Évtizedek óta elismert szakember a meteorológiai szolgálat kirúgott elnöke
2022. augusztus 23. 15:54
Radics Kornélia tudását egyetemi évei alatt az MTA aranyérmével ismerték el, és már tanulmányai mellett oktatni kezdett. Sokszor beszélt a viharok előrejelzésének nehézségeiről. Nagy István agrárminiszter idén márciusban is méltatta az Országos Meteorológiai Szolgálat munkáját.
Miért nem nézte meg a telefonján, milyen idő lesz?
– méltatlankodott egy kommentelő, amikor hírt adtunk arról, hogy menesztették az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökét és szakmai elnökhelyettesét azután, hogy a kedvezőtlen előrejelzésre hivatkozva lefújták a szombati tűzijátékot, a várt vihar mégis elmaradt.
A mobiltelefonjaink természetesen nem maguktól tudják, hogy milyen idő lesz, a meteorológiai szolgálatok mérései és értékelő munkája alapján készülnek az előrejelzések. A laikusok rendre ostorozzák a meteorológusokat, ha nem válnak be az előrejelzések, hiányolják a számonkérhetőségüket, az időjárás-alkalmazások mégis mindenkinek a telefonján rajta vannak, indulás előtt tájékozódunk belőlük, hogy vigyünk-e magunkkal esernyőt, kabátot.
Elmaradt a gól
Az OMSZ elbocsátott vezetője, Radics Kornélia korábban több lapinterjúban is beszélt a szakmájában rejlő bizonytalanságról. A Zalai Hírlap 2015. március 18-i számában azt mondta: egy kollégája rendszeresen a focihoz hasonlítja munkájukat.
A mi focipályánk az informatika, a kapus kalibrálja a műszereket, a hátvédek dolgoznak a mérőeszközökkel, a csatárok pedig a riasztások kiadásáért felelősek.
A csapatmunka ellenére sem lehet azonban teljes bizonyossággal megmondani, hogy milyen idő lesz holnap: olyan bonyolult matematikai-fizikai egyenletrendszerekkel dolgoznak, amelyeknek nincs egzakt megoldásuk, csak közelítő számításokat tudnak végezni.
A Magyar Időknek 2017. április 22-én arról beszélt: vannak olyan helyzetek, amikor akár két hétre előre is pontos prognózisokat tudnak készíteni, az előrejelzések bizonytalansága éppen akkor növekszik, amikor például egy markáns front érkezik. A bizonytalanság abból fakad, hogy nincs mindenhol mérőállomás – mondta Radics Kornélia.
A Veszprémi Napló 2017. szeptember 2-i számában megjelent interjúban azt mondta: minél rövidebb távú előrejelzést készítenek, annál nagyobb eséllyel válik be, de bizonyos időjárási helyzetekben ultrarövidtávon is nagy lehet az előrejelzések bizonytalansága.
Például nyáron, bizonyos helyzetekben igen nehéz előre jelezni a lokálisan várható zivatarok pontos idejét és helyét
– jelentette ki.
A hétfőn lefejezett OMSZ megmaradt vezetősége keddi közleményében azt írta, hogy a szombati tűzijáték biztonságos megtartásáért felelős politikai döntéshozó szerv, az Operatív Törzs figyelmen kívül hagyta az időjárás-előrejelzések tudományosan is elfogadott bizonytalanságát, és megpróbált rájuk nyomást gyakorolni. Ennek ellenére a legjobb szakmai tudásuk alapján készítették el a tűzijáték időpontjára és helyszínére vonatkozó prognózisokat.
Szintén zenész
Az elbocsátott Radics Kornélia, akinek visszahelyezését a szakmai elnökhelyettessel, az ugyancsak menesztett Horváth Gyulával együtt kérik kollégái, 2013. november 1. óta vezette az intézményt. Tanulmányi előmenetelét és tudományos munkásságát már egyetemi évei alatt elismerték, 1997-ben megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Pro Scientia Aranyérmét.
A Zalai Hírlapnak 1996. február 5-én negyedéves matematika-csillagász szakos hallgatóként nyilatkozott: két hónapos tanulmányúton járt Brazíliában, két fejezetet írt egy neves brazil csillagász könyvéhez az akkori egyik legnagyobb csillagászati szenzációról, a Shoemaker-Levy 9 üstökösről, ami 1994 júliusában a Jupiternek ütközve megsemmisült.
A Népszabadságnak 1998. szeptember 29-én a széllel kapcsolatos kutatásairól beszélt – mint mondta, kutatási területe annyira speciális, hogy Magyarországon egyedüliként foglalkozik vele behatóan. A szélelőrejelzés tudományos megalapozását gazdasági érdeknek nevezte az interjúban, tekintve, hogy akkor már egyre inkább foglalkoztak külföldön a szélenergia hasznosításával.
A szélenergia olcsó és környezetbarát, és mivel a globális felmelegedés már nemcsak távoli fenyegetés, alternatív megoldásra van szükség a hagyományos energiahordozók helyettesítésére
– mondta már 1998-ban, hozzátéve, hogy a magyar gazdaságban a környezetvédelmi szempontokat inkább csak költségnövelő tényezőként értékelik.
1997-ben már tanulmányai mellett elkezdte oktatói pályafutását az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) meteorológiai tanszékén, 2001-ben a Magyar Honvédség Meteorológiai Szolgálatánál helyezkedett el. Utóbbiról azt mondta:
Valójában nincs különbség meteorológia és meteorológia között, a katonai meteorológia csupán egy szelete a »nagy« tudománynak, és még ez is tovább bontható haderőnemenként.
Elárulta: Magyarországon haditengerészet nincs, a szárazföldi haderő pedig nem igazán használja a meteorológiát, ezért leginkább repülésmeteorológiával foglalkozott.
Még mindig nagykanizsainak tartom magam, habár már sokkal több időt éltem Budapesten
– mondta a Zalai Hírlapnak, amikor már másfél éve töltötte be első nőként az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöki tisztségét. Szülővárosába visszament előadást tartani iskolásoknak, de 1997-ben még a Nagykanizsai Szimfonikus Zenekarnak is tagja volt.
Nem merítenek
Horváth Gyulát 2016. december elsején nevezték ki szakmai elnökhelyettessé az Országos Meteorológiai Szolgálathoz, ahol azután helyezkedett el, hogy 2001-ben meteorológus diplomát szerzett. Az időjárási radarhálózat üzemeltetését és módszertani fejlesztések végrehajtását végezte, 2010-ben villamosmérnök oklevelet is szerzett. 2010-ben a Távérzékelési Osztály élére nevezték ki, ahol a meteorológiai radarmérések koordinálásán kívül a rádiószondás méréseket és a műholdas adatfeldolgozást is irányította, 2012-ben pedig a Megfigyelési Főosztály vezetésével bízták meg.
A két vezető munkájára eddig nem érkezett nyilvános panasz a kormány részéről, Nagy István agrárminiszter idén márciusban úgy fogalmazott, hogy
büszkén mondhatjuk, hogy a magyar meteorológia sok évszázados története és az Országos Meteorológiai Szolgálat több mint 150 éves tevékenysége során felhalmozott annyi tapasztalatot és korszerű tudást, amelyből bátran meríthetünk a jövőben is.
Azóta az Országos Meteorológiai Szolgálat az Agrárminisztériumtól a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztériumhoz került, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig kedden már arról beszélt, hogy „utolsó utáni csepp volt a pohárban” az augusztus 20-i előrejelzés.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat 17 munkatársa határozott közleményben állt ki a hétfőn felmentett vezetők mellett, amiről az RTL Híradó is beszámolt:
Nyitókép: MTI / Balázs Attila