Újpestre és Csepelre száműznék a szállodahajók belvárosi kikötőit

Újpestre vagy Csepelre kellene vinni a nagy szállodahajókat, hogy csak ott köthessenek ki – mondta a Portfoliónak Szalma Botond, a Mahart korábbi vezérigazgatója, a Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) volt elnöke. 

Szalma Botond a lapnak elmondta, hogy időnként történnek most is kisebb koccanások a Duna budapesti szakaszán, hozzátéve, hogy „nem érzem úgy, hogy teljesen más lenne a vízi közlekedés, vagyis szigorodott volna a 2019-es Hableány-katasztrófa óta”.

A szakértő szerint úgy lehetnének elkerülhetők a nagy hajók hirtelen manővereiből eredő kockázatok, ha a szállodajók Csepelnél vagy Újpestnél kötnének ki, majd után kisebb hajókkal vinnék sétahajózásra a turistákat. Közölte, hogy „10-15 ilyen kikötő építése megoldhatná a gondokat.”

A szálloda- és bulihajók kikötőinek megszüntetése tavaly vált kérdéssé. Az rtl.hu tavaly nyáron riportban számolt be arról, hogy az újlipótvárosiaknak elegük van a Carl Lutz rakparton található kikötőből és azok hozadékából: az esténként és éjjelente üvöltöző, tökrészeg turistákból, a városnéző buszok kipufogóiból ömlő füstből, a Szent István parknál a bokrok közé vizelő külföldiekből.

A fővárosi önkormányzat tavasszal döntött úgy, hogy kitiltaná a hajók nagy részét a pesti rakpartról. A tervezet szerint harmadára csökkenhet a Margit és Árpád híd között kikötő és állomásozó hajók száma:

„Mindent leírtak, csak azt nem, hogy hol legyenek a kikötők” – mondta el a Portfoliónak Tóth Mihály, a MAHOSZ társadalmi kapcsolatok titkára. A lap cikke szerint 50-100 millió forint közötti összeg lehet egy új kikötő kialakítása. Szalma Botond szerint a beruházások két év alatt megtérülhetnek, és emlékeztetett arra, hogy a Mahart éves szinten 3 milliárd forint osztalékot vesz ki a kikötők bérbeadása után, és „ebből talán lehetne új kikötőket építeni a Duna budapesti részének déli és északi szakaszán”.

Nyitókép: Sétahajók, vízibuszok a Margit híd és az Árpád híd közötti folyószakaszonFotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba