Zsarolás, összeomló szavazófülke és egy választókat terrorizáló kutya – a korábbi szavazások legmeghökkentőbb esetei

Az elmúlt nyolc országgyűlési választás alkalmával néha egészen abszurd jelenetekkel szembesültek a szavazatszámláló bizottságban ülők – derül ki az eseteket rögzítő jegyzőkönyv-részletekből. 

Az szinte minden választáson előfordul, hogy valaki kitöltetlen szavazólapot hagy a fülkében, vagy hangos agitálással megpróbálja meggyőzni a többi szavazót,  

de arra már kevésbé lehet számítani, hogy egy kutya akadályozza a voksolást.

Márpedig Jászapátiban ez történt, 2014-ben egy nagytestű kutya jelent meg az egyik szavazókörben, ahol lefeküdt és nem mozdult. Feltehetően sokan nem mertek mellette elmenni, legalábbis a jegyzőkönyvi bejegyzés szerint intézkedni kellett, így a számlálóbizottság tagjai értesítették a rendőröket, akik kijjebb tessékelték az állatot.

Egy másik, 2018-as esetben az tűnt fel a szavazóbizottság tagjainak, hogy senki sem jön voksolni, nem sokkal később pedig kiderült, miért: 

a szavazóhelyiség külső bejáratánál lévő nagy kaput valaki egyszerűen lelakatolta.

A választók hiába csak néhány percet töltenek a szavazóhelyiségekben, ezeken a helyeken rengeteg baleset és tragédia történik. Szinte minden választáson előfordult haláleset, de volt olyan bizottsági elnök is, aki – nem részletezett körülmények között – eltörte a saját kezét. A legutóbbi parlamenti választás alkalmával pedig Csepelen az elnökhelyettest érte baleset: jobb kezén leszakadt az ujjából egy darab, mert az az ülőke és a szék lába közé szorult. 

Még gyakrabban éri baleset a szavazókat. Volt, akinek a térde ficamodott ki ki az urna mellett, egy 2018-as kengyeli esetről pedig a következőket írta a jegyzőkönyv:

A szavazófülkében 11.55-kor a szavazó megbotlott, a fülke összeomlott.

Ebben az esetben nem kellett megszakítani a voksolást, a választónak ugyanis semmi baja nem esett, és volt másik szavazófülke is.

Három és fél milliót követelt a zsaroló

Húsz évvel ezelőtt, 2002-ben az Állami Nyomda vezérigazgatója két levelet kapott – egyet a lakására, egy másikat pedig a munkahelyére –, amelyekben egy-egy budapesti pártlistás szavazólap volt. A Népszabadság akkori cikke szerint a levél írója 3,5 millió forintot követelt azért, hogy ne tájékoztassa a sajtót a szavazólap-lopásról. A nyomda vezetői azonnal a rendőrséghez fordultak. A BRFK szervezett bűnözés elleni osztálya megpróbált csapdát állítani a zsarolónak, de az elkövető valószínűleg megsejtette, hogy a rendőrség is bekapcsolódott a nyomda vezetőivel megkezdett tárgyalásába, és nem ment el a pénzátadásra.

Bármilyen meglepő, igen gyakran sérülnek az urnák is, 2018-ban például az egyik szavazó olyan hevesen dobta bele a borítékot, hogy a doboz teteje beszakadt. Egy másik szintén 2018-as esetnél pedig 

a választó véletlenül a személyi okmányait is bedobta az urnába. 

Az illető zárás után kapta vissza a dokumentumait.

Urnába dobott mobiltelefon

A választás napján mindig akadnak balhézó szavazók is, négy éve valaki azért rendezett jelenetet Nagyrédén, mert úgy érezte, korábban megsértették őt az alkotmányos jogaiban. Az illető összetépte a bizottság előtt az üres szavazólapját, majd távozott. Más viszont nem érte be ennyivel, volt, kijelentette, hogy el is égeti a papírokat a szavazóhelyiség ablaka alatt.

Baján 2018-ban az a férfi okozott gondot, aki már korán reggel megjelent a szavazóhelyiségben, majd nem akarta elhagyni azt. Amikor nagy nehezen elment, nem sokkal később visszatért, és a bizottság tagjaitól kért egy ezrest taxira. „Hangoskodott, durva kifejezéseket használt, a szavazni akaró polgárokat zavarta” – áll a jegyzőkönyvben.

Ipacsfán 2010-ben meg is fenyegették a számláló testület tagjait, egy férfi azt ordítozta nekik, hogy „lehet sorba állni és egyenként a bizottságra borítom a fülkét”.

Az egyik legemlékezetesebb választói akció viszont talán az önkormányzati választáshoz kapcsolódik, 2010-ben ugyanis

egy terézvárosi szavazó egy kihangosított mobiltelefont dobott az urnába, amely megállás nélkül Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét játszotta. 

Az urnát végül a rendőrség jelenlétében felbontották, majd egy újat hitelesítettek helyette.

Mindenkinek jár egy perc

A legemelkedettebb választás minden bizonnyal a rendszerváltás utáni első, 1990-es voksolás lehetett, amely ugyan szintén nem volt problémamentes – például az informatikai rendszer gondjai miatt nagyon lassan állapították meg az eredményeket –, de a választók optimizmusa sokkal nagyobb volt, mint a későbbi szavazások idején.

Egy Los Angelesben élő 54 éves férfi például olyan lelkes volt, hogy – a Magyar Nemzet akkori cikke szerint – a szavazás előtt átszökött az osztrák-magyar zöldhatáron az akkor még meglévő drótkerítésen, majd egészen Békés megyéig utazott azért, hogy voksolhasson.  

A személyi igazolványa ugyan már 29 éve lejárt, de a hatóságok ideiglenes dokumentumokat állítottak ki neki. Egyetlen gondja visszafelé akadt, amikor újra át akart mászni a határkerítésen, ott ugyanis elkapták és felelősségre vonták a rendőrök.

Ez az emelkedettség azonban nem hatott mindenkire, Pécsett azért kezdődött fél órával később a szavazás 1990-ben, mert a szavazóbizottság egyik tagja elfelejtette átállítani az óráját, míg egy másik egész egyszerűen elaludt.  

Abban az évben egyébként Pest megyében készült el utoljára a választási eredmények összesítése, sokak szerint azért, mert a bizottságban lévő emberek elfáradtak, és anélkül, hogy meglett volna a végeredmény, hazamentek. Másnap ezt az egyik bizottsági tag tagadta, szerinte annyi történt, hogy a már említett informatikai probléma észlelése után azt hitték, hogy nem dolgozhatnak másnapig, amíg a rendszer meg nem javul.

Ami nem változott, hogy már a rendszerváltás utáni első választáson ügyeskedtek a pártok, az akkor még létező kampánycsend ellenére a VI. kerületben az egyik szervezet a saját emblémáját ragasztotta a szombati kenyérre. 

A tanács emiatt kénytelen volt visszatartani egy nagyobb szállítmányt, ez viszont ellátási gondokat okozott néhány üzletben.  

A demokráciával kapcsolatos várakozásokat azonban semmi sem hűtötte, néhol mai szemmel egészen hihetetlennek tűnő döntéseket hoztak: Szegeden például a város főterén felállítottak egy kamerát, amibe mindenki elmondhatta véleményét a választásról egy percben.

(A régebbi beszámolók elolvasásához az Arcanum újság-adatbázisát használtuk.)

Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI