Nyolc hónapja józan Szalay Bence, elárulta, mi segít neki távol maradni az alkoholtól

Előítéletektől a barátságig: ez történt Szalay Bence és PSG Ogli között a dzsungelben

Bár a nézők számára a dzsungellét leginkább a bátorságpróbákról és az extrém körülményekről szól, Szalay Bence számára a legnagyobb kihívást nem a pókok vagy az éhség, hanem a haszontalanság érzése jelentette. 

A színész a kiesése után elárulta, hogy bár fizikailag bírta a megpróbáltatásokat, mentálisan hamar elérte a korlátait. 

Az egyik legérdekesebb szála Bence kint tartózkodásának a PSG Oglival való kapcsolata volt. A két híresség teljesen más világból érkezett, és kezdetben mindketten tele voltak előítéletekkel a másikkal szemben. Szalay Bence elárulta, hogy eleinte azt hitte, nem fognak tudni két szónál többet váltani, mert semmi közös nincs bennük.

Azt gondoltam róla, hogy mivel két naponta fodrászhoz jár, hogy ő fog itt nyafogni vagy hisztizni

 – emlékezett vissza a színész az első benyomásaira. Végül azonban mindketten pozitívan csalódtak: Ogli egy vagány, jóindulatú karakternek bizonyult, aki panasz nélkül mondott le a kényelemről és az ételről, Bence pedig bebizonyította, hogy nem az a „finnyás színész”, akinek a tartalomgyártó gondolta.

A tétlenség volt a legnagyobb ellenség 

A tábori élet azonban nem csak a barátkozásról szólt. Bence számára a hetedik nap környékén kopogtatott be a magány, amikor rájött, hogy a tétlenség felemészti az energiáit. Mint mondta, szüksége van a munkára és a pörgésre ahhoz, hogy jól érezze magát, a dzsungelben viszont sokszor csak a tehetetlenség maradt, ami számára „pokoli” élmény volt.

Szalay Bence nyíltan beszélt korábbi alkoholfüggőségéről

Ez az állapot különösen veszélyes terep a színész számára, aki nyíltan beszélt korábbi alkoholfüggőségéről is. 

Hát az eddigi életem során, amikor nem volt elég dolgom, vagy nem csináltam magamnak elég dolgot, akkor még jobban felerősödtek a függőségeim, vagy az alkoholfüggőségeim, amiről már beszéltem

 – vallotta be. Bence nyolc hónapja tette le az italt, és azóta sporttal, hobbikkal és sűrű időbeosztással tartja egyensúlyban az életét, így a tábori kényszerpihenő mentálisan rendkívül megterhelő volt számára.

Az esőerdő varázsa

A természet közelsége ugyanakkor pozitív élményeket is tartogatott. Bár volt, hogy egy hatalmas pók mászott a hasára, amit játékostársa, Anita vett észre, Bence nem esett pánikba. Sőt, az állatoktól való félelem hiánya segített neki átlendülni a nehéz pillanatokon. A legmeghatározóbb élménye mégis egy viharos este marad, amit az esőerdő igazi arcaként élt meg. 

Csodálatos volt nézni, csodálatos volt elaludni rá, úgyhogy azért nagyon hálás vagyok, hogy egy igazi esőerdős feelinget átérhettem

– mondta búcsúzóul a színész a Dzsungel vallomásában.