Üzent Áder János az akkugyár miatt aggódó debrecenieknek

A debreceniek megnyugodhatnak, hiszen ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvízük, ugyanis a természetes vízvisszapótlás is naponta mintegy 75 ezer köbméter Debrecen vízbázisán – mondta el a városba tervezett akkumulátorgyár kapcsán Áder János Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett új műsorában.

A volt köztársasági elnök a műsorban Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével beszélgetett a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyárral kapcsolatban az utóbbi hetekben megfogalmazott aggodalmakról.

Áder János a debreceni gyárépítéssel kapcsolatos félelmeket úgy foglalta össze: az ellenzéki politikusok szerint nagyon magas a gyár áram- és vízigénye, jelentős levegő- és talajszennyezésre kell számítani, a tervezett 9000 munkahelyet valójában nem magyarok, hanem ázsiaiak töltik majd be.

Vendégével azt emelték ki, hogy 

a 200 ezres lakosú város napi vízfogyasztása ma 38 ezer köbméter, és ha az ellenzők véleménye szerint valóban ugyanennyi vizet igényelne naponta a gyártás, azt akkor is biztonságosan fedezni tudják. 

A víz 70-80 százalékát ugyanis hűtéshez használják fel, amelyet teljes egészében szürke vízből, vagyis a közeli telepen tisztított szennyvízből nyernek majd. A hiányzó 20-30 százalékot pedig bőven biztosítja a Keleti-főcsatornán naponta érkező 30 ezer köbméter felszíni víz.

Kaderják Péter megjegyezte: a hűtés zárt rendszerben folyik, a gyártáshoz használt vizet pedig helyben tisztítják meg.

Áder János kiemelte: ha az európainál is szigorúbb magyar technológiai szabályozásokat betartják és a hatóságok betartatják, akkor nem fordulhat elő vízszennyezés ebben az üzemben sem. Emlékeztetett arra, hogy Gödön, az ott már működő dél-koreai akkumulátorgyár környezetében civil szervezetek vettek mintát a talajvízből, ami századannyi lítiumot tartalmazott, mint például egyes magyarországi palackozott ásványvizek természetes lítiumtartalma.

Kaderják Péter a debreceni gyár jelentős energiaigényével kapcsolatos aggodalmak kapcsán elmondta: a közelben épülő BMW-gyár és más alkatrészgyártók miatt a város teljes ipari parki rendszere igényel majd 800 megawattal több hálózati kapacitást. Az Európai Bizottság pedig éppen nemrég fogalmazta meg azt a javaslatot, hogy a megújuló áramot termelők és azt felhasználók között határokon átívelő, hosszú távú szerződéseket lehessen kötni, így akár az északi tengeren működő szélerőművek is biztosíthatják a magyarországi akkumulátorgyártás áramigényét.

A korábbi köztársasági elnök beszélt arról is, hogy a 9000, döntően betanított munkát jelentő álláshelyet a környező megyékből is fel lehet tölteni, hiszen ma ebben a térségben 81 ezer ember keres munkát. Beszélgetőtársa hozzáfűzte: az erdélyi, a kárpátaljai és a felvidéki munkaerőpiacra is pozitív hatással lehet a debreceni gyár.

Kaderják Péter felvetette, hogy azt a német szabályozási tapasztalatot, amelyet az erfurti gyár kapcsán végigjártak, össze kellene hasonlítani a magyar szabályozással és ha szükséges, akkor a miénket finomítani. „Tanuljunk tőlük” – jegyezte meg Áder János.

A volt államfő a műsorban beszélt arról, hogy akkumulátorokra szükségünk lesz, hogy a meglévő életszínvonalunkat, közlekedési szokásainkat fenn tudjuk tartani, az a zöld fordulat pedig, amelyet mindenki fontosnak tart az európai gazdaságban, az akkumulátoros áramtárolási technológia nélkül nem történhet meg.

Áder János jelezte: az akkumulátorok térhódításában globális szinten Magyarország nem egy sziget, ugyanis „egy világgazdasági és az Európai Unió által is generált, befolyásolt, szabályozott folyamatról van szó”. 

Az Európai Bizottság döntése szerint 2035-től már csak elektromos meghajtású személygépkocsikat lehet forgalomba helyezni a kontinensen, 

ennek eléréséhez a ma ismert legjobb technológiával készült akkumulátorokra van szükség.

Nyitókép: Lakatos Péter/MTI