Anyatejből mutatnák ki az emlőrákot: ígéretes kutatás indult szoptató anyáknál
2026. november 22. 17:00
A terhességgel összefüggő emlőrákot ma jellemzően későn veszik észre, ezért brit kutatók egy teljesen új diagnosztikai módszeren dolgoznak: azt vizsgálják, hogy az anyatejben megjelenő daganatos eredetű DNS-darabkák segítségével korábban fel lehet-e ismerni a betegséget, mint a jelenlegi szűrővizsgálatokkal.
A terhességgel összefüggő emlőrák: ritka, de különösen veszélyes
A statisztikák szerint nagyjából minden 3000 terhességre jut egy terhességgel összefüggő emlőrákos eset. Ez elsőre ritkának tűnik, de a kockázat bizonyos csoportokban drámaian megemelkedik: a hibás BRCA-gént hordozó nőknél már 1 a 50-hez az esély.
Sürgősen szükség van jobb és megbízhatóbb módszerekre a mellrák kimutatására a nőknél a terhesség alatt és után
– fogalmazott Dr. Niki Flaum, a kutatás vezetője, a manchesteri Christie NHS Foundation Trust onkológusa.
A terhesség és a szülés utáni időszak hormonális és testi változásai önmagukban is befolyásolják az emlőszövetet, ami elfedheti a korai daganatos elváltozásokat. Emiatt gyakran csak előrehaladott stádiumban derül ki a betegség, amikor a kezelés nehezebb, a kilátások pedig rosszabbak.
Miért nehéz ilyenkor a szűrés?
A jelenlegi diagnosztikai eszközöknek több korlátja is van, ha terhes vagy szoptató nőknél alkalmazzák őket:
- a tapintásos vizsgálat és az orvosi fizikális vizsgálat bizonytalanabb, mert a mellek mirigyállománya megduzzad, szerkezetük átalakul;
- az ultrahang sokat segít, de nem minden elváltozás jól értékelhető a megváltozott emlőszövetben;
- a mammográfiát terhességben csak nagyon indokolt esetben, szigorú óvintézkedések mellett végzik;
- az emlő-MRI-nél a képalkotás pontossága csökkenhet szoptatás közben, ráadásul a kontrasztanyag miatt gyakran azt tanácsolják a magas kockázatú nőknek, hogy a vizsgálat előtt hagyják abba a szoptatást.
Vagyis épp azoknál a pácienseknél a legbonyolultabb a szűrés, akiknél a tét a legnagyobb: a magzat vagy az újszülött védelme mellett a lehető legkorábban kellene felfedezni egy esetleges daganatot.
A DNS lehet a kulcs
A Manchesteri Egyetem kutatócsoportja egy másik irányból közelít: nem a képalkotás pontosságát próbálják javítani, hanem a folyadékokban keringő daganatos DNS-t keresik.
Ismert, hogy a daganatsejtek apró DNS-töredékeket bocsátanak ki, amelyek kimutathatók a vérben – ez az úgynevezett „folyékony biopszia”. A manchesteri csapat ennek egy speciális változatát szeretné kidolgozni: azt szeretnék bizonyítani, hogy ha a daganat a mellben alakul ki, a tumoreredetű DNS az anyatejben is megjelenik, méghozzá már nagyon korai stádiumban.
Ha ez igazolódik, az anyatej-vizsgálat elvileg:
- nem invazív (nincs szúrás, sugárzás, kontrasztanyag),
- a szoptatási rutinba viszonylag egyszerűen beilleszthető,
- akár gyakrabban ismételhető, mint egy MRI vagy mammográfia,
- esélyt adhat arra, hogy a daganat már akkor „jeleket küldjön”, amikor még sem képalkotással, sem tapintással nem látható.
Szoptató anyákat keresnek a vizsgálathoz
A kutatók most szoptató anyák részvételét kérik a klinikai vizsgálatban. Ők anyatejmintát adnak, amit speciális genetikai módszerekkel elemeznek: keresik benne azokat a mutációkat, DNS-töredékeket, amelyek ismerten összefüggnek az emlődaganattal, köztük a BRCA-gén hibáival.
Fontos: a módszer egyelőre kutatási fázisban van, nem része a rutinszűrésnek, és jelenleg nem helyettesíti a szokásos orvosi vizsgálatokat. A cél az, hogy bizonyítsák: az anyatej valóban „tükrözi” a mellben zajló daganatos folyamatokat, és megbízhatóan, hamis riasztások nélkül jelzi a veszélyt.
Az első eredmények már biztatóak
A kutatócsoport már beszámolt az első sikerekről: esettanulmányokban leírták, hogy olyan nőknél is találtak tumoreredetű DNS-t az anyatejben, akiknél később emlőrákot diagnosztizáltak. Ezek az előzetes megfigyelések adták a lökést a most induló, nagyobb szabású vizsgálathoz.
A következő években azt szeretnék tisztázni, milyen korán jelenik meg a tumoreredetű DNS az anyatejben, mennyire pontosan különíthető el az egészséges sejtekből származó DNS-től, és hogy mennyi a hamis pozitív és hamis negatív eredmény aránya.
Ha ezekre a kérdésekre megnyugtató válaszok születnek, a távlati cél egy olyan szűrőteszt kifejlesztése, amely különösen a magas kockázatú – például BRCA-mutációt hordozó – kismamáknál és friss anyáknál válhat a gondozás részévé.
Nyitókép forrása: Pexels