Gulyás: Teljességgel inkorrekt, hogy az Európai Bizottság kifogásolja az Integritás Hatóság egyik vezetőjének személyét

Interjút közölt Gulyás Gergellyel a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap, amelyben a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy már augusztusban, a kormányalakítás után stratégiai megállapodást kötöttek az Európai Bizottsággal. Ugyanakkor az Európai Parlament nagy nyomást fejtett ki a bizottságra, de Gulyás szerint ha valaki objektíven, szakmai alapon vizsgálja a magyar parlamentben elvégzett törvényalkotási munkát, akkor „a következő hónapokban felszabadíthatjuk a Magyarországnak járó felfüggesztett EU-s pénzek egy részét”.

Mint mondta, a bizottság által előírt feltételek, a 27 mérföldkő túlnyomó többségét már teljesítették, így felállították az Integritás Hatóságot, amely működik is.

Ugyanakkor az új hatósággal kapcsolatban „őszintén meg kell mondanunk, hogy a bizottság jelenlegi kritikája nem korrekt”, hiszen a testület egy folyamatot kívánt szabályozni, és nem személyekről akart tárgyalni – tette hozzá Gulyás Gergely, aláhúzva, hogy a kormány a bizottság minden igényét átültette a jogszabályokba, és a törvényileg szabályozott folyamatban egyáltalán nem volt befolyása arra, hogy ki legyen a hatóság elnöke, vagy kik legyenek az alelnökök.    

Ezért „teljességgel inkorrekt” a folyamat lezárulta után azt mondani, hogy a három alelnök közül az egyik elfogadhatatlan a bizottság számára 

– jelentette ki.

Az Európai Bizottság a hírek szerint Holbusz Tímea alelnök személyével nem elégedett, aki a Pénzügyminisztérium alá tartozó Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság igazgatója volt.

Arra a kérdésre, hogy a kormány mihez kezd ebben a helyzetben, elmondta, hogy a bizottság javaslatának megfelelően járnak el, és nem kezelik kiemelt ügyként, hogy ki a hatóság alelnöke. „Várjuk a bizottság tervezetét arról, hogy miként lehet európai módon leváltani egy független hatóság alelnökét” – fogalmazott a miniszter.

A FAZ által említett Elios-üggyel kapcsolatban kifejtette, hogy az Integritás Hatóság olyan ügyeket is vizsgálhat, amelyekben nincs ügyészségi eljárás, függetlenül attól, hogy EU-s finanszírozású projektről van-e szó.

Megjegyezte: az ügy egy évtizede történt, és jó jelnek tekinthető, „ha ilyen hosszú idő után ez a legnagyobb vád, különösen ha összehasonlítjuk az Európai Parlament jelenlegi korrupciós botrányával”.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem csatlakozik az  Európai Ügyészséghez, azt mondta, hogy a csatlakozás elutasítása szuverenitási kérdés, ugyanakkor az ügyészség vezetője szerint sokkal jobb az együttműködés Magyarországgal, mint más, a szervezethez csatlakozott tagállamokkal. Hozzátette, hogy az Integritás Hatóság bírói végzéssel büntetőeljárást indíthat, ha bűncselekményre utaló jelek merülnek fel.

A gazdasági helyzetről szólva Gulyás Gergely kiemelte, hogy az ország finanszírozása az EU-s források nélkül is biztosított, méghozzá „ameddig csak szeretnénk”.

Arra a felvetésre, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint Magyarország a világ négy pénzügyileg legsebezhetőbb gazdasága közé tartozik, kijelentette, hogy „ez így nem helytálló”, hiszen „Magyarország gazdasága stabil”, és „a problémát az energiaárak jelentik, akárcsak más országokban”.

Kifejtette: a gazdasági növekedés az idén megközelíti az öt százalékot, ami az egyik legjobb Európában, ugyanakkor „vannak gazdasági nehézségeink”, amelyek az exportorientált gazdasági szerkezetből fakadnak, és abból, hogy az ukrajnai háború előtti szinthez képest hétszeres áron kell földgázt és kőolajat importálni. Hozzátette: egyetért azzal hogy a forint árfolyamában stabilitásra van szükség.

Az Oroszországhoz fűződő viszonyról elmondta, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy kaphasson olajat és gázt Oroszországtól, ezért „racionális partnerséget” alakítottak ki ezen területen.

Azonban „ami az orosz agressziót illeti, osztjuk az EU közös álláspontját” – mondta Gulyás Gergely.

Nyitókép: MTI / Ujvári Sándor