„Nem vagyunk nácik, csak elegünk van a vérlázító zsidó pofátlanságból” – Budaházy György útja a hídfoglalástól az elnöki kegyelemig

A Magyar Hírlap büntetlen előéletű, nős, kétgyermekes, 33 éves okleveles gépészmérnökként, a Népszabadság a Magyar Revizionista Mozgalom vezetőjeként mutatta be Budaházy Györgyöt 2002. július 6-án, amikor gyorsított eljárásban 50 ezer forint pénzbüntetésre ítélték az Erzsébet híd elfoglalása, illetve a rendőri felszólításnak való ellenszegülés miatt. A tiltakozók a Fidesz vereségével záruló országgyűlési választás szavazatainak újraszámolását követelték.

A Népszabadság tudósítása szerint Budaházy véres, „Igazságot Magyarországnak” feliratú pólóban állt a bíróság elé, elismerve, hogy ellenszegült a felszólításnak, de azt állította: annak ellenére, hogy passzív volt, a rendőrök vesén ütötték bottal, majd a földre rántották, és arcát a betonba verték.

A Magyar Nemzet már „hídemberként” emlegette Budaházy Györgyöt, akivel 2002. július 11-én interjút közölt: ő azt mondta, elfogadták a választás eredményét „még akkor is, ha Hornék nyertek”, ezúttal viszont szerinte annyi csalás volt, hogy jogos az újraszámolás követelése. Arra a felvetésre, hogy a hídfoglalás tervéről tudott-e a Fidesz, azt mondta: személyesen nem ismeri Orbán Viktort és a párt politikusait, kritikus a Fidesszel szemben, de az összehasonlíthatatlan számára a baloldali pártokkal.

A Magyar Nemzetben augusztusban megjelent egy feltételezés, miszerint a rendőrök már azelőtt lezárták az Erzsébet híd több sávját, hogy ott Budaházyék megjelentek volna. Ezt azonban a rendőrség visszautasította, és szeptemberben a Demokratának nyilatkozva maga Budaházy György is meglepőnek nevezte. Kárhoztatta a Fideszt, amiért a párt megígérte, hogy újraszámoltatja a szavazatokat, de nem láttak erre irányuló komoly lépést. „Mi csupán nekik akartunk segíteni, ezért zavar nagyon, hogy egyre több újságban látom: baloldali befolyásra gyanakodnak a blokáddal kapcsolatban” – jelentette ki.

Októberben Budaházy már annak a tüntetésnek volt a vezérszónoka, amelyen a Szabadság téri szovjet emlékmű visszaállítása ellen tiltakoztak, amelyet mélygarázsépítés miatt lebontottak, de visszaállítására államközi egyezmény kötelezte hazánkat. 2003 januárjában a Szabad Magyarországért Mozgalom „budapesti akciócsoportjának” vezetőjeként tűnt fel, amely az európai uniós csatlakozás ellen kampányolt.

Az EU-ba való belépés után tilos lesz disznót vágni. Nem lesz disznótor, házi hurka, kolbász

– idézte a Népszabadság a Szabad Magyarországért Mozgalom és a Kék Szalag Társaság közös röpiratát. Áprilisban tiltott hatalmi jelképek terjesztése miatt állították elő Budaházyt azon plakátok miatt, amelyek egy horogkeresztet, egy vörös csillagot és az EU zászlaját ábrázolták „Lehet nemet is mondani!” felirattal és a Szabad Magyarországért Mozgalom nevének feltüntetésével. Ebben az ügyben 2007 májusában született felmentő bírósági ítélet.

A hídfoglalás első évfordulóján bejelentett tüntetést tartottak az Erzsébet hídon, ahol a Magyar Hírlap tudósítása szerint Budaházy György arra kérte a résztvevőket, hogy „nézzék meg” a melegek másnapi felvonulását. A Magyar Hírlap beszámolója szerint kijelentette:

itt magyar gyerekeket kell szülni, nem homokosokra van szükség,

de másnap egy csupán 20-30 fős ellentüntető csoport várta a meleg büszkeség napi rendezvény felvonulóit.

2004 februárjában Budaházy arra biztatta követőit, hogy csatlakozzanak a gazdatüntetésekhez, menjenek a blokádokra. A Népszavának azt mondta: „az elmúlt évek politizálása juttatta oda a magyar mezőgazdaságot, ahol most tart”, de szerinte az Orbán-kormány a legkevésbé felelős ezért, mert alattuk kevesebb gazdaság került idegen kézbe.

Március 27-én Budaházyt a Szabadság téri szovjet emlékműhöz szervezett demonstráción állították elő, de ez nem akadályozta meg abban, hogy az ugyanott megtartott április 4-i rendezvényen is részt vegyen, ahol közölte: Mádl Ferenc köztársasági elnöktől várják, hogy kezdeményezze az emlékmű eltávolítását és az 1921-ben felállított Trianon-szoborcsoport visszaállítását.

A hídfoglalás második évfordulójára ismét tüntetést szerveztek: a Népszava szerint Budaházy György megegyezett a rendőrséggel, hogy korábbi terveiktől eltérően csak az Erzsébet híd déli járdáján vonulnak majd végig a résztvevők. A Magyar Hírlap tudósítása szerint Budaházy furcsállotta, hogy „a homokosoknak” lezárják a főutakat, de ők hétvégén sem mehetnek az úttesten.

Néhány nappal később pedig azt jelentette be, hogy csapatával listát készítenek azon rendőrökről, akik igazságtalanul, indokolatlanul keményen lépnek fel „nemzeti érzelmű bajtársaik” ellen, vagy hamisan tanúskodnak ellenük, és „a következő, nemzeti kormánytól” az elbocsátásukat követelik majd.

A hídfoglalás harmadik évfordulóján, 2005-ben az MTI híre szerint már csak alig 15-en gyűltek össze Budaházy György hívására az Erzsébet híd budai oldalán, ugyanannyi újságíró és kétszer annyi rendőr társaságában.

A következő dátum 2006. szeptember 18-a, a Magyar Televízió székházának ostroma. Aznap körözést adtak ki Budaházy Györgyre a szovjet emlékmű megrongálásának gyanújával. Az MTV-nek éppen élő adásban nyilatkozott a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője, amikor Budaházy György felszólalt a Kossuth téren, amire a műsorvezető figyelmeztette is a szóvivőt. Erről Schön Péter azt mondta, a parancsnokok nem tartották célszerűnek, hogy a tömeg közepén fogják el Budaházyt. Néhány nappal később az időközben jobboldalivá áthangolt Magyar Hírlap tudósítása szerint egy Budaházy Györgyként bemutatkozó símaszkos férfi is szót kért a téren.

Budaházy György kétségtelenül ügyes, de el fogjuk fogni

– jelentette ki Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány. A Magyar Hírlap szeptember 26-án azt írta, a rendőrök szinte mindennap ellátogattak diósdi házához, és a közelben lakó húgát, édesapját, nagymamáját, ismerőseit, üzlettársát is felkeresték. Budaházy Edda azt mondta, testvérével együtt attól tartanak, hogy olyan bűncselekményekkel gyanúsítanák meg Budaházy Györgyöt, amiket nem követett el, ezért nem akarja feladni magát. Bujkálása alatt a Kuruc.infón jelent meg Budaházy György felhívása, amiben azt írta, hogy

a vidékieknek körbezárva blokád alá kell vonniuk „a vörös Budapestet”, a „fővárosi hazafiaknak” meg keresztbe kell állniuk a hidakon, el kell érniük a rendőrség átállását, és ha nem megy, „újabb ütközetben le kell őket győzni”. Lázadás gyanújával indult eljárás.

A bujkáló Budaházyval a Heti Válasz 2006. november 23-i számában jelent meg interjú, amelyben azt nehezményezte, hogy a Fideszt „valamiért nem zavarja”, hogy harminc évre titkosították a parlament nemzetbiztonsági bizottságának a tévéostrom másnapján megtartott ülésének anyagát, szerinte „ott egyezett meg ez a gyalázatos politikai elit, hogy kiket kell kivonni a forgalomból”. A jobboldali sajtót hibáztatta azért, hogy provokátorként, ügynökként emlegették:

A Hír Tv-ben észt osztó Csintalan-félék meg az íróasztalok mögül okoskodó újságírók, politológusok vakítják ezzel a jó szándékú magyarokat – csak hogy a Fidesz árulását igazolják, és a politikai konkurenciát jelentő személyeket lejárassák.

Végül fél év elteltével, a 2007. március 15-i rendezvények közben került rendőrkézre Budaházy. Mint a Magyar Hírlap írta, az elfogás hírére több százan indultak a Nemzeti Nyomozó Iroda épületének irányába, a tüntetők több helyen barikádot emeltek, összecsaptak a rendőrökkel, akik vízágyúkkal oszlattak. Elfogása miatt Budaházy önmagát hibáztatta, azt mondta, túl feltűnő parókát és álöltözetet viselt. Harmincnapos házi őrizetbe került, alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt is keresték az internetes felhívások miatt, illetve mert nem jelent meg a 2002-es hídfoglalás ügyében tartott bírósági tárgyalásokon.

A Népszabadság 2007. március 28-i számában megjelent interjúban „jellemző jobboldali baromságnak” nevezte, hogy többek, így Semjén Zsolt KDNP-elnök szerint is „megkomponált” volt az elfogása. Azt mondta, 2002 és 2006 között kiábrándult a pártpolitikából, szerinte a pártok „elárulták a haza ügyét”.

2007 szeptemberében vádat emeltek ellene alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt a Kuruc.infón és más portálokon megjelent politikai nyilatkozatai miatt, októberben pedig a rá kiszabott lakhelyelhagyási tilalmat megszegve vett részt a Magyar Önvédelmi Mozgalom demonstrációján, ami miatt decemberben félmillió forintos rendbírsággal sújtották. 

Ugyancsak decemberben lakásának mélygarázsában megverték Csintalan Sándor korábbi MSZP-s képviselőt, a Hír TV akkori műsorvezetőjét, aki zúzódásos sérüléseket szenvedett. Mint a Népszabadság megjegyezte, az előző héten jelentette be Budaházy György és Toroczkai László, hogy beperlik Csintalant, aki „minden eddigi határon túlment” a velük szembeni „mocskolódásban”.

Februárban Budaházy és Toroczkai László „razziát” hirdetett a „korrupt és hazaáruló” politikusok levadászására, ami kiterjed azokra a rendőrökre, pénzügyőrökre, titkos ügynökökre, APEH-dolgozókra, újságírókra, ügyészekre, bírókra, közhivatalnokokra is, akik „lopnak, csalnak, hazudnak, elárulják a magyar nemzetet, hatalmukkal visszaélve politikai tisztogatást, leszámolást hajtanak végre, vagy csak egyszerűen semmiféle munkát nem végeznek a közvagyonból kapott fizetésükért”. A Magyar Nemzet szerint Toroczkai „levadászás” alatt arra gondolt, hogy a tudomásukra jutott visszaéléseket nyilvánosságra hozzák, és feljelentést tesznek.

2008. március 15-én a Magyar Önvédelmi Mozgalom Blaha Lujza téri tüntetésén felszólalva Budaházy György a Művészetek Palotájához hívta a hallgatóságot, pontosabban a Népszava tudósítása szerint azt mondta, elindul meghallgatni Gyurcsány Ferenc beszédét és aki akarja, kövesse. A meginduló tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, akik végül feloszlatták a tömeget. Budaházy ellen gyülekezési jog megsértése ellen indítottak eljárást.

Április 2-án Balog Zoltánnal, a későbbi emberierőforrás-miniszterrel, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnökével közölt interjút a Népszabadság, aki azt mondta: amíg nem győzik meg az ellenkezőjéről, addig ragaszkodik ahhoz az „összeesküvés-elméletéhez”, hogy az utcai erőszakban szerepe lehetett a hatalomnak. „Nem lehet véletlen, hogy a provokátorok most is nyugodtan flangálnak az utcán” – mondta, majd pontosította, hogy Budaházy Györgyre gondol, meg „azokra a kigyúrt legényekre, akiket a tévé ostroma óta nem sikerült rács mögé dugni”.

2008 áprilisában került sor a Hollán Ernő utcai Broadway jegyiroda elleni Molotov-koktélos támadásra, ami azután történt, hogy egy fiatal nő azt állította: jegyet akart venni a Hungarica zenekar koncertjére, de nem szolgálták ki, hanem lefasisztázták és kidobták, a jegyiroda vezetője viszont azt állította, hogy a nő zsidózott. 

A jegyiroda megtámadását a Magyarok Nyilai nevű szervezet vállalta magára Csintalan Sándor megverésével együtt.

A Magyar Nemzet 2008. április 15-i számában azt írta, hogy Budaházy György „a zsidó jegyüzérek pofátlanságáról” írva buzdított a Kuruc.infón a jegyiroda előtti tüntetésre, ezekkel a sorokkal:

Kedves zsidók, képzeljétek, nem vagyunk nácik, mint ahogy a palesztinok sem nácik, meg az irániak sem nácik, meg Wass Albert, meg Liszt Ferenc, meg Luther Márton sem voltak nácik. Csak mindezeknek ugyanabból lett elegük – amiből valószínűleg a náciknak is annak idején. A vérlázító, zsidó pofátlanságból.

Júniusban pedig – mint arról a Népszabadság írt – Toroczkai Lászlóval közös nyilatkozatban buzdított a meleg büszkeség napi felvonulással szembeni ellentüntetésre ekképpen:

a minden alapvető tradicionális erkölcsi értéket lábbal tipró homokos söpredék magamutogató nyilvános felvonulást és utcabált szervez, hirdetve ezzel Magyarország aberráltak és idegenek általi megszállását.

A melegfelvonulás előtti héten egy V. kerületi melegbárt ért Molotov-koktélos támadás, a felvonulás résztvevőit pedig ugyancsak Molotov-koktélokkal, petárdákkal, kövekkel, tojásokkal támadták meg szélsőségesek, akiket könnygázzal és vízágyúkkal oszlattak a rendőrök, és a melegfelvonulást is leállították.

2009 júniusában a Központi Nyomozó Főügyészség országgyűlési képviselők elleni támadások szervezésével, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal való visszaéléssel és emberölés előkészületével is meggyanúsította Budaházyt, 

akit előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság. Az Index információi szerint kapcsolatot találtak a Broadway jegyiroda felgyújtását és Csintalan Sándor megverését magára vállaló Magyarok Nyilai, valamint Budaházy György között. A Magyarok Nyilai képviselők otthonai ellen elkövetett lőfegyveres és Molotov-koktélos merényleteket is felvállalt amellett, hogy „Antrax” feliratú borítékban – egyébként ártalmatlan – port küldött parlamenti képviselőknek. A Molotov-koktélos támadásokban egy katona is részt vett, akit azonnal kirúgtak a hadseregtől, miután ez kiderült. A csoport tagjainál robbanószerrel töltött focilabdákat is találtak, amiket a gyanú szerint Budaházy György utasítására két országgyűlési képviselő házánál akartak felhasználni.

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Budaházy hozta létre és vezette a Hunnia Mozgalomként is említett csoportot, amelynek kilenc tagját, köztük Budaházyt bűnszervezetben elkövetett terrorcselekményekkel gyanúsították meg. Számlájukra írtak több szocialista politikus, így Szilvásy György, Kóka János és Hiller István háza ellen elkövetett támadást, majd több, meleg szórakozóhelyek ellen elkövetett 2008-as támadást is.

Az RTL 2010 februárjában felvételeket mutatott be, amelyeket a Magyarok Nyilai egyik tagjának ismerőse, az ügy koronatanúja készített, aki elmondása szerint meg akarta akadályozni a szervezet terveit. A felvételeken az egyik gyanúsított elismeri:

mi vertük meg a Csintalant, mi dobáltunk Molotovot az országgyűlési képviselőkre, mi robbantottunk a Szilvásynál, én lőttem a Hiller házára.

Egy újabb felvételen az is elhangzott, hogy Budaházy György a „katonai vezető”, később pedig a hangfelvételeket készítő Benkő György arról is beszélt, hogy Lendvai Ildikó MSZP-elnököt is bántalmazni akarták. Azt is tervezték, hogy gránátvetővel támadnának Gyurcsány Ferenc házára.

2010-ben Novák Előd a Jobbik alelnökeként felajánlotta Budaházy Györgynek, hogy a választáson az ő XI. kerületi választókörzetében induljon, ugyanis ha megszerzik a szükséges számú kopogtatócédulát, és hivatalosan is képviselőjelöltté válik, az az ellene zajló büntetőügyek felfüggesztésével jár. Ám Budaházy a szükségesnél kevesebb érvényes jelölést gyűjtött, így nem vették nyilvántartásba. Novák egyébként azt mondta, nem tartja terrorszervezetnek a Magyarok Nyilait, mert „semmiféle ártatlan embernek nem esett bántódása”, és „komolyabb károkat nem okoztak” a támadások.

Budaházy augusztusban a Magyar Nemzetnek azt állította, hogy semmi köze a politikusok elleni támadásokhoz, és a Magyarok Nyilairól is csak a sajtóban hallott. Szerinte a Hunnia Mozgalmat, amit Toroczkai Lászlóval együtt találtak ki, csak az ügyészség próbálja összemosni a Magyarok Nyilaival. Az ugyanakkor szerinte sokkal inkább tekinthető „elkeseredett tiltakozásnak”, mint terrorcselekménynek, ha valaki Molotov-koktélt dob Kóka János házára. Szeptemberi bírósági tárgyalásán is azt mondta, koncepciós eljárások folynak ellene.

A Magyar Nemzet viszont arról írt októberben, hogy a rendőrség felvette, amikor a Hunnia Mozgalom tagjai focilabdákba rejtett bombákat osztottak szét, és a felvételen az is látszott, hogy az egyik autóban Budaházy György ül. Ugyancsak a Magyar Nemzet írt arról, hogy Benkő György vallomása szerint a mozgalom tagjai Lapid Lajos budapesti rendőrfőkapitány-helyettes autójára bombát szereltek, de rossz volt az időzítő, így az nem robbant fel. Emellett bankautomata felrobbantásával is próbálkoztak, de csak lyukat ütöttek rajta.

Az Index 2011. március 2-i tudósítása szerint büntetőperének első napján Budaházy azt mondta, semmilyen vallomást nem akar tenni, és semmilyen kérdésre nem akar válaszolni. Az ellene felhozott vádak megítélését vitatta: szerinte azok valójában politikai cselekmények, és rongálási ügyeket akarnak terrorizmusnak minősíteni.

A Független Hírügynökség május 18-án tudósított az ügy újabb tárgyalásáról, ahol a bírónő egyrészt bejelentette, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök elutasította Budaházy György kegyelmi kérvényét, másrészt beszámolt arról, hogy napokkal korábban hazafelé tartva a lépcsőházban megállította egy fiatal nő, aki Budaházy húgaként mutatkozott be, megsimogatta a karját és azt mondta neki,

szeresse a bátyámat, mert ő egy hazafi.

Sor került Csintalan Sándor tanúkénti meghallgatására is, akinek „megleckéztetésére” az ügyészség szerint azért adott utasítást Budaházy, mert a mozgalom tagjait huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak nevezte, és miközben vascsővel ütlegelték, azt kiabálták, hogy „te mocskos, büdös zsidó”.

Júniusban egy középkorú férfi arról beszélt a bíróságon tanúként, hogy maga is a Hunnia Mozgalom katonája volt. A budai Várban tartott „alkotmányozó nemzetgyűlésen” jelentkezett a mozgalomba, mert megrázta a 2006 őszi rendőri fellépés brutalitása. Azt mondta, a vidéki kiképzéseket Budaházy irányította, ő nevezte ki és váltotta le az alparancsnokokat, és a Molotov-koktél használatát is próbálgatták a kiképzéseken.

2009. szeptember végén a bíróság megszüntette Budaházy és a harmadrendű vádlott előzetes letartóztatását, és házi őrizetet rendelt el arra hivatkozva, hogy nem tekinthet el attól, mennyi ideje vannak letartóztatva, és mennyi ideig tarthat még az eljárás. Januárban tovább enyhítették a kényszerintézkedést azzal, hogy Diósd közigazgatási határain belül napi két órára elhagyhatja otthonát. Később ebből lakhelyelhagyási tilalom lett, majd 2014 áprilisában azt is megszüntették.

2016 májusában viszont az MTI arról tudósított, hogy majdnem húszéves fegyházbüntetést indítványozott az ügyészség Budaházynak és a másodrendű vádlottnak. Az elkövetett támadásokat azért minősítették terrorcselekménynek, mert a céljuk állami szervek és a kormánytöbbség kényszerítése volt, a Vörös Csepel nevű szórakozóhely, a Broadway Jegyiroda és a melegbárok elleni támadások pedig a lakosság egyes csoportjainak megfélemlítését célozták. 

Mivel az egyik melegbárban voltak vendégek, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletével valósult meg a vádhatóság szerint a terrorcselekmény.

2016. augusztus 30-án a Fővárosi Törvényszék 13 év fegyházra ítélte Budaházy Györgyöt, de házi őrizetben várhatott a másodfokú ítéletre. Október 27-én előzetes letartóztatásba helyezték, bár szerinte ennek semmilyen oka nem volt. 2017. február 14-én a Kúria megszüntette az előzetes letartóztatást, és Budaházy György ismét házi őrizetbe került. 2018. április 19-én viszont a Fővárosi Ítélőtábla eljárási szabálysértések és megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasított.

Budaházy szabadlábra került, 2019 nyarán társaival együtt a Pride-hónap több rendezvényét is megzavarták, 2020 októberében pedig megakadályozták, hogy közönség előtt tarthassanak felolvasást az Átriumban a Meseország mindenkié című könyvből.

A megismételt elsőfokú eljárásban tavaly március 16-án Budaházy még súlyosabb büntetést kapott: nem jogerősen 17 év fegyházra ítélték, és a bíró végzést hirdetett a letartóztatásáról. A bíró rövid összefoglalása szerint – írta tudósításában a Telex – ez az ügy arról szólt, hogy 

Budaházynak és társainak nem tetszett, ahogy a politikai élet alakult, és erőszakos cselekményekkel próbálták azt befolyásolni. Szerinte „nem igaz, hogy pimf rongálásokból csináltak” terrorcselekményt, a végén már bombákkal dolgoztak, robbantásos merényletet terveztek.

Októberben Budaházy György ismét házi őrizetbe kerülhetett, mert a Kúria szerint „kifogástalan magatartást tanúsított” az eljárás során, az idézéseknek eleget tett, és kényszerintézkedések nélkül is elérhető maradt. 

Novák Katalin köztársasági elnök tavaly december végén eljárási kegyelemről döntött az ügy hét vádlottját illetően, sajnálatosnak tartva, hogy közel másfél évtized alatt sem született jogerős ítélet.

Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta

– írta az államfő, hozzátéve, hogy más vádlottak esetében olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartja helyesnek, hogy döntsön kegyelmi kérvényeikről.

A másodfokú döntés idén márciusban született meg, ekkor hat év fegyházra ítélték Budaházyt, amibe beleszámít annak az időnek egy része is, amit eddig börtönben töltött. Április 27-én aztán Novák Katalin Budaházynak és többi, jogerősen elítélt vádlott-társának is megkegyelmezett, amire szerinte a pápalátogatás hete adott különleges alkalmat.

A Budaházy Györgynek adott kegyelmet kormánypárti influenszerek is kommentálták. Rákay Philip például Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzését kommentálta úgy, hogy szerinte az volt őrült és tisztességtelen, hogy a volt miniszterelnök 2006 után a parlamentben, Budaházy pedig a börtönben ült. Skrabski Fruzsina „Ilyen egy szabadulóbuli” kommentárral osztott meg egy fotót, amelyen Budaházy György Gaudi-Nagy Tamás és Hegedüs Lóránt lelkész társaságában látható. Deák Dániel többek közt egy mémet közölt, amely szerint a „ballibek” világszerte üvöltenek a hír hallatán.

A DK ugyanakkor közölte: „Budaházyék szabadon engedésével Orbán Viktor újra politikai erőszakot zúdít Magyarország utcáira”, és azt írták, hogy az Orbán-kormány leváltásával vissza fognak kerülni a börtönbe. Csintalan Sándor szerint pedig a kegyelmi döntés „a megdicsőült fasizmus, a megdicsőült rasszizmus, a megdicsőített antiszemitizmus”.

Nyitókép: Kovács Attila/MTI