európai Uniót is elbizonytalanítja.

Angela Merkelt a német jólét és biztonság folytatásának jelszavával kampányol és úgy tűnik, ez bejön. Az év elején az újonc szociáldemokrata jelölt, Martin Schulz mintha megközelítette volna Merkelt, egy ideig személyes népszerűségi mutatói is jobbak voltak. Ám utána a szociáldemokraták több tartományi választást is elvesztettek, majd a Németországban magától értetődő kancellárjelölti vitában Schulz nem tudta megszorongatni Merkelt és most az a helyzet, hogy a kancellárt balról nem lehet előzni. De jobbról meghökkentően erős ellenfélnek bizonyul az élesen bevándorlás-ellenes Afd, Alternatíva Németországért párt, amelyet egykori kereszténydemokrata politikusok alapítottak. Mi lesz?              

Németország Európa legnagyobb gazdasága és a világ legnagyobb exportőre. Az Európai Unió meghatározó tagországa. Mégis, vagy éppen ezért: politikusok, tudósok és elemzők hada – közülük sokan már sok éve – keresi a választ arra a kérdésre, mikor lesz az óvatos Németország igazi nagyhatalom, például az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a világpolitika ha nem is vezető, de a jelenleginél markánsabb szereplője? Másképpen: a Merkel előtti német kancellárok mindegyike emlékezetes politikai örökséget hagyott maga után. Ha nyer, a hatvanhárom éves Merkelnek négy éve marad, hogy többért és másért is emlékezzenek rá, mint a német jólét és biztonság őrére.

Angela Merkel német kancellár, aki a 80 milliós Németország és kimondva, ki nem mondva, az Európai Unió élén szembe került egy másik 80 milliós ország, Törökország elnökével, Erdogannal. Aki pontosan tudni véli, hogy a menekültek ügyében az Unió kiszolgáltatott neki – kérdés, hogy meddig akar, meddig tud elmenni: azonnali vízummentességet akar és főleg azt, hogy nemhogy külföldről, de még Törökországból se szóljon bele senki abba, hogy miféle szigorú elnöki hatalmat akar megvalósítani. Feszültség van. Oldható?

Az emberi jogok, a nyitottság és a tolerancia csak felszínes, másodlagos értékek – erről is beszélt Orbán Viktor a menekültválsággal kapcsolatban a Fidesz hétvégi kongresszusán. Angela Merkel német kancellár pártja hétfőn kezdődő kongresszusán pedig azt mondta, hogy a menekültválságot csak úgy lehet megoldani, ha együttműködnek az országok. A Híradónknak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a demokrácia és az emberi jogok biztosítják Európa szabadságát.

A kerítés nem állítja meg a menekülteket, a kelet európai országoknak pedig ki kell venniük a részüket a menekültválság megoldásában - mondta a német kancellár. A kritika Magyarországnak is szólt. Angela Merkel szerint az emberi jogok nemcsak a keresztényeknek, de a muzulmánoknak is járnak. A kormányszóvivő szerint a magyar kormány mindenben egyetért a német kancellárral. Orbán Viktor ugyanakkor a Focus című német lapnak adott interjújában azt mondta: valóban mindenkit megillet az emberi méltósághoz fűződő jog, de a német vagy a magyar élet nem jár mindenkinek.

Az élet úgy hozta, hogy a második világháború utáni Európa mindkét súlyos fegyveres konfliktusa a szomszédunkban történik: a délszláv háború közel volt, de az ukrajnai Donyeck is csak egy párizsnyi távolságra van tőlünk. Ukrajna keleti részén polgárháború van. Meghívtunk két szakértőt, Hajdú Nórát és Krausz Tamást, hogy segítsenek értelmezni azt, hogy mi mozgatja ezeket a politikusokat, különös tekintettel arra, hogy miért és merre tart Oroszország.

Négyezer aktívan működő német cég majdnem 300 ezer embert foglalkoztat nálunk, minden 14. magyar munkavállaló német munkáltatónak dolgozik. A német cégek a magyar export egy teljes hatodát produkálják. Vendégünk Dirk Wölfer, a Német-Magyar Kamara kormányközi kapcsolatokkal foglalkozó vezetője.

A szomszédunkban orosz közreműködéssel zajló ukrán polgárháborúra is figyelve keressük Magyarország helyét Németország, Oroszország, és az Egyesült Államok háromszögében. Avagy: Merkel és Putyin magyar szemszögből - is-is illetve vagy-vagy?

Egy kedves, mosolygós 60 éves asszony, decens frizurával, visszafogott nadrágkosztümökben. Ha egy babakocsit tolna a Népligetben, még nagymamának is nézhetnénk. Nos, ez a jóságos tekintetű német hölgy valójában a világ legnagyobb hatalmú nője, Angela Merkel német kancellár. Süle László riportja a politikusról.