A gyalogosok ráfaragtak, a járdán korlátozás nélkül lehet kampányolni

Ahhoz már szinte hozzászoktunk, hogy az önkormányzati és az európai parlamenti választások közeledtével az online térben a politikai reklámoktól mozdulni sem tudunk – elég csak arra gondolni, hogy jószerivel egy videót nem tudunk megnézni ezek nélkül –, de ugyanez megtalálható az utcákon is, ahol gyakran a járdák egy jó részét elfoglalják a kartonra szerelt reklámok.

Miután egy nap kutyasétáltatás közben már másodszor fejeltem le egy alacsonyra szerelt plakátot, akkor ugrott be, hogy két éve még jóval magasabbra helyezték azokat a villanypóznákon és a lámpaoszlopokon. Onnantól kezdve ilyen szemmel jártam a várost,  és hamar sikerült is belefutnom Óbudán egy panaszkodó kismamába, aki a babakocsijával nem fért el a plakátok mellett, de a belvárosban egy kerekesszékest is komoly kihívás elé állított egy plakátokból és furnérlemezekből összetákolt választási hirdetményözön. A problémás plakátokon látható jelöltek egyébként meglehetősen vegyes képet mutatnak, így nem arról van szó, hogy ez valamelyik jelölőszervezet magánakciója lenne, ez most egy kampánytrend.

Megkerestük a Nemzeti Választási Irodát (NVI), ők arra hívták fel a figyelmünket, hogy a plakátolásokra vonatkozó jogszabályok nem változtak, ráadásul ezek – ahogy korábban sem – most sem tartalmaznak rendelkezést a plakát elhelyezésének magasságára. „Plakát a kampányidőszakban korlátozás nélkül elhelyezhető, azonban magántulajdonban álló dolgon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő dolgon pedig a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával helyezhető ki választási plakát. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen” – írták. Vagyis azt, hogy mennyi helyet kell hagyni, nincs benne.

Az NVI szerint ezen felül más jogszabály (pl. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény) rendelkezik a közúton elhelyezett tárgyakról, illetve a tulajdonos, a bérlő vagy a vagyonkezelői jog gyakorlója is meghatározhatja a kihelyezés módját, azonban ezek értelmezése nem választási kérdés – írták a válaszukban.

Arra viszont vigyázni kell, hogy senki mérgében ne tépje le a plakátokat, ha nem fér el mellette, mivel az választási jogsértés, az NVI azt javasolta, ha egy választási reklámanyag a forgalmat akadályozza, akkor a helyi választási irodánál kell ezt jelezni.

Mivel a legsúlyosabb gyalogosakadályozó eseteket Óbudán észleltük, így megkerestük a Helyi Választási Irodát. Ők is arra hívták fel a figyelmet, hogy tulajdonképpen mindenhol elhelyezhető a plakátok, korlátozás nélkül.

„Amennyiben a kihelyezett választási plakát veszélyezteti a közlekedés biztonságát – például: kitakar egy közlekedési lámpát a forgalomban részt vevők elől –, bejelentés alapján a Helyi Választási Iroda jelzi a problémát a plakátolást végző jelölő szervezetnek, illetve annak, akinek érdekében a választási plakátot elhelyezték” – írták.

Tehát a konklúzió az, hogy ha az autós forgalmat akadályozza a kihelyezett plakát, akkor lehet intézkedni, azonban ha a gyalogosforgalmat akadályozza a járdán, akkor nem történik semmi. Mindez egyébként meglehetősen furcsa annak függvényében, hogy az elmúlt évtizedekben nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy például a mozgáskorlátozottak akadály nélkül eljussanak A-ból, B-pontba. A városban amúgy nem egy plakátot láttunk letépve, amit olyan helyen raktak ki, ahol akadályozta a gyalogosforgalmat, de ez ugye nem megoldás, mert rongálás – vagy ha el is viszi az illető a plakátot – lopás miatt indulhat eljárás. Ugyanakkor egy másik példát is láttunk az akadálymentesítésre: elforgatták a plakátot, hogy több hely legyen.

A plakáttenger a választás után is marad egy ideig. A jelölő szervezeteknek 30 napjuk van gondoskodni arról, hogy eltávolítsák. Ha ez nem történik meg, akkor is elviszik a plakátokat, de ezeket aztán kiszámlázzák az érintetteknek.

Nyitókép: RTL