Felfedte Hadházy Ákos, hogyan fog működni a korrupcióellenes ügynökség

Az ellenzéki pártszövetség választási győzelme esetén létrehozandó korrupcióellenes hivatal fegyelmi, illetve személyi javaslatokat, valamint feljelentést tehetne, továbbá a nyilvánossághoz fordulhatna – mondta szerdai sajtóbeszélgetésén Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.

Az Egységben Magyarországért korrupcióellenes szakpolitikai kabinetvezetője elmondta: hónapok óta folytatott egyeztetéseket jogi szakértőkkel arról, hogy már az új összetételű parlament első ülésén legyenek benyújtható törvényjavaslatok, beleértve a korrupcióellenes hivatal felállításáról szóló előterjesztést.

Nem kérdés, hogy kétharmados győzelem esetén lesz korrupcióellenes ügyészség, és az ügyészség egész munkáját át lehet gondolni

– jelentette ki, hozzátéve, ebben az esetben az ügyészséget az igazságügyi tárca alá kell helyezni.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás célkitűzésével kapcsolatban kiemelte: az nem teszi majd lehetővé azt, hogy a korábban elkövetett bűncselekmények ügyében is eljárjon, a csatlakozás tehát „inkább az új elkövetők dolgát fogja megnehezíteni”. A csatlakozás a jogászaik szerint, ellentétben a Fidesz álláspontjával, feles többséggel is megtehető.

Egyszerű parlamenti többség esetén korrupcióellenes hivatalt hoznak majd létre a választás után Hadházy szerint.

Ez a hivatal egyfajta „katalizátor lesz, olyan törvények előkészítését fogja végezni, amelyek megfékezik a korrupciót”. A hivatalnak nem túl erős szankcionáló hatásköre is lesz majd, a most is érvényes előírások kikényszerítése érdekében.

Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy számos fontos szervezet – így például a Gazdasági Versenyhivatal, a NAV, a Közbeszerzési Hatóság – vezetése egyszerű többséggel kormányzati hatáskörben van, és ezzel élni is fognak.

Ha nem lesz kétharmados többsége az új kormánynak, azaz nem lesz lehetőségük leváltani a jelenlegi legfőbb ügyészt, Polt Pétert, attól még Hadházy szerint a korrupcióellenes hivatal komoly vizsgálati jogkörökkel rendelkezne. Saját maga ugyan nem folytatna nyomozást, de minden állami adatba belenézhetne, így a nyomozati adatokba is, és beszámoltathatná a nyomozó hatóságokat.

A hivatal meg fogja tudni nézni a korábban lezárt nyomozások körülményeit is. A vizsgálódások alapján adott esetben fegyelmi, illetve személyi javaslatokat, valamint feljelentést tehet, továbbá a nyilvánossághoz fordulhat ez a tervezett korrupcióellenes hivatal, vagyis lényegében „a hatóságokat ellenőrző hatóság” lenne.

Hadházy Ákos szerint már az első parlamenti ülésnapon be akarják nyújtani a javaslatot a pótmagánvád intézményének a kiterjesztéséről. Ezzel megnehezíthetik, hogy megmentse a fideszes bűnelkövetőket a bíróság elé kerüléstől, ha Polt Péter a helyén marad.

Szintén javasolni fogják, hogy bizonyos bűncselekmények esetében a rendőrség és NAV kapja vissza a letartóztatás kezdeményezésének a jogát, ami jelenleg csak az ügyészséget illeti meg. Az engedélyezésről továbbra is a bíróság dönt majd. 

A képviselő úgy véli, a korrupcióellenes hivatal hatékony működéséhez legalább 100-150 főre lenne szükség. Ebben az esetben egyszerre 15-20 kiemelt üggyel tudnának foglalkozni.

Nyitókép: Mónus Márton / MTI