Vitézy Dávidnak sürgősen ki kell találnia, hogy miért kéri az újraszámlálást

A vasárnapi önkormányzati választások egyik legszorosabb eredménye született meg hétfőre virradóra: bár a szavazatok összeszámlálása során hosszú ideig az LMP jelöltje, a Fidesz által is támogatott Vitézy Dávid tűnt befutónak, az éjjel Karácsony Gergely átvette a vezetést, és végül 324 szavazattal nyert. A hétfő reggelre előállt pontos eredmény így néz ki:

1. Karácsony Gergely (MSZP-DK-Párbeszéd): 47,53 százalék (371 466)
2. Vitézy Dávid (LMP-Vitézy Dáviddal Budapestért): 47,49 százalék (371 142)
3. Dr. Grundtner András (Mi Hazánk): 4,98 százalék (38 942)

Főpolgármester-választásra 1 333 795 budapesti választópolgár volt jogosult, 60,51 százalékuk jelent meg a vasárnapi választáson (807 056 fő). A fenti három jelöltre leadott szavazatok (781 550) és a névjegyzéket aláírók (807 056) közti különbség 25 506, azaz ennyi szavazat volt érvénytelen.

A főpolgármester-választás vesztesének tűnő Vitézy Dávid kora hajnalban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az érvénytelen szavazatok kirívóan magas száma miatt nem lehet még végeredményt hirdetni a főpolgármester-választáson, biztosan újraszámlálják a voksokat.

Ma este nem fog kiderülni, hogy ki Budapest következő főpolgármestere 

– fogalmazott Vitézy Dávid, az akkor még nem végleges eredmény, a több mint 20 ezer érvénytelen szavazat láttán. „Egészen biztosan újraszámlálásra kerül sor” – jelentette ki az LMP jelöltje:

Mindezek után felvetődik a kérdés, hogy hogyan, milyen körülmények közt számolhatják újra a főpolgármester-jelöltekre leadott szavazatokat?

A törvény betűje

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény jelenleg érvényes paragrafusai szerint a választás eredménye ellen kifogást lehet benyújtani.

Milyen indokkal lehet kifogást emelni?

A törvény 208. paragrafusa szerint „a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértése” miatt. A 212. paragrafus szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és a jogszabálysértés bizonyítékait.

Ki emelhet kifogást?

A törvény 208. paragrafusában az áll, hogy jogszabálysértésre hivatkozva gyakorlatilag bárki emelhet kifogást a választás eredménye ellen: a jelöltön vagy a jelölő szervezeten túl bármely választópolgár, az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be jogorvoslati kérelmet.

Mi a határidő?

A 209. paragrafus szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy „az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz”. A 214. paragrafus szerint az elbírálására jogosult választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt.

Hogyan támadható meg a választás eredménye?

A 241. paragrafusban az áll, hogy a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen két módon lehet fellebbezni:

• a szavazóköri eredményt megállapító döntés törvénysértő voltára hivatkozva,
• a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva.

A törvény szerint akkor kell a szavazatokat újraszámlálni, ha az első esetben „a fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges”. Ekkor a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámoltatni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő.

Kihez lehet fordulni főpolgármester-választás eredményével kapcsolatban?

A törvény 307/P. és 345. paragrafusai szerint a fővárosi önkormányzati választáshoz vagy a főpolgármester-választáshoz kapcsolódó kifogásokról a területileg illetékes – azaz a fővárosi – választási bizottság dönt.

A törvény szelleme

A választási eljárásról szóló törvény tehát nem tesz említést olyasmiről, hogy nagyon kis szavazatkülönbség esetén automatikusan újra kellene számolni a szavazatokat, 

mint arra akár Vitézy szavaiból is következtetni lehetne. Mint a hvg.hu cikke is emlékeztet, ezzel kapcsolatban a Kúria 2018-ban fogalmazott meg egy véleményt, ami szerint önmagában a kis szavazatkülönbség nem indokolhatja a szavazatok újraszámlálását – ehhez további konkrét kifogás is szükséges.

Mit mond az NVI?

A helyzettel kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Választási Irodát (NVI). Az NVI válaszában arra hívta fel a figyelemet, hogy a főpolgármester-választás hivatalos eredményéről a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) eleve csak hétfő esti ülésén dönt. Ez azért lényeges, mert csak azután lehetséges a választás eredménye elleni jogorvoslatot benyújtani, ha a választási bizottság hivatalosan is megállapította a választás eredményét.

Az NVI válaszában a fentebb már felsorolt jogszabályi környezetre hivatkozva azt írta, hogy a Fővárosi Választási Bizottság eredményt megállapító döntése ellen a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) nyújtható be fellebbezés a döntés meghozatalától számított 3 napon belül. A Nemzeti Választási Bizottságnak 3 nap, újraszámolás estén 6 nap áll rendelkezésre a jogorvoslati kérelmet elbírálni. Abban az esetben kerülhet sor újraszámlálásra, ha a benyújtott fellebbezés elbírálása csak ilyen módon lehetséges. Az NVB döntése ellen a Kúriához lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani, akinek 8 napja van dönteni.

Az újraszámoláshoz a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését veheti igénybe.

Erős indok kell

Zárug Péter Farkas politológus az RTL Reggeliben hétfő reggel arról beszélt, hogy a következő napokban egy kis jogászkodás egészen biztosan elindul. A hazai választási törvény ugyanis szigorúbb annál, hogy pusztán az érvénytelen szavazatok magas számára hivatkozva újraszámlálást lehessen kérni, és a magyar választójogban olyan kitétel sincs, hogy kis szavazatkülönbség esetén újra kellene számolni a szavazatokat – ezért 

az újraszámolást kérő félnek valamilyen jogsértést meg kell jelölnie: hol, melyik szavazókörben, ki, miben tévedett. 

Kérdés, hogy Vitézy Dávidék találnak-e ilyet a szerda 4 óráig szóló jogorvoslati határidőig, mondta a politológus:

Rendszerszintű hibák?

Vitézy nem sokat várt az újraszámolást alátámasztó indokkal. Hétfő délután egy Facebook-posztban tette közzé: a birtokukban lévő információk alapján 

egyes kerületekben rendszerszintű problémák merültek fel a szavazatok érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatban, és pont ezekben a kerületben kiugró is volt az ilyen szavazatok aránya.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet a 444-en megjelent írásában foglalkozik részletesen a kérdéssel. A TASZ is arra mutat rá, hogy a választási törvény nem szabályozza, mi a teendő nagyon szoros eredmény esetén.

Ebből adódóan, ha egy jelölt csak egy szavazattal is, de nyer, akkor a választási bizottság újraszámlálás nélkül kihirdeti az eredményt.

A TASZ felhívja a figyelmet, hogy a szavazatok újraszámlálása a szavazatszámlálás során történt adminisztratív hibák vagy jogsértések kiküszöbölésére jó. 

Az újraszámlálás lehet teljes vagy részleges: azaz lehetséges, hogy csak egyes szavazólapokat vagy egyes szavazókörökben leadott szavazólapokat számlálnak újra.

A TASZ emlékeztet arra is, hogy egy választás eredményét más úton is meg lehet támadni, mégpedig a választás megismétlését kezdeményezve. Ez a típusú eljárás nem a szavazatok újraszámlálását célozza, hanem új választás kiírását kéri. Ezt a szavazatszámláló bizottság szavazatszámlálást megelőző tevékenységével kapcsolatos hibákra, jogsértésekre hivatkozva lehet megindítani (ilyenek lehetnek: nyílt szavaztatás, jogellenes segítség nyújtása, hibás szavazólapok kiadása stb.).

A fentiekkel kapcsolatban kérdésekkel fordultunk Vitézy Dávid kampánycsapatához is, amennyiben válaszokat kapunk, beszámolunk róla.

Nyitókép: Hegedüs Róbert / MTI