Svájci rádió próbálta megfejteni, Orbán hogyan mond nemet úgy, hogy valójában igent mond

A svájci SRF (Schweizer Radio und Fernsehen) próbálta meg tisztázni, hogyan lehetséges az, hogy Orbán Viktor Brüsszelben megszavazza az Oroszország elleni uniós szankciókat, hazai terepen azonban démonizálja azokat. A múlt heti rádióriportnak a lefordíthatatlan Ungarns Jein zu den EU-Sanktionen, azaz nagyjából Magyarország igenneme az uniós szankciókra címet adták (a Jein a ja és a nein összevonása, főnévi formában).

A riport azzal kezdődik, hogy az uniós tagországok felsorakoztak Ukrajna mögött: egyetlen kivétel van, Magyarország. Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit kritizálja, nem engedélyezi a fegyverszállítást Ukrajnába Magyarországon keresztül és gyakran hangsúlyozza, hogy Magyarország nem akar belekeveredni a háborúba. Az Oroszország elleni uniós szankciókat azonban Magyarország is megszavazta.

Idézik Orbán Viktor beszédét, amiben arról értekezett, hogy tagjai vagyunk a NATO-nak és az Európai Uniónak és ott mindenki a háború pártján áll, csak Magyarország áll a béke oldalán. Kiszelly Zoltán, a kormányközeli Századvég igazgatója adott arra magyarázatot, hogy ez mit is jelent: „Mi tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk Oroszország és Ukrajna között, nem pedig újabb szankciókat és újabb fegyverszállításokat”.

A rádió tudósítója azonban megjegyzi: Budapesten is tudják, hogy a mielőbbi tűzszünet utópia, Ukrajna sosem egyezne bele, míg Oroszország ekkora területeket foglal el és míg munícióik kitartanak. Így a magyarországi vita jelenleg elsősorban az Oroszország elleni uniós szankciók körül forog: a kormány hónapok óta plakátokkal borítja be az országot, amelyek az uniós szankciók ellen uszítanak.

Ezt is ajánljuk:
Német politikus: Putyin propagandája egész Magyarországon, az adófizetők pénzéből

Orbán mégis újra és újra megszavazza az Oroszország elleni szankciókat Brüsszelben, vetik fel, Kiszelly Zoltán pedig úgy magyarázza ezt: a szankciók az európaiakat jobban érintik, mint Oroszországot. Azokat azonban megszavazták, hogy biztosítsák a Nyugat egységét, de nem Magyarország, illetve a magyar ipar rovására. 

Magyarország más kelet-európai országokkal együtt olyan mentességeket szerzett, amelyek lehetővé teszik az orosz olaj vásárlását, elevenítik fel a riportban, amelyben megszólal Rácz András, a Német Külkapcsolatok Tanácsának magyar-orosz kapcsolatokkal foglalkozó szakértője is, aki nem fogadja el Orbán, illetve Kiszelly érvelését. A magyar kormánynak a szankciók gyengítésére és az Oroszországgal szembeni nyugati front felpuhítására tett kísérletei nem a békéről, nem a magyar gazdaság érdekeiről és nem a Vlagyimir Putyinnal való állítólagos barátságról szólnak. 

Kizárólag az uralkodó elit üzleti érdekeiről van szó

– véli.

A kulcs szerinte Magyarország függősége az orosz energiától: az olcsó orosz gáz tette lehetővé a rezsicsökkentést, amelyet szinte lehetetlen eltörölni. Valószínűleg az Oroszországgal kötött előnyös gázszállítási szerződések reménye az egyik oka annak, hogy Orbán ellenáll a szigorúbb szankcióknak, gyanítja Rácz András.

Felelevenítik, hogy a Roszatom orosz állami vállalat kapta meg a megbízást Magyarország egyetlen atomerőművének bővítésére, pályázat nélkül, tizenkét milliárd euró értékben. A legnagyobb magyar beszállító pedig Orbán Viktor gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc, aki állami megbízásokkal néhány év alatt gázszerelőből Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált.

Minél tovább tart az atomerőmű építése, annál több pénzt keres Orbán báboligarchája

– mondta a szakértő. Valószínűleg ez a másik ok, amiért a magyar kormány ellenáll a szigorúbb uniós szankcióknak, merült fel.

Rácz szerint Magyarország egyre inkább elszigeteli magát, ez pedig még sok hátrányt jelenthet az országnak. Kiszelly Zoltán jóslata szerint azonban Európa követni fogja Magyarország példáját.

Orbán Viktor nemrégiben új gázerőművek építését jelentette be. Az LMP szerint ezekhez is Oroszországból kell majd beszerezni a földgázt. Az RTL Híradó által megkérdezett szakértő azt mondta: szükség van a gázerőművekre, és nem csak az oroszoktól lehet gázt venni. A kormány nem válaszolt arra a kérdésre, honnan szerzik majd be a szükséges gázt:

Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalása Moszkvában 2022. február 1-jén. – Fotó: Kreml / MTI