„Akkor éreztem, hogy végre jó vagyok neki valamire” – Mártit tizenkét éves korától molesztálta az apja, egy katolikus pap

Márti egy katolikus pap soha fel nem vállalt gyereke. A férfi tudott a születéséről és vasárnapi apukaként jelen volt a lány életében, de ezt mindenki előtt titkolni kellett. A pap egy neves városi plébánián dolgozott Nyugat-Magyarországon. Elöljárói tudhattak a papi cölibátus megszegéséről, mert Márti születése előtt két hónappal áthelyezték a férfit egy Isten háta mögötti faluba.

Az atya minden vasárnap megtartotta a misét, a testvéreinél ebédelt, szunyókált egy kicsit, majd az estét a titkos családjával töltötte – mesélte Márti az RTL Klub Házon kívül című műsorának. Mint mondta, soha nem hívhatta apának. Arra nem emlékszik, hogy ezt megtiltották volna, egyszerűen tudta, hogy nem szabad, bár azt nem mondták el neki soha, hogy miért. 6-7 éves volt, amikor véletlenül a kezébe került egy fénykép, amiből rájött, hogy az apja egy katolikus pap. Márti vágyott apja szeretetére, figyelmére és elismerésére.

Nagyon-nagyon jó gyerek voltam, túl jó, azt hiszem. Borzasztóan meg akartam felelni, mert azt gondoltam hogy ha majd elég jó leszek, akkor majd elég jó leszek az apukámnak is, és akkor majd talán lesz apukám.

Márti szerint nagyon ritkán fordult elő, hogy az apja kettesben akart volna maradni vele, egészen 12 éves koráig. Onnantól kezdve viszont gyakran bement hozzá reggelente. Olyankor, amikor anyja vásárolni ment vagy korábban indult dolgozni.

Nagyon finom érintésekkel indult a történet, simogatásokkal, aztán ezek átmentek intim érintésekbe. Azt hiszem, az volt ebben az egészben a legszörnyűbb, hogy én akkor éreztem azt, végre jó vagyok valamire az apámnak. Végre kap tőlem valamit, ami elég jó neki.

Az apja sohasem kérte, hogy ne beszéljen senkinek a „közös reggelekről”, de pontosan tudta, hogy ez is ugyanolyan titok, mint az, hogy az ő apja egy pap. Gyakoriak voltak a „közös reggelek”, majdnem heti rendszerességűek. Márti az édesanyjának soha nem beszélt erről, nem is értette, mi történik vele. De nem is tudta volna elmondani, mi történt, mert nem voltak rá szavai.

Nekem az agyam volt mindig a mentsváram, fejben csináltam valamit közben. Matekpéldát oldottam meg, vagy kitaláltam, mit fogok csinálni a jövő héten. Tehát én nem voltam ott fejben, a testem ott volt és nyilván reagált is, a testem emlékszik mindenre, de én nem voltam ott.

Márti tizennégy évesen bejelentette szüleinek, hogy egy budapesti középiskolában szeretne továbbtanulni, az ország másik felén. Nem tiltakoztak. Utána már szinte alig találkozott az apjával, főleg nem négyszemközt. Közgazdász-politológusként végzett az egyetemen, évekig külföldön dolgozott. Férjhez ment, három gyermeke született, néhány éve elvált. Azt mondja, esélye sem volt rá, hogy egy normálisan működő párkapcsolata legyen, a szexuális élete romokban hevert.

Apja néhány éve meghalt. A halálos ágyán még találkozott vele. A férfi akkor már nem volt magánál, de voltak tiszta pillanatai, még megismerte, és borzasztóan félt.

Láttam már haldoklót, de ennyire félni embert még nem. De nem tudta azt mondani, hogy bocsánat, vagy ne haragudj. Úgy ment el, hogy nem tudta ezt kimondani.

Márti nem tudja, hogy apjának voltak-e más áldozatai, de fél a választól. Megfordult a fejében, hogy ha elég bátor, és jelzi valahogy a szexuális visszaélést, akkor talán mással nem történik meg. Egyszer próbálta meg egy hozzá közel álló, népszerű katolikus pappal megosztani történetét. Azt a választ kapta, hogy az atyának nincs kapacitása őt meghallgatni, de nagyon reméli, hogy talál majd egy olyan terapeutát, aki segíteni fog neki.

Amire nincs bocsánat

Perintfalvi Rita, a Grazi  Egyetemen teológia oktatója évek óta gyűjti olyan emberek történetét, akik azt állítják, hogy papok követtek el ellenük szexuális visszaélést. Mert természetesen nálunk is történtek ilyenek, bár Magyarországon 2019-ben még az volt az egyház álláspontja, hogy itthon nincsenek ilyen esetek. 

Ez mára annyiban változott, hogy bocsánatot kértek az abúzusok áldozataitól. Ehhez az kellett, hogy az áldozatok itthon is ki merjenek állni. Neki 2 év alatt már 44-en mesélték el a történetüket. Fél éve megjelent könyvében tízen szerepelnek közülük, anonim módon.

Van például olyan áldozat, akinek az ügyével három éve nem foglalkoznak, hiába jelentette be. Nemrég viszont elküldte a könyvet az elkövetőnek, a bántalmazójának, és rögtön összeült a Szerzetesrendi Tanács, behívták meghallgatásra, elindult az ügy – mesélte a teológus.

Mint a Házon kívül riportjában elmondta, az egyházon belüli szexuális visszaélésekről Európában egyre több országban készülnek nyilvános kutatások. Ezekből tudni, hogy Németországban az elmúlt 70 évből 1672 tettes ismert, a francia katolikus egyházban néhány hónappal ezelőtt jöttek ki a számok, 330 ezer áldozatról beszéltek, ez a kutatás 2900-3200 elkövetőről szól. A legfrissebb a spanyol kutatás, ott 250 elkövetőre derült fény. Magyarországon egyelőre nincsenek kutatások, sőt 

még az is titok, hogy eddig hányan tettek bejelentést abúzus miatt az egyház bejelentő rendszerén keresztül 

– tette hozzá.

Ez ugyanolyan titkos, mint Pető Attila ügyének vizsgálati anyaga. Ellene zaklatás miatt indult eljárás, büntetőügyének pénteki tárgyalását és az ítélethozatalt váratlanul májusra halasztotta a bíróság.

Gyerekkoromban szexuális bántalmazás áldozata voltam, amiről évekig egyáltalán nem, vagy csak nehezen tudtam beszélni.

Pető Attila így kezdte vallomását a bíróságon tavaly szeptemberben. Egykori zaklatójáról beszélt, arról a papról, akinek egyházi vezetői éppen Attilát vádolják zaklatással, miután szórólapokon követelte az egyház bocsánatkérését, és személyesen is megjelent a Bazilikában, amikor a bíboros ünnepi szentmisét tartott.

A pap, akit apámként szerettem, cserbenhagyott, nem állt ki mellettem. A bántások, csalódások arra sarkalltak, hogy küzdjek azért, mással ne történhessen meg, hogy gyerekként a papja az alsónadrágjába nyúl, és akiktől segítséget kér, azok visszautasítják és megalázzák

– mondta Pető Attila.

Attila a segítséget visszautasítók között Süllei Lászlóról is beszélt, az egyik legmagasabb rangú egyházi méltóságról, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseki általános helynökéről, egyik feljelentőjéről, aki szintén tett vallomást a bíróságon. Többek között az ő dolga volt, lett volna kivizsgálni Attila szexuális zaklatásról tett bejelentését annak idején.

„Nem tudtunk címeket, nem tudtunk neveket, nem tudtunk egyértelműen… hogy mondjam, az ügy mellé állni, hogy az valóban támogatható legyen… az ő igazsága” – mondta az érseki helynök a bíróságon.

Hogy mi is Attila „igazsága”, arról tavaly márciusban beszélt a Házon kívülben. Arccal, névvel, miután úgy érezte, hogy már csak a nyilvánosság segíthet abban, hogy az egyház vezetői hajlandóak legyenek vele érdemben szóba állni. Pedig 17 éves volt, amikor először elmondta az egyház erre hivatott vezetőjének, hogy kisfiúként mit tett vele Balázs atya.

Beszélgettünk, mögém állt, átkarolta a nyakamat és a testemet, elkezdte puszilgatni a nyakamat, benyúlt a pólóm alá. Puszilgatta a nyakamat, benyúlt a kezével a nadrágomba, és érintette a nemi szervemet is. Ezek 30-40 másodperces, egy percesek voltak talán, de  nagyon feszült pillanatok voltak

– mondta még korábban.

Attila akkor 13, Balázs atya 24 éves lehetett. Egy fiatal pap, akiért rajongtak a gyerekek. És egy kisfiú, akit 5 testvérével együtt egyedül nevelt édesanyja. Szinte az összes szabad idejét a templomban töltötte, pap szeretett volna lenni.

Attila azt mondja, Balázs atya többször közeledett hozzá.

„Utoljára amikor 15 éves voltam. Nem tudtam eldönteni, hogy ez most jó, nem jó, féltem neki jelezni, hogy nem akarok vele találkozni. Én egy 150-160 centis vékony gyerek voltam. Kis törékeny, alacsony, és ugyanazt csinálta. Benyúlt a nadrágomba, simogatta a hasamat, csókolgatta a nyakamat” – számolt be a visszatérő történtekről az áldozat.

A jó tanuló, jó sportoló diák eredményei romlani kezdtek, a közösségi programokból is kimaradt. Végül 17 évesen mindent elmondott történelemtanárának, és az egyházi iskola igazgatójának. Apjaként szeretett plébánosához, Snell Györgyhöz irányították.

Sírva mesélte el a történteket, a pap azonban nem hitt neki. Azt mondta hogy a következő hétfő reggel 8 órára menjen az érseki palotába, majd ott kivizsgálják az ügyet és segítenek. Az akkor 17 éves fiú felment az érseki palotába, ahogy plébánosa tanácsolta. Senki nem kísérte el. Jegyzőkönyvet nem vettek fel, de az akkori helynök, Udvardy György feleskette a Bibliára, és Attila, immár negyedszer, neki is elmondta, hogy Balázs atya mit tett vele. Rettenetesen érezte magát.

A bíróságon az érsekség helynökét, Süllei Lászlót is megkérdezték a bejelentésről. Azt mondta, hogy az esetre Attila emlékszik így, de nem tudja bizonyítani.

Az viszont tény, hogy az akkor 17 éves fiú az iskolában annyi hiányzást gyűjtött össze, hogy végül abba kellett hagynia. Végleg lemondott a papi pályáról, a templom közelébe sem ment többet. 22 éves volt, amikor 2008-ban igazságügyi orvosszakértő is megállapítja, hogy szexuális visszaélés áldozata. Azt állítja, ezt a dokumentumot is megpróbálta elküldeni a bíborosnak, de Süllei László, a bíboros titkára azt mondta neki, hogy a bíboros urat nem érdeklik szakvélemények.

Később azonban megtudta, hogy Balázs atya táborokat szervez Csobánkán. Mint kiderült, Balázs atya a Pázmány Péter Hittudományi Egyetem lelkészeként szervezett éveken át több száz fős táborokat Kárpát-medencei nehéz sorsú gyerekeknek.

Nem élhetek úgy otthon, hogy közben látom, minden évben gyerekek veszik őt körül, hogy velük is megtörténhet az, ami velem

– mondja Pető Attila, ezért újra bejelentést tett.

A bíboros a bejelentés után 2 héttel felfüggesztette Balázs atyát, ez azonban csak anonim módon jelent meg a hivatalos egyházi döntések között, Balázs atya pedig tovább táboroztatott. Attilát senki nem tájékoztatta, történt-e valami a bejelentése nyomán, végül a sajtóból tudta meg, hogy Balázs atyát elbocsájtották a papi karból. Emaileket írt, telefonált, időpontot szeretett volna kérni, de azt mondja, nem álltak szóba vele. Süllei László a bíróságon azt állította, hogy azért nem, mert nem az ő, hanem más áldozatok esetében találta igazoltnak az egyházi vizsgálat Balázs atya bűnösségét.

Az ő esete nem bizonyosodott be. Azt ő állította, de tanúkkal nem tudtuk bizonyítani. És más esetekben derült ki, azokban vált Attila igazsága, vélt igazsága – nem tudom, hogy hogyan mondjam – igazsággá

– mondta a bíróságon a katolikus egyházi vezető.

Süllei László, és az azóta elhunyt Snell György püspök zaklatás miatt feljelentette Pető Attilát.

„2019. augusztus 20-án elvitték a rendőrök, és másnap megjelentek az ügyében azok a titkos dokumentumok, amelyekben arról van szó, hogy az ő nadrágjában ki és hogyan nyúlt be, az ő nyakát 13 éves korában ki és hogyan csókolgatta, és neki mi a célja. Egy olyan dokumentum, amelynek titokban tartására esküt kellett tennie, mégis ezek megjelentek a médiában” – mondta Ivány Borbála, Attila ügyvédje.

Két hét múlva pedig a médián keresztül, egy közleményben a magyar püspökök bocsánatot kértek minden olyan áldozattól, akik ellen egyházi személy követett el szexuális visszaélést. A bíróságon Pető Attilától is bocsánatot kértek.

Én most bocsánatot kértem. Attilától is bocsánatot kérek. Minden egyes hibáért, amit elkövettünk, de a pápák bocsánatot kértek, a Schnell püspök úr bocsánatot kért. Mi bocsánatot kértünk. De önnek semmi nem elég. Innentől kezdve mehetünk az Atyaúristenig, akkor sem lesz elég

– mondta Süllei László Pető Attilának a bíróságon.

Attila végül elfogadta a bocsánatkérést. Annak is örült, amikor bejelentették, hogy egy olyan jelzőrendszert hoznak létre, amely fogad minden olyan panaszt, amely bántalmazással, vagy szexuális visszaéléssel kapcsolatos.

A teljes riport a Házon kívül című műsorban látható.