2026. június 16. 14:45
Az új kormány törvénycsomagja két lépcsőben számol le a kekva rendszerével – a megszüntetett 37 alapítvány kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban ülő fideszes politikusok, káderek és állami cégvezetők elveszítik jól fizető pozícióikat.
Mi az a kekva, és miért volt ennyire vonzó?
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok – közismert nevükön kekvák – az előző kormányzat egyik legkényelmesebb jutalmazási eszközévé váltak. Egy-egy kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagság évi csupán néhány üléssel járt, cserébe havi 1,5–3 millió forintos bruttó tiszteletdíjjal – és a megbízatás lényegében élethosszig szólt. A tagok ugyanis csak egymást mondathatták le, az eredeti kinevezések pedig a fideszes kétharmad kezében összpontosultak.
A pozíciókat jellemzően fideszes káderek, politikusok és állami cégvezetők között osztogatták. Köztük olyan ismert nevek szerepelnek, mint Schmidt Mária, Orbán Viktor tanácsadója, Lánczi András politológus, vagy Demeter Szilárd.
Két lépcsőben szűnnek meg az alapítványok
A parlament elé benyújtott, uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag – amelyet egy hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás alapoz meg – fokozatosan számolja fel a rendszert:
- 2026 augusztusáig megszüntetik a nem egyetemi vagyonkezelő alapítványokat
- 2027 augusztusáig az egyetemi alapítványok is megszűnnek
- Az alapítványoknak korábban ajándékozott, mintegy 3000 milliárd forint értékű állami vagyon visszakerül az állam kezébe
Az egyetemi kuratóriumok és felügyelőbizottságok fideszes tagjait pedig nem hagyják még egy évig helyükön: az újonnan bevezetett szigorú összeférhetetlenségi szabályok értelmében őket is leváltják, az utódokat pedig nyílt pályázaton választják majd ki.
Közel 300 ember veszíti el pozícióját
A 37 kekva felszámolásával összesen közel 300 kuratóriumi és felügyelőbizottsági hely szűnik meg. Az érintett alapítványok közül egy – a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány – maga is igyekezett elhatárolódni a politikai kinevezések gyakorlatától: egy nyilatkozatban azt emelte ki, hogy az összes kekva közül náluk nem kaptak helyet politikai kinevezettek.
Mit jelent ez a közpénzek szempontjából?
A kekvarendszer megszüntetése nemcsak szimbolikus lépés: a visszavett állami vagyon és a megszűnő tiszteletdíjak egyaránt komoly közpénzügyi következményekkel járnak. A Tisza Párt kétharmados többsége ezzel egy csapásra felszámolja azt a struktúrát, amely az előző kormányzat alatt a politikai lojalitás egyik fő jutalmazási eszközévé vált.