Újabb téves állítás került elő Sulyok Tamás családi legendáriumából

„Sulyok Dezső távoli rokonom volt apai ágon, az ő szellemi öröksége, a demokrácia melletti feltétlen kiállás a mai napig meghatározó a számomra” – mondta még 2018-ban Sulyok Tamás államfő az Alkotmánybíróság elnökeként, az Arsboni jogi folyóiratnak adott interjújában. Sulyok Dezső a két világháború közötti politikai élet jelentős szereplője, a Független Kisgazdapárt egykori vezéralakja, miniszterelnök-jelöltje volt. 

A Népszava ugyanakkor pénteken arról írt egyik történész olvasójára hivatkozva, hogy a nyilvánosan elérhető korabeli iratok alapján Sulyok Tamás nagyapja nem lehetett testvére Sulyok Dezsőnek. Arra sincs semmilyen bizonyíték, hogy a két Sulyok család között lett volna kapcsolat névazonosságon kívül.

A lap segítséget kért Karsai László történésztől, aki egy családfakutatásban jártas szakértővel vizsgálta meg az adatokat. Ők is arra jutottak:

Sulyok Tamás nagyapja és Sulyok Dezső nem testvérek, és semmi jele annak, hogy a két család névazonosságon kívül rokoni kapcsolatban állt volna.

A köztársasági elnök a Népszava megkeresésére nem reagált.

Korábban Karsai László történész derítette ki: valótlanul állította Sulyok az édesapjáról, Sulyok Lászlóról azt, hogy a népbíróság 1946-ban halálra ítélte azért, mert „válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan nő ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett”, és ezért egy évtizedig bujkálnia kellett. Karsai László, majd Ungváry Krisztián kutatása szerint Sulyok László náci szimpatizáns, antiszemita vidéki ügyvéd volt, vádat sem emeltek ellene.

Később Gergely Anna történész a Hócipőben tette közzé azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyították, hogy Sulyok László és társai haszonélvezői voltak a zsidóság deportálásának. Saját aláírásukkal ellátott hivatalos levélben kérték 1944 nyarán a deportált zsidók lakásának kiutalását pártszervezetük számára, továbbá „zsidóbútorok” juttatását, amit meg is kaptak.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI