Százmilliókat költhet kommunikációra az Áder János-féle klímavédelmi alapítvány

Aggódnak a helyiek az iváncsai akkumulátorgyár egészségügyi hatásai miatt, Abasáron mintegy 1700 tonna akkumulátorgyártásból származó hulladékot találtak, a szigetszentmiklósi akkumulátor-újrahasznosító gyárban pedig súlyosan hiányosak a biztonságos üzemeltetés feltételei – március közepén két munkás halt meg egy robbanás után. Nemrégiben pedig átmenetileg felfüggesztették a bátonyterenyei akkumulátorgyár működését, a helyiek közül többen azt sem bánnák, ha soha többé nem nyitna ki:

A debreceni akkumulátorgyár, illetve az ivóvíz ügyét Áder János tiszta sornak látja, saját, Kék bolygó című podcastjában legalábbis megnyugtatta a debrecenieket, hogy a CATL akkumulátorgyár felépülte után sem lesz gond az ivóvízzel. Igaz, a volt köztársasági elnök beszélgetőpartnere nem valamilyen vízügyi szakember, hanem a Magyar Akkumulátorszövetség ügyvezetője volt. 

A podcast mögött az Áder János által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) áll, amelyet a korábbi államfő egy külhoni magyar adományából hozott létre. Az alapítványt az állam azóta is nagyvonalúan, milliárdos tételben támogatja. 

Kommunikációs szinten minden bizonnyal rendben lesz a környezetvédelem ügye: a KBKA idén nettó 600 millió (bruttó 762 millió) forintból kommunikálhat, legalábbis ekkora értékben írtak alá keretszerződést Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel az EKR-be feltöltött dokumentumok szerint. Az összeg 30 százaléka, nettó 180 (bruttó 228,6) millió forint opció, lehívására az alapítvány nem vállalt kötelezettséget. 

Érdekesség, hogy a szerződést utolsóként a KBKA képviseletében Csepreghy Nándor fideszes államtitkár, az alapítvány kuratóriumának tagja írta alá, a kontraktus innentől számítva kimerüléséig (beleértve az opciós összeget is), de legkésőbb idén október 31-ig érvényes. Ez azt jelenti, hogy az alapítvány nem él az opciós résszel, és kihúzza a szerződés utolsó napjáig. 

98 nappal számolva napi nettó 4,28 (bruttó 5,44) millió forintot költenek kommunikációs tevékenységre. 

Ha mégis felhasználnák az opciós részt, 98 nappal számolva naponta több mint bruttó 7,7 millió forint jön ki. 

De mi ez a nagy kommunikálhatnék? Adja magát az alapítvány klímavédelmi expója, a Planet Budapest, amelyet idén szeptember 27. és október 1. közötti rendeznek meg, bár erre semmi nem utal az elérhető dokumentációban, az eljárás megnevezése „Kommunikációs ügynökségi és médiaügynökségi feladatok ellátása a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány számára, 2023”. A műszaki leírásból sem derül ki több, azt ugyanis nem csatolták a szerződéshez. 

Az Mfor.hu cikke szerint az alapítvány 2023. február 15-én kapott nagyjából 1,6 milliárd forintot a rendezvényre: 600 millió forintot a médiakampányra, a szervezésre pedig több mint 1 milliárdot. Korábbi közbeszerzésekben már letudták a látványelemek és a rendezés kérdését is. Ahogyan megírtuk, az esemény megtervezésére kiírt közbeszerzést nettó 1 milliárd 150 millió (bruttó 1 milliárd 460 millió) forintos ajánlatával az Unger Zsolt Grafikai és Szolgáltató Kft. és a Clair & Curtis Communication Kft. nyerte el. Kérdéseinket elküldtük a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak, válaszukkal bővítjük cikkünket.

A külsőségeken a jelek szerint nem spórol a fenntarthatóságot lobogójára tűző alapítvány. Cégük például megvett egy Pasaréti úti, legalább 1,5 milliárd forintot érő villát:

Áder János karrierje a Fideszben és a Fidesz után

A 64 éves, csornai születésű, jogász végzettségű Áder János nem volt ott a Fidesz alapításánál, de az elsők között lépett be 1988-ban az új szervezetbe. 1990-től képviselő volt, 1998-tól 2002-ig pedig az Országgyűlés elnöke. Többször is vezette ügyvezető alelnökként a pártot, fontos szerepe volt a szervezet kiépítésében, egészen a polgári körök életre hívásáig. A 2006-os vereség után azonban konfliktusba került az Orbán Viktor-féle vezetéssel, 2007 januárjában az akkor még Simicska Lajos tulajdonában levő Magyar Nemzetben egy álnéven megjelent publicisztika új jobboldali párt szervezésével vádolta meg őt és Schmidt Máriát. Nem sokkal később bejelentette, hogy távozik a hazai politikából, és 2009-től inkább az Európai Parlamentben folytatja politikai tevékenységét.

Végül csak 2012 tavaszáig maradt Brüsszelben, hiszen a plágiumbotrányba belebukó Schmitt Pál lemondása után visszahívták köztársasági elnöknek. Schmitt Pálhoz képest minimálisan kritikusabbnak tűnt, időnként óvatos ellenvéleményt fogalmazott meg volt pártja politikájával szemben, 33 törvényt küldött vissza a parlamentnek vagy utalt az Alkotmánybíróság elé – igaz ezek közt nem nagyon szerepeltek a politikailag fajsúlyosabb ügyek. A második ciklusában, 2017-től jobban belesimult a rendszerbe, ritkaságszámba ment, ha valamit nem írt alá.

Köztársasági elnökként kiemelten fontosnak nevezte a környezet és különösen a vizek védelmét, de ebből akkoriban még csak annyit láthatott a közvélemény, hogy államfőként is szívesen hódol régi szenvedélyének, a horgászatnak.

Nyitókép: Soós Lajos / MTI