2014. május 1. 17:46

A nyugati autóval nem vették fel a versenyt. A gyerekek kölcsönkérték az apjuktól. Zsiguli a XXI. században.

„Amikor 1987-ben édesapám megvette a család második Ladáját, az az utcánkban beszédtéma volt. 5 sebességes váltó, fényszórómosó, plüsskárpit volt a hófehér ezerötösben. Az én életemben akkor dőlt el minden, megfertőződtem. Vannak ma már sokkal kényelmesebb és gyorsabb autók, de a mai napig szeretnék egy Ladát. Talán a szaga, talán a hangja miatt. Nem én vagyok az egyetlen, a zsiguliknak óriási a rajongótábora, de aki nem ácsingózik utána, annak is van valami emléke róla. Tóth András vágó kollégám néhány éve felújított egyet, és amikor egy parkolóban kiszállt belőle, apukák vonszolták oda kisgyereküket: na ezt nézd meg, ez még autó volt!”

Nézze meg Borsody István riportját itt!