2026. július 26. 18:00
Az egész országot foglalkoztatja, mi történik a hatvanpusztai birtokon legelésző zebrákkal. A legutóbbi felvételek és beszámolók óta az egzotikus patások sorsa komoly jogi, állatvédelmi és politikai kérdéseket is felvetettek. De hogyan kerültek afrikai állatok a magyar puszta közepére, és mit tudni a tartási körülményekről? Ennek jártunk utána.
Az RTL és a hatósági adatok szerint a Mészáros Lőrinchez köthető Vál-völgye Vadásztársaság hivatalosan tíz zebra tartására kapott engedélyt, a drónfelvételeken viszont régóta csak négy-öt állat látható. A kormányhivatal utólag elismerte, hogy a társaság januárban három zebra fagyhalálát jelentette be, amiért a késlekedés és a tetemek szabálytalan elásása miatt bírságot szabtak ki. A történet most újabb fordulatot vett: Hadházy Ákos egy olyan fotót tett közzé, amelyen két elhullott zebra fekszik egy teherautón a vadásztársaság területe mellett – a növényzet alapján jóval a januári fagyok előtt. A rendőrség már nyomoz az ügyben, a képviselő pedig állatkínzás gyanújával tett újabb feljelentést.
A gyanús elhullások és a hatósági eljárások fényében óhatatlanul felmerül a kérdés: egyáltalán milyen feltételek mellett lehetne felelősen szavannai állatokat tartani a magyar puszta közepén?
Hogyan kellett volna valójában tartani őket?
A zebrák tartása nem csupán egy kerítéssel körbekerített legelőt és némi abrakot igényel. Bár szívós állatok hírében állnak, az afrikai szavannákhoz szokott patások rendkívül érzékenyek a közép-európai klímára és a megfelelő infrastruktúra hiányára.
Fűtött istálló és fagyvédelem: A hazai állatvédelmi és állat-egészségügyi szabályok szerint az egzotikus, trópusi vagy szubtrópusi származású fajok esetében kötelező a megfelelő téli szállás biztosítása. A zebráknak a fagypont alatti hidegekben fűtött, szélvédett, száraz alommal ellátott istállóra van szükségük. A tartós téli hideg és a nyirkosság tüdőgyulladáshoz vagy gyors kihűléshez (fagyhalálhoz) vezethet, ami fűtött belső tér nélkül szinte elkerülhetetlen.
Jogi szempontból a zebrák tartása egyáltalán nem tilos Magyarországon, ám a folyamat szigorú hatósági feltételekhez kötött. Mivel nem tartoznak a legveszélyesebb, kategóriásan tiltott vadállatok közé, magánszemélyek vagy cégek is beszerezhetik őket, amennyiben az illetékes vármegyei kormányhivatal kiadja a tartási engedélyt.
Biztonságos futtató és kerítés: A zebrák alapvetően vadállatok: hirtelen megriadnak, gyorsan futnak és akár 1,5–2 méter magasra is képesek felugrani. A tartási területen elengedhetetlen a sérülésmentes, rugalmas, de masszív kerítésrendszer, amely megakadályozza, hogy az ijedős állatok kárt tegyenek magukban vagy kijussanak.
Speciális takarmányozás és állatorvosi felügyelet: A téli időszakban a pusztai fű tápértéke nullára csökken, így elengedhetetlen a jó minőségű száraztakarmány (széna), a specifikus vitamin- és ásványianyag-pótlás, valamint a fagymentes ivóvíz-ellátás. Emellett az egzotikus állatok tartása szigorú hatósági engedélyekhez és rendszeres, specializálódott állatorvosi ellenőrzéshez kötött – beleértve az elhullások azonnali bejelentési kötelezettségét is.
A hatósági előírások megszegése és a fűtött téli szállás hiánya nemcsak szakmai hiba, hanem jogilag is felveti az állatkínzás, valamint a veszélyes/egzotikus állatok tartásával kapcsolatos kötelezettségszegés gyanúját.
Fotó: Magnific MI