Orbán Viktor: Brüsszelig fogunk menetelni, mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mondott március 15-én, az 1848-as forradalom kitörésének ünnepnapján a Magyar Nemzeti Múzeum előtt. A rendezvény rendkívüli intézkedések közepette kezdődött el, a valtonosok mindenki táskáját és ruházatát átvizsgálták, aki bement a múzeum kettős kordonnal védett területére.

Orbán Viktor a beszédét azzal kezdte, hogy 1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utáin.

Ezzel szemben mi magyarok verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk és átsétáltunk Pestről Budára. Ez volt a mi békemenetünk.

Orbán szerint a magyar forradalom építő volt, a végén nem halál, hanem élet sarjadt belőle – ezzel utalt arra, hogy március 15. után megszületett Petőfi Zoltán.

Utána arról beszélt, nem az a kérdés, hogy mit hagyunk a gyerekeinkre, hanem hogy milyen gyerekeket hagyunk magunk után. Szerinte a forradalmárok is azért lehettek nagyok, mert a szüleik ilyen fiatalokat hagytak a világra.

A kormányfő szerint Nyugaton „milliók élnek úgy, hogy nem kell tekinteni senkire és semmire”. 

Háborúkat robbantanak ki, és sáska módra tarolnak le mindent. Mi, magyarok másképpen élünk, mert jövünk valahonnan, és tartunk valahova. 

Szerinte nekünk vannak céljaink, bennünket nem tesz szabaddá, hogy mindenki azt csinál, amihez kedve van. „Nekünk a szabadság az, hogy nincs felettünk háziúr” – fogalmazott.

Az emberi élet különleges, a legnagyobb dolog Orbán szerint nekünk az, hogy magyarnak születtünk. A nyugati világban azt is képzelik, az ember csak úgy van magában, és a szabad választáson múlik, hova tartozik, milyen nemű, és a haza csak működési terület.

Katedrálisépítők és tüskék is vagyunk a köröm alatt

Utána jött egy példabeszéd egy emberről, aki kőtörőket lát. Az első csak követ tör, a második katedrálist épít, Orbán szerint mi az utóbbiak vagyunk: a mi életünk 1100 év erőfeszítése, ebből épül Magyarország katedrálisa – mondta. Orbán úgy véli, a labancok lerombolták ezt, de a reformkor és a szabadságharcosok harcoltak érte, és ennek köszönhető, hogy itt vagyunk. 

A 48-as hősök látták a katedrálist és bátran cselekedtek, amikor esély sem volt a győzelemre, vagy hogy ők maguk ezt megérjék.

Utána filozófiai fejtegetésekbe kezdett, hogy mi a dolgok veleje. Szerinte Petőfi ezt megfogalmazta: rabok legyünk, vagy szabadok. Először erre kell válaszolni – mondta Orbán. 

Ma is így van ez, vágyakozunk a biztos élet örömei után. Megszerezhetjük, és meg is adja ezt a Jóisten. De előtte van egy kis munka. Európa ma nem csendes.

Orbán szerint Brüsszeltől féltik a szabadságukat. Bele akarnak minket kényszeríteni egy háborúba, de mi nem engedünk be migránsokat, és nem adjuk a gyerekeinket – tette hozzá.

Orbán szerint belőlünk nem lehet kiszorítani a szuszt. Az elmúlt 500 évben az összes birodalom belátta, hogy elnyomással nem mennek velünk semmire. Példaként a törököket, az osztrákokat és a Szovjetuniót hozta fel. 

Mi vagyunk a tüske a köröm alatt, mi vagyunk az a Dávid, akivel nem bír senki. 1956-ban meghekkeltük a világkommunizmust, majd kiütöttük az első téglát a berlini falból. Mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket.

Ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk annak, akinek jár – folytatta Orbán. Szerinte ha meg akarjuk őrizni a szuverenitásunkat, el kell foglalnunk Brüsszelt. 1848-ban megálltunk Schwechatnál, most Brüsszelig fogunk menetelni, és elérjük a változást az EU-ban.

Ez a kampány is a háborúról fog szólni a beszéd alapján

„Nem fogadjuk el, hogy Brüsszel magára hagyta az európaiakat, nem hagyjuk, hogy tönkretegyék a gazdákat, adósrabszolgává tegyék a gyerekeinket, háborúba vigyenek bennünket” – fogalmazott. Úgy véli, mi ismerjük a háborút, hiszen egy nemzedék élete ment rá. „Nem kérünk a háborúból” – ismételte a miniszterelnök.

Orbán szerint az EU becsapott minket, és ideje fellázadnunk. Az év elején még egyedül voltunk, de egyre többen vannak velünk – mondta. Fordulat előtt állunk Európában és Amerikában is. Azok kimaradnak belőle, 

akik hátbatámadták a hazájukat, akik Brüsszellel vannak, azokat megvették, és rosszabbak, mint a muszka vezetők voltak 

– utalt ezzel az ellenzékre.

Petőfiék óta minden nemzedéknél eljön a döntés ideje, hogy az igazság felé fordulnak, vagy a rossz oldallal tartanak-e. Orbán Viktor szerint akik az utóbbit választják, azok 

Sorossal tartanak. 

Szerinte június 9-én erről is dönteni kell. „Kiállsz a hazáért, vagy idegenek kenyerét eszed” – adta meg végül a kampány alaphangját az európai parlamenti választásra.

Nem először derül ki Orbán Viktor március 15-i beszédéből, hogy Soros György szelleme valahogy az 1848-as eseményeket is áthatja. Arról, hogy mi minden ellen hirdetett harcot a miniszterelnök az elmúlt évek tavaszi nemzeti ünnepein, itt tudhat meg többet.

Egy év kihagyás után újra Budapesten

A kormányfő korábban vagy a Nemzeti Múzeum előtt vagy a Kossuth téren mondta el hagyományos március 15-i beszédét. Tavaly azonban várost váltott: 2023-ban Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőháza előtt tartott megemlékezést, idénre viszont visszatér Budapestre.

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott állami díszünnepségen a Múzeumkertben 2024. március 15-én. MTI/Máthé Zoltán