Több ezer ember perelheti fejenként 1,5 millióra Esztergom városát

A Szabad Európa arról ír, hogy Esztergom városát akár kétezer lakos is beperelheti másfél millió forintra. A városnak saját babakötvénye volt 2004-től mostanáig, amikor a fideszes többségű városvezetés hatályon kívül helyezte a rendeletet. A lap azt írja, hogy emiatt akár kétezer gyerek nevében indíthatnak pert a város ellen.

A Szent Miklós Alapból finanszírozott támogatás minden Esztergomban született gyermek nagykorúvá válása után három évvel, amennyiben a városban marad, és legalább érettségit vagy szakképesítést szerez, 3,3 millió forintot kapott volna. A támogatást lakásvásárlásra vagy felsőfokú tanulmányok finanszírozására lehetett fordítani.

A jogosultság 2005. január 1-jétől élt. A Szent Miklós Alap működési szabályai szerint a gyermek születése után az önkormányzat szerződést köt a szülőkkel, amelyben vállalja, hogy egy kezdeti félmillió forintos összeg letétbe helyezését követően úgy egészíti ki, hogy az illető 21 éves korára összejöjjön a 3,3 millió forint

– írja a lap.

A gyermek nagykorúvá válása után immár ő lesz a szerződő fél az önkormányzattal, a megállapodás szerint ő maga vállalja, hogy a pénzt esztergomi ingatlan vásárlására vagy felsőfokú tanulmányaira költi. A helyi Fidesz természetesen nem hagyta ki az alap létrehozásában rejlő politikai lehetőségeket. Több gúnyos nyilatkozat is elhangzott, hogy a Gyurcsány-kormány szintén 2005-ben bevezetett babakötvénye csak 250 ezer forintot juttat majd a gyerekeknek.

Az első olyan gyerekek akik jogosultak lettek volna a 3,3 millió forintra, most váltak nagykorúvá, most ők lennének a kedvezményezettek, akikkel szerződést köt a városvezetés, ám ez nem történt meg, mert Hernádi Ádám fideszes polgármester javaslatára, a kormánypárti képviselők támogatásával hatályon kívül helyezték a Szent István Alapról szóló rendeletet.

Az alap anyagilag vállalhatatlan volt Esztergom városának, a beharangozott babakötvényt nem is tudták megtartani, a 2010-ben megválasztott független polgármester, Tétényi Éva pedig kénytelen volt adósságrendezési eljárást kezdeményezni.

A város svájcifrank-alapú adósságait – hasonlóan a többi önkormányzathoz – végül a kormány rendezte

– jegyzi meg a Szabad Európa.

Kiderült az is Tétényi Évának köszönhetően, hogy az alapot meghirdető Meggyes Tamás az alap kötvényeit használta fel fedezetként egy 610 millió forintos hitel felvételéhez. Tétényi emiatt feljelentette Meggyest, ám az ügyészség nem marasztalta el a volt polgármestert. A Meggyes által felvett hitelhez fedezetként használt pénz miatt Tétényi Évát is feljelentették, de végül a rendőrség megszüntette a nyomozást. 

Az elmúlt években senki nem foglalkozott a babakötvény ügyével, kivéve Cserép Jánost, a Szeretgom Egyesület önkormányzati képviselőjét, akinek négy gyermekéből három Esztergomban született, így jogosultak lennének az alap pénzére.  A férfi a Szabad Európának elmondta, hogy 2017-ben be is ment a város akkori jegyzőjéhez, hogy szeretne szerződést kötni.

Nagyon készségesek voltak, azt mondták, semmi akadálya, majd értesítenek. Aztán azóta sem történt semmi

– mondta Cserép János.

Bádi Gábor, a Szeretgom Egyesület képviselője szerint 2005 óta 1369 gyermek kötött szerződést, nekik ha nem is 3,3 millió, de hozamok nélkül fejenként mintegy másfél millió forint járna.

Ez azt jelenti, hogy Esztergom városát bő kétmilliárd forintos fizetési kötelezettség terheli öt évre elosztva.

Bádi megkérdezte a város jegyzőjét, Gál Gabriellát, hogy mi lesz ezekkel a pénzekkel. Gál elmondta, hogy a jogosultak meg is fogják kapni ezt a pénzt, bár azt nem tudják, hogy mikor és miből.

A lap a jegyzőt idézve azt írja, hogy nemcsak azért kell megszüntetni a Szent István Alapot, mert 2010 óta de facto nem működik, hanem azért is, mert az önkormányzati, illetve az úgynevezett stabilitási törvény már nem teszi lehetővé az ilyen jellegű juttatásokat a helyhatóságok számára, vagyis egy magasabb szintű jogszabályban előírtakat kell követnie Esztergomnak.

Most viszont, hogy megszűnt az alap, előállt egy másik probléma: a város hiába ismeri el, hogy a már megkötött szerződések érvényesek, azokat még a gyerekek szüleivel kötötték meg. A kifizetésre viszont már a nagykorúvá váló jogosulttal kell új megállapodást kötni, ami a jegyző szerint állítólag lehetetlen magasabb törvények miatt. De ha nincs Szent Miklós Alap, akkor ki szerződik kinek a nevében?

– tette fel a kérdést Cserép János.

Nyitókép: Esti kivilágításban a jelenleg kupola felújítás alatt álló Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház (másik nevén az Esztergomi Bazilika) - Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza - 1822 és 1869 között klasszicista stílusban épült épületének látképe a szlovákiai Párkány felől, előtérben a Duna folyóval. A Szent István téren álló műemlék épület Magyarország legnagyobb egyházi épülete, mellette jobbra az Árpád-kori alapokon álló királyi vár látható. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre