Így „csente” el a Fidesz a szocialisták szavazótáborát

A Szabad Európa készített interjút Tóth István György szociológussal, a TÁRKI vezérigazgatójával a 2023 végén nyilvánosságra hozott értékrendkutatásuk apropóján. A kutatásban a szabadság és biztonság dilemmájának a politikai értéktérkép formálódásában játszott szerepét vizsgálták.

A beszélgetésben szóba került az elmúlt évtized globális átrendeződése: a kékgallérosok, a dolgozó osztályok, akiknek hagyományosan a nagyobb állami újraelosztás az érdekük, és nem a tőke adókedvezményekkel való segítése, elkezdtek átsorolni a jobboldalra.

Tóth István György szerint Magyarországon ez nagyjából húsz évvel ezelőtt zajlott le. Akkor a magyar társadalomszerkezetben viszonylag nagyfokú inaktivitás volt: a mostanihoz és a rendszerváltás előtti viszonyokhoz képest is sokkal kevesebben dolgoztak, és bár nem volt túl nagy a munkanélküliség, nagyon nagy volt az inaktivitás, a munkaerőpiacról való távolmaradás. Szerinte azokat a rétegeket akkor újraelosztásra vonatkozó ígéretekkel lehetett megszerezni. „Ezt a programot korábban a baloldali pártok vitték, de a kétezres évek elején – ez nem csak magyar fejlemény – ők valahogy elengedték ezt a témát. Az így keletkezett résbe tudtak benyomulni a jobboldali pártok, adott esetben nemzeti retorikával. Szerintem ez történt 2002 után Magyarországon, amikor a Fidesz lépett fel különböző petíciókkal meg mozgósítási kampányokkal, de nemzeti retorikával” – fogalmazott a szociológus, aki szerint a Fidesz szociális népszavazása ennek emblematikus esete volt, 

de sok ilyen akció volt, aminek a révén egyszerűen elcsenték a szocialistáktól a szavazótáborukat.

Tóth István György arról is beszélt, hogy a kétezres években a „mi megoldjuk a te anyagi problémáidat és a tőlünk várhatod a megoldást” hagyományos paternalista politikai taktikáját be lehetett színezni egy olyan ideológiai kerettel, amihez az is hozzátartozott, hogy 

a nemzeti közösségünk keretében megvédünk téged is, majd közösen építünk egy másik, otthonosabb világot.

Sőt, lényegében a 14. havi nyugdíjat összekötötték a nemzeti közösséggel. Így sikeresen elvitték a baloldali szavazókat, és közben felépítettek egy erős jobboldali keresztény konzervatív ideológiai keretben elhelyezhető közösséget, magyarázta a TÁRKI vezérigazgatója, aki szerint ez a politika azért tudott sikeres lenni, mert a magyar társadalom értékszerkezete alapján ott vannak többen, ahol ezekkel a stratégiákkal lehet nyerni.

A magyar társadalom értékszerkezetét egy kétszer kettes mezővel illusztrálta, amelyben az egyik dimenzióban, az államhoz való viszony tekintetében az etatizmus van az értéktér egyik végén, és a piacpártiság a másikon, egy másik (konzervatív–liberális) dimenzióban pedig a tradicionalizmus az egyik oldalon és a kulturális liberalizmus a másikon. Egyik oldalon vannak az inkább etatisták, akik lehetnek liberálisok a kulturális értékeiket tekintve, de lehetnek tradicionalisták is. Létezik az a kombináció, ami szerint a hagyományos értékek mentén kell élni, de ugyanakkor azért az államnak protekcionistának kell lennie, és aki érdemes, azt államilag is támogatni kell, magyarázta. Azt találták, hogy

Magyarországon többen vannak azok, akik az etatista oldalon vannak – függetlenül attól, hogy ők éppen liberálisok vagy nem liberálisok. Emellett többen vannak azok is, akik a konzervatív oldalon vannak, függetlenül attól, hogy milyen az állam szerepével kapcsolatos beállítottságuk. Vagyis abban a tömegben, ahonnan válogatni tud a politika, az etatista oldalon és a konzervatív oldalon vannak többen, így a négy koordinátaszegmens közül a legtöbben ennek a kettőnek a metszetében helyezkednek el.

Az ellenzékkel szimpatizáló állampolgárok többsége inkább az etatista oldalon és inkább a liberális mezőben helyezkednek el. A TÁRKI kutatása azt mutatta, hogy a szabadság-biztonság kérdésben a biztonság erősebb, mint a szabadságigény. 

Ha megkérdezzük, hogy mik a fontos dolgok, akkor mindig a biztonság az első

– fogalmazott Tóth István György.

Nyitókép: Máthé Zoltán / MTI