2023. március 13. 11:16
Majdnem mindenki kilépett, de Magyarország maradt.
2023. februárjában kiszivárgott egy dokumentumcsomag az orosz vezetésű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB). A fájlokat egy hacker csoport szerezte meg és tette közzé – az így megszerzett iratokhoz a Direkt36 is hozzájutott.
Az oknyomozó portál szerint a kiszivárgott iratokból „nemcsak az derül ki, hogy a bank katasztrofális helyzetbe került a háború miatt, hanem az is, hogy ebben a helyzetben a többségi tulajdonos oroszok legfőbb szövetségese és támasza Magyarország volt.
Mint írják, az Orbán-kormány tisztviselői próbáltak segíteni abban, hogy elérjék az európai hatóságok által zárolt források megnyitását, emellett lépéseket tettek arra is, hogy elkerülhető legyen, hogy az oroszok olyan mértékű befolyást szerezzenek a bankban, amely már nyugati szankciókat vonhatna maga után.
A portál emlékeztet rá: Csehország február 25-én, a háború kitörésének másnapján bejelentette, hogy kilép az IIB-ből, és erre szólította fel a többi olyan EU-s országot, amely tagja a banknak. Magyarország kivételével mindegyik ilyen ország – Románia, Szlovákia és Bulgária – követte a példájukat. Az oroszok és a magyarok mellett Vietnám, Mongólia és Kuba maradt az IIB-ben.
A bank hivatalos ajánlata a kilépőknek végül az lett, hogy alárendelt hitelként – vagyis bankcsőd esetén az összes többi hitelező igényének kielégítése után –, legalább 15 éves futamidővel, 5 éves türelmi idővel kezdjék meg a kifizetést. A Direkt 36 szerint a kiszivárgott dokumentumok alapján úgy tűnik: a csehek és a románok nem hajlandóak elfogadni az IIB által ajánlott feltételeket, a szlovákok azonban hajlanak a kompromisszumra.
Az IIB számára azonban egalább ekkora kihívást jelentett, hogy az Oroszország ellen kivetett uniós szankciók miatt nem fértek hozzá a pénzeszközeik egy részéhez – írja a portál.
A bank tisztviselőinek beszámolói szerint 2022 márciusára csődközeli állapot alakult ki, és ebbena helyzetben próbáltak meg lavírozni. Egy június eleji emailben az IIB moszkvai épületének eladása is felmerült. A bank pénzügyi igazgatója azt javasolta, hogy Magyarországot egyelőre ne tájékoztassák az ügyről.
Magyarországra utalva azt írta:
Nyomást kell gyakorolnunk rájuk, mint az egyetlen olyan országra, amely likviditást adhat nekünk.
Az IIB menedzsmentje komoly veszélynek látta, hogy a távozások miatt a bank eddig több mint 47 százaléknyi részvényét birtokló Oroszország tulajdoni hányada bőven 50 százalék fölé került.
Úgy vélték: egy hivatalosan is orosz többségű bankkal senki se akar majd üzletelni, ráadásul így EU-s szankciók várnak rájuk. Ugyanakkor életbe léptek a bank legnagyobb részvényesének, vagyis Oroszországnak a nyugatiakkal szembeni ellenszankciói is: az IIB orosz bankoknál vezetett számláit felfüggesztették, komoly pénzek fagytak be.
A kiszivárgott iratok szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerepel feladóként egy idén év elején elkészült levéltervezeten, amelynek címzettje a belga pénzügyminiszter, Vincent Van Peteghem volt.
A levél célja az volt, hogy meggyőzzék Belgiumot, oldják fel az IIB zárolt számláját a belgiumi székhelyű Euroclear nevű intézménynél, amely négy nappal a háború kirobbanása után zárolta a bank forrásait. Egy belső tájékoztató szerint 2022-ben az IIB szinte minden likviditási tartalékát felélte, így ha nem férnek hozzá az Euroclearben lévő pénzeszközeikhez, akkor fizetésképtelenség fenyegeti őket.
Az IIB számított az ügyben a magyar kormány segítségére, erre utal az IIB kormányzótanácsában is helyet foglaló Nagy Márton nevével ellátott levéltervezet is, ám az nem világos a dokumentumcsomagból, hogy a levelet végül el is küldték-e, írjy írja a portál.
A Direkt36 szerint a magyar kormány végig stabil támasznak bizonyult az IIB számára ebben a nehéz időszakban.
Nyitókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor kormányfő társaságában 2022. május 24-én. Fotó:MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán