Plakáttenger: újabb 10 milliárd mehet el idén kormánykommunikációra

Nettó 7 milliárd 840 millió 157 ezer 478 forint, azaz bruttó csaknem 10 milliárd (9 milliárd 956 millió 999 ezer 997 forint) értékben kötött kommunikációs szerződést a kormányközeli Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és Lounge Design Kft.-vel a Nemzeti Kommunikációs Hivatal júliusban. A pontos tematika nem ismert, mert ahogy eddig sem, a hivatalos dokumentumokhoz a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó hivatal ezúttal sem csatolt olyan mellékletet, amiből kiderülhetne, milyen üzenetek terjesztésére megy el a közpénz. 

A megbízás címe „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 32., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 40”. Ezeket a jellemzően hatalmas összegű, a kormányzati kommunikációt fedő megbízásokat leegyszerűsítve plakátkampánynak hívjuk. 

A mostani megbízásban – ahogyan eddig is – a keretösszeg 30 százaléka opciós rész, 70 százalékára viszont biztos lehívást vállalt a megrendelő Miniszterelnöki Kabinetiroda. A szerződést július 20-án írta alá az utolsó fél, ez a hatályba lépés dátuma is, a megbízás pedig egészen december 31-ig tart – már ha a keret ki nem fogy addig. Márpedig erre van esély, az ilyen „plakátkampányos” megbízásból ez már idén a harmadik. Március 23-án nettó 7 milliárd 874 millió (bruttó 10 milliárd) forint értékben szerződtek Balásy cégeivel. Akkor is az összeg 70 százalékára vállaltak lehívást 30 százalék opciós keret mellett. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal a második negyedévre vonatkozó tájékoztatóját a Media1 vette észre, ebből derült ki, hogy ebben az időszakban is kötöttek egy ilyen megbízást, május 25-én nettó 3 milliárd 149 millió 606 ezer (bruttó 4 milliárd) forintos keretértékkel, amelynek 30 százaléka opció. 

Ez azt jelenti, hogy ha mindhárom megbízásban csak a vállalt lehívással élnek, akkor idén legalább nettó 13,2 milliárd (nagyjából bruttó 16,8 milliárd) forint közpénz megy el ezekre a kommunikációs kampányokra csak a 2023-as szerződések alapján. 

Ha az opciós rész is elfogy, az összeg ennél is óriásibb: nettó 18,8 milliárd bruttó 23,9 milliárd forint. 

Ebben nincsen benne az az összeg, amit a márciusi, idei első szerződéskötésig elkölthettek. A 2022 negyedik negyedévére vonatkozó összegzés szerint ugyanis 2022. december 15-én is kötöttek egy ilyen keretszerződést, az összértéknél nettó 11 milliárd 811 millió, tehát csaknem bruttó 15 milliárd forintot tüntettek fel, a megszokott módon 30 százalékos opciós résszel. 2022 utolsó és 2023 első szerződéskötése között 98 nap telt el, ebből 81 esett idénre. Időarányosan nézve a szerződésből a legtakarékosabb esetben is nettó 9,7 milliárd forintot költöttek el év elején, ha pedig az opciós keretet is igénybe vették, az összeg nettó 12,4 milliárd, azaz bruttó 15,7 milliárd forintra ugrik. Ezt is hozzáadva az idei értékekhez az opciós keretek nélkül nettó csaknem 22,9 milliárd forint ment el kormánykommunikációra. 

Ha a maradék mozgásteret teljesen kihasználták, a tavaly megkötött szerződés az idei évre időarányosan számolt részével együtt a költés nettó 31 milliárd 260,9 millió, bruttó 39 milliárd 701 millió forint idén úgy, hogy az eddigi mintázat alapján nem tűnik valószínűnek, hogy a júliusi megbízás lenne az utolsó idén.

Mire megy el a pénz?

A ma ismert kormányzati plakátkampányokra az első példa a 2015-ös. Ekkor jelentek meg a kék plakátok, amelyeken a „Ha Magyarországra jössz…” szlogenek szerepeltek. Ezek elvileg a „bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációra” hívták fel a figyelmet, valójában inkább egy teljes politikai kampányt építettek. Akkor még szerényebb összegekért:

A harsányan hangoztatott bevándorlásellenesség politikai értelemben nagyon sikeresnek bizonyult, és velünk maradtak a plakátkampány néven ismertté vált kommunikációs akciók is.

A 2017 tavaszán indított „Állítsuk meg Brüsszelt” című kampány már egyértelműen a 2018-as választási hadjárat első lépése volt. Már jóval nagyvonalúbban finanszírozva, közpénzből:

Ezt 2017 őszén követte a „STOP Soros!” című konzultáció és plakátkampány, ami szintén arra futott ki, hogy a hazai ellenzék Soros György zsoldjában áll és beengedné a bevándorlókat. Utóbbi két kampány esetében már tudjuk, mennyibe kerültek: az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányt 7,2 milliárd forintért hirdették, a „STOP Soros” konzultáció 7,5 milliárdba került.

Nemzetközi visszhangja is lett 2019 elején, amikor a kormány , az Európai Bizottság akkori elnökének képével plakátolta tele az országot, „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!” szlogennel. A plakátokon Jean-Claude Juncker mellett Soros György arcképe volt látható. 

A dolog azért is volt pikáns, mert a Fidesz akkor még az Európai Néppárthoz (EPP) tartozott, EP-képviselői is igennel szavaztak Juncker megválasztásakor. Talán ennek is volt betudható, hogy amikor márciusban Budapestre érkezett Manfred Weber, az EPP listavezetője, a Ferihegyi úton rohammunkában átragasztották a plakátokat.

Az utolsó nagyobb állami plakátkampány tavaly októberben indult, az emlékezetes bombás plakátokkal és az „A brüsszeli szankciók tönkretesznek minket” szlogennel. A kormány azt az üzenetet sulykolta és sulykolja ma is, hogy az Ukrajna megtámadása miatt Oroszország ellen bevezetett szankciók – amelyeket a magyar kormány is jóváhagyott – értelmetlenek, csak az európai államoknak ártanak. 

Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI