Orbán Viktor nem érzi magát sikeresnek, és veszélyesnek tartja a médiát – mondta egy most előkerült 1996-os interjúban

1996-ban még szívesen adott interjúkat a nem kifejezetten Fidesz-barát médiának is Orbán Viktor: igaz, ekkor még messze nem ő volt az ország legmeghatározóbb politikusa, a párt mindössze 7 százalék körül állt a mérésekben.

A fiatal, de már ekkor jobboldalra tolódott Orbán arról beszélt ekkor, hogy nem érzi magát sikeresnek. Elmondta, azért vált meg korábbi hosszú hajától és laza ruháitól, mert a kistelepüléseken több megjegyzést kapott kinézetére, főleg az idősektől.

Az őt ért hatásokról és politikai ethoszáról is beszélt. Azt mondta:

A legfontosabb a nyugalom, az, hogy az ember a saját igazában meg legyen győződve.

Mint mondta, nem tekinti magát Antall József politikai örökösének, a volt miniszterelnök hagyatéka az MDF-é. De elmesélte, hogy Antall a halála előtt néhány órával őt hívta fel, mert „még volt mondanivalója”.

A sajtóról is sokat beszél, a 444 szerint viszonylag feldúlt hangulatban. Szerinte „amíg az embernek jól megy a szekér, és általában jókat írnak és mondanak róla, addig nem figyel arra a közegre, amely őt közvetíti a hallgatók és a nézők felé. De amikor elkezd rosszul menni a szekér, akkor az ember nem tudja, hogy most akkor mitől van a zavar. Én hibáztam-e, a közeg torzít, amelyen keresztül eljutok a választókhoz?”

Hozzátette:

A média az egy nagyon veszélyes dolog. Talán a világ egyik legveszélyesebb dolga.

Ekkor nem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy a pártnak miért esett hét és fél százalékra a támogatottsága. „Az ország mást akart, mint mi” – mondta az 1994-es választásokról. „Én nem vagyok az a félrehúzódó, mindenről valahogy mindenkinek tetsző dolgot mondani akaró, az egész országnak egyszerre udvarolni akaró politikus”.

Még szóba kerültek a következők is:

• Arra kérdésre, hogy szokott-e önvizsgálatot tartani, így válaszolt: szokott gondolkodni a világról és magáról, de nem szokta „a köldökét nézni és ezen mélázgatni.”
• A Fideszben mindenki elmondhatja a véleményét, és nem lehet úgy pártot irányítani, hogy minden az elnök személyétől függjön.
• „Jelentős mértékben” saját kudarcnak tartja Fodor Gábor távozását a pártból, de „baráti értelemben” nem fáj neki.
• „Mindenki tévedhet, ezért nem lehet egyetlen párt. Azért kell több párt, kell ellenzék, és kell kormánypárt, kell vita, kell parlamenti közvetítés.”
• A hatalom mennyire édes és mennyire ellenállhatatlan? „Ezt én is szeretném tudni, de még én ebbe nem kóstoltam bele.”
• Nem szereti a fogadásokat, a csillogást, konferenciára szívesebben megy.
• A gyerekeit önállóságra neveli, nem akarja, hogy vele intéztessenek el dolgokat.
• Reméli azt is, hogy gyerekei sikeresebbek lesznek nála. Ő ugyanis legfeljebb magánéletében sikeres, a politikában egyelőre nem.

Nyitókép: Friderikusz / YouTube