Rogán Antal szuperhatósága még nagyobb hatalmat kaphat

Tovább dübörög a védelmi igazgatás átalakítása: a rendkívüli helyzetekben kulcsfontosságú titkosszolgálati, kiberelhárítási és katasztrófavédelmi tevékenység egy újabb fajsúlyos része kerülhet Rogán Antal kabinetminiszter közvetlen irányítása alá. A Népszava szerint erre utalnak a birtokukba került prezentációrészletek.

Nemrégiben Pécsen tartottak egy egészségügyi szakmai konferenciát, amelyen volt egy előadás a védelmi igazgatás átalakulásáról is. Az erről tartott prezentáción több táblázatot és ábrát is vetítettek, eszerint Rogán Antal alá tartozó Védelmi Igazgatási Hivatal (VIH) fennhatósága alatt formálódik az új Nemzeti Eseménykezelő Központ.

A központ a tervek szerint 2023 nyarára jönne létre a Szimulációs és Modellező Központtal együtt. A Népszava a központtal kapcsolatos kérdéseire nem kaptak választ a kormányzattól.

A Nemzeti Eseménykezelő Központról egy 2021-es törvény tett említést. A jogszabály szerint a „védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve” üzemelteti, azonban a jogszabály nem részletezte, hogy ez alatt mit kell érteni. A lap idéz egy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oldaláról letölthető tanulmányt: „2023 július 1-jét megelőzően az egyes jelentkező kihívásokat (vörösiszapkatasztrófa, árvíz, migráció) jellemzően az egyes ágazatokon belül működő válságkezelő központok bázisán vagy ad hoc munkaszervezetek megalakításával (pandémia, ukrán-orosz háború) kezelte a kormányzat. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény felhatalmazása arra vonatkozik, hogy az összkormányzati válságkezelés, illetve a különleges jogrendi feladatellátás szakmai koordinációja és összehangolása a Nemzeti Eseménykezelő Központ keretein belül történhessen.” Hozzátették: Wez a funkció lényegében alkalmas a korábbi operatív törzsek, rendkívüli jogrendi munkacsoportok, Honvédelmi Tanács titkársági feladatainak kiváltására is.

A polgári titkosszolgálatok – így az NBSZ is – az április 3-i választás után átkerültek a kormányzati propagandát vezető miniszter fennhatósága alá. Az új központban szinte azonnal lecserélték a polgári hírszerzés vezetőit. Noha a szolgálatok Rogán Antalnál vannak, vannak arra utaló jelek, hogy a szolgálatok szakmai tevékenységéért a katonai nemzetbiztonságtól leigazolt Kovács József felel.

Ő a 2018 májusában létrehozott, közvetlenül Orbán Viktor alá tartozó titkosszolgálati elemző központ, a Nemzeti Információs Államtitkárság vezetője lett, majd 2022 júniusában innen került át a szintén Rogán alá került Nemzeti Információs Központba (NIK). E két szervezet koordinálja a titkosszolgálatok működését, ám a szolgálatoktól független, 

egyedül a miniszterelnöknek felelős. 

Ebben a szervezeti formában a Nemzeti Eseménykezelő Központ kiemelt szerepére utal az is, hogy a pécsi előadás egyik diájáról kiolvasható: a kormányügyeleti szolgálat is felkerülne a „kormányzati központba”, írja a Népszava. A 2011-ben létrejött kormányügyelet legfontosabb feladata „a kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli eseményekről való tájékoztatás, illetve ezen eseményekről készült jelentések gyűjtése, értékelése és továbbítása”. A kormányügyeleti rendszerbe a rendőrség, a terrorelhárítás a katasztrófavédelem, de például az idegenrendészet, a vízügy, a kórházi főigazgatóság, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, vagy az Országos Mentőszolgálat is beletartozik. Eddig ezeknek a szerveknek Pintér Sándor Belügyminisztériuma adta a kormányügyeletet, ám most ez felkerülne a Rogán-féle információs központba.

Nyitókép: Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Energia-veszélyhelyzeti operatív törzs ülésén 2022. július 15-én. – Fotó: Kovács Attila / MTI