2026. július 1. 15:15
Az elmúlt napok rendkívüli hősége és az agglomerációt sújtó vízhiány ismét a hazai közműhálózat helyzetére irányította a figyelmet. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester közösségi oldalán közzétett bejegyzésében éles kritikával illette a jelenlegi rezsipolitikát, és sávos vízdíjrendszer bevezetését indítványozta, amely külön terheket róna a luxusfogyasztásra, például a magánmedencék feltöltésére. Mindeközben Gajdos László kiemelte, hogy egyes térségekben a medencetöltések és a locsolás miatt a napokban szinte megduplázódott a vízfogyasztás.
Karácsony Gergely a kormányhoz fordult
A nyári kánikula és a tartós aszály miatt több Pest vármegyei településen is korlátozásokat kellett bevezetni az ivóvízellátásban, miután a helyi hálózatok nem bírták el a megugrott lakossági fogyasztást. Bár a főváros vízellátása a Fővárosi Vízművek tájékoztatása szerint stabil – sőt, Budapest jelenleg is jelentős mennyiségű ivóvízzel segíti ki a bajba jutott agglomerációs településeket –, a rendszer strukturális problémái a felszínre kerültek.
A főpolgármester posztjában rámutatott: a magyarországi vízcsőhálózat kritikus állapotban van, aminek következtében évente sok millió köbméter tiszta ivóvíz vész el a szivárgások és csőtörések miatt. Karácsony szerint ennek közvetlen oka az a hatósági árazás, amely 13 éve változatlan szinten rögzítette a lakossági vízdíjakat.
Vízügyi szakértők már évek óta kongatják a vészharangot: a befagyasztott tarifák miatt a szolgáltatóknak nem képződik elegendő forrásuk a hálózat amortizációjának kitermelésére és a szükséges rekonstrukciókra. Ennek következtében a csőhálózatok elöregedtek, a csőtörések száma növekszik, a halasztott felújítások összege pedig országosan már ezermilliárdos tételre rúg.
Ingyen alapvíz és „medenceadó”
Karácsony Gergely szerint a megoldást nem a fűnyíróelv-szerű áremelés, hanem egy sokkal igazságosabb és fenntarthatóbb rezsipolitika jelentené. A főpolgármester egy olyan modellt javasol, amely szociális és környezetvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe vesz:
- Alapvető szükségletek biztosítása: Minden állampolgár kapna egy minimális, a mindennapi élethez (ivás, főzés, alapvető higiénia) szükséges vízmennyiséget ingyen vagy rendkívül kedvezményes áron.
- A luxusfogyasztás megadóztatása: Az ezen felüli, nagy volumenű vagy nem alapvető célú vízhasználatra – mint amilyen a kerti úszómedencék feltöltése vagy a nagy kiterjedésű pázsitok öntözése – progresszív, lényegesen magasabb tarifát szabnának ki.
„Égbekiáltó botrány, hogy van, aki az úszómedencéjét tölti fel közpénzből támogatott vízzel, másnak meg egy csepp ivóvíz sem jut a nyári negyven fokban”
– fogalmazott a főpolgármester, utalva arra, hogy a jelenlegi rendszerben a tehetősebb rétegek medencefeltöltését is ugyanolyan mértékben támogatja az állam, mint a legszegényebbek alapvető ivóvízszükségletét.
Ki dönthet a vízdíjakról?
A javaslat megvalósíthatóságának jelenleg komoly jogi és politikai akadályai vannak. Magyarországon a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény értelmében a miniszter (illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) jogosult a víziközmű-díjak megállapítására, az önkormányzatoknak erre nincs közvetlen ráhatásuk.
Karácsony Gergely éppen ezért az új kormánytól azt követeli, hogy adja vissza a fővárosnak a vízdíjak meghatározásának jogkörét. Érvelése szerint ha a felelősség az ellátás biztonságáért az önkormányzaté és a fővárosi cégeké, akkor a gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi eszközök feletti döntést is biztosítani kellene számukra.
Reális alternatíva vagy kivitelezhetetlen elképzelés?
A sávos, a fogyasztás mértékéhez igazodó árazás nem példa nélküli: az áram- és gázellátásban a kormány már bevezetett egy hasonló rendszert az átlagfogyasztás feletti lakossági piaci ár formájában, és számos nyugat-európai nagyvárosban is magasabb tarifával sújtják a túlzott vízpazarlást.
Máris reagált a kormány
A víziközmű-szektor finanszírozási kérdéseire a kormányzat is reagált, bár egyelőre kizárólag a vállalati szférát érintően. A Magyar Közlönyben megjelent, Gajdos László által jegyzett miniszteri rendelet értelmében július elsejétől emelkednek a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjai, a háztartásokat azonban nem érinti a drágulás.
A helyzet súlyosságát és a fogyasztási szokások torzulását jól illusztrálják Gajdos László élő környezetért felelős miniszter friss adatai is. A tárcavezető beszámolója szerint a Gödöllői térségben a múlt hétvégén a megszokott 93 ezer köbméteres fogyasztás helyett csaknem 150 ezer köbméter víz fogyott, amit ráadásul a szennyvíz mennyisége egyáltalán nem igazolt vissza.
Ez azt jelenti, hogy bátran locsoltak az emberek, bátran mostak autót, illetve medencét töltöttek. Ez most már nem játék. Nyomatékosan kérek mindenkit arra, hogy gazdálkodjon az ívóvízzel
– figyelmeztetett a miniszter.
Nyitókép: Instagram/Gajdos László. RTL, Pexels