„Célzóberendezés” működik az agyában – így érzi magát az első ember, aki megkapta Elon Musk agycsipjét

A Neuralink egy amerikai techcég, amelyet az abban az időben még szuperhősnek tartott, techmogul innovátor Elon Musk alapított 2016-ban. Azzal a céllal gründolta, hogy fejlett agy-gép interfészeket (BMI, brain-machine interfaces) fejlesszen ki, amelyek lehetővé teszik az agy közvetlen kapcsolatát számítógépekkel és más digitális eszközökkel.

A Neuralink eredeti céljai nagyon nemesek, új távlatokat nyitnának az orvostudományban, különösen a neurológiai betegségek kezelésében, de elősegítenék azt is, hogy az emberek és a mesterséges intelligencia szimbiózisban működhessenek együtt egymással. Ezek a célkitűzések még akkor történtek, amikor Musk nem rettegett annyira a mesterséges intelligenciától, mint ma.

Hogyan működik a Neuralink csipje?

A Neuralink egy apró, érme méretű eszközt fejlesztett ki, amelyet az agykéregbe ültetnek be. Ez az eszköz rendkívül vékony elektródákkal rendelkezik, amelyek képesek rögzíteni és stimulálni az agyi neuronokat. Az elektródák annyira vékonyak, hogy „szinte” nem okoznak károsodást az agyszövetben, ami különösen fontos az agyi működés pontos és tartós vizsgálatához.

A beültetési folyamatot egy speciális, rendkívül precíz robot végzi, amely képes az elektródákat pontosan az agy megfelelő területeire helyezni. Ez a robotsebészeti technológia lehetővé teszi az emberi kéz által nehezen kivitelezhető műveleteket, és minimalizálja a beavatkozással járó kockázatokat. Az implantátumok által gyűjtött adatokat egy külső eszköz dolgozza fel, amely vezeték nélküli kapcsolatot biztosít az agy és a számítógép között. Az így szerzett adatok lehetővé teszik az agyi aktivitás részletes elemzését és a megfelelő válaszok kialakítását.

Ezek a funkciók valóban lehetőséget adnak a neurológiai betegségek vizsgálatában, valamint kezelésében. 

Az implantátumok segítségével kezelhetők lehetnek olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, az epilepszia, a depresszió és más mentális zavarok. Az agyi stimuláció és az idegi jelek pontos rögzítése új módszereket nyithat meg a diagnózis és a terápia terén is, arról már nem is beszélve, hogy a mozgássérülteknek is segítséget jelenthetne. Az agy-gép interfészek lehetővé tehetik a számukra, hogy közvetlenül irányítsák a protéziseket vagy a számítógépeket, megkönnyítve ezzel a mindennapi életüket vagy a kommunikációt.

Hosszabb távon a Neuralink technológiája lehetőséget nyújthat az emberi kognitív képességek javítására, például a memória, a tanulási képességek és az információfeldolgozás sebességének növelésére. Ez a terület még sok kutatást és etikai vitát igényel. 

Ajánló: „Én még nem állnék sorba érte” – interjú Meszéna Domokos harvardi magyar agykutatóval Elon Musk agychipjéről

A szkeptikusok sokszor felvetik az adatvédelem kérdését, és a potenciális visszaélések veszélyét. Az agy közvetlen kapcsolatának lehetősége a digitális világgal új kihívásokat hozhat magával, ezekre pedig még nem biztos, hogy készen áll az emberiség. A problémák ellenére már van olyan alany is, akinek „digitalizálták az agyát”, év elején Elon Musk a saját közösségi oldalán, az X-en jelentette be, hogy megkapta az első ember páciens a Neuralinket.

Musk akkor azt közölte, hogy a páciens gyógyulása rendben haladt, jó hír továbbá, a kezdeti eredmények ígéretes neurontüskéket vagy idegimpulzusokat érzékeltek. A milliárdos vállalkozó az X-en korábban arról elmélkedett, hogy a chipet „Telepátiának” fogják hívni, és lehetővé fogja tenni „a telefon vagy a számítógép, és rajtuk keresztül szinte bármilyen eszköz irányítását, pusztán gondolkodással”. Mint írta „az első felhasználók azok lesznek, akik elvesztették végtagjaikat”. 

Az első páciens

2024 elején Noland Arbaugh lett az első páciens, aki agy-számítógép csipet kapott Elon Musk startupjától. A 29 éves Arbaugh nyolc évvel ezelőtt egy búvárbaleset következtében bénult le, nem tudja mozgatni a végtagjait, állandó felügyeletre van szüksége a mindennapokban. A Bloomberg cikke szerint az érme méretű eszköz, amelyet a koponyájába és agyába ültettek, lehetővé tette számára, hogy pusztán az elméjével mozgassa a számítógép kurzorát.

Az új technológia nem mentes a veszélyektől, de hatalmas lehetőségeket kínál az olyan emberek számára, mint Arbaugh, hogy gazdagabb és függetlenebb életet élhessenek. Arbaugh nemrég a Joe Rogan Experience podcast vendége volt, a műsorban elmondta, hogy az implantátum jelentős mértékben javította játékos képességeit. Merthogy Arbaugh lelkes gamer is volt egyben.

„Gyakorlatilag egy aimbot (beépített célzórendszer – a szerk.) van a fejemben” – utalt a játékokban használt csalásokra, amelyek automatikusan célozzák az ellenfeleket, emberfeletti reflexeket adva a játékosoknak. Elmondása szerint külön ligákra lesz szükség az olyan embereknek, mint ő, mert ez igazságtalan előnyt jelent majd a gaming kultúrában.

Arbaugh arról is beszélt, hogy a technológia olyan pontos és gyors, hogy néha még azelőtt mozdul a kurzor, hogy tudatosan gondolna a mozdulatra.

Bár a Call of Duty-szerű játékok még túl nagy kihívást jelentenek a Neuralink agyi csipjének, Arbaugh már számos más játékon kipróbálta a rendszert, ilyen például a Civilization VI és a Mario Kart. Bízik benne, hogy néhány éven belül bármilyen játékot játszhat majd, azt pedig különösen reméli, hogy a Halo nevű játékhoz is visszatérhet, ez volt ugyanis korábban a kedvence.

Azt ugyanakkor hozzáteszi, hogy az irányítással akadtak eleinte gondok, nem volt minden zökkenőmentes. Az év elején a Bloombergnek még arról mesélt, hogy a számítógép használata közben többször is elvesztette az irányítást a kurzor fölött, de ezek a hibák ma már sokkal kevesebbszer fordulnak elő.

A Neuralink egyébként gyorsan kivizsgálta az eseteket és megállapították, hogy néhány, a motoros kéregbe beültetett szál idővel visszahúzódott, valószínűleg a műtét után a koponyájában maradt levegő miatt. Ennek eredményeként a cég most azt tervezi, hogy mélyebbre ülteti be a szálakat a következő páciens agyába.

Arbaugh a podcastben is beszélt a technológia hátrányairól. Elmondta, hogy gyakran kérdezik tőle, hogy az eszköz feltörhető-e, és röviden úgy válaszolt, igen.

Jelenleg, ha feltörnék, nem sokat tehetnének. Talán csak irányíthatnák a kurzoromat a képernyőn, és furcsa dolgokat nézetnének velem

– mondta Arbaugh.

Elon Musk mindenesetre a relatív sikeren felbuzdulva már be is jelentette, hogy újabb jelentkezőket várnak a programba, írja a CNN. A felhívás szerint a Neuralink most több olyan embert keres, mint Arbaugh, hogy megkezdhessék az éles tesztek újabb fázisát. „Ha végtagbénulással él és új módszerekkel szeretné irányítani a számítógépét, akkor meghívjuk önt klinikai kísérleti programunkba” – közölte a cég az X-en. 

A jelentkezők a PRIME (Precise Robotically Implanted Brain-Computer Interface) programban fognak részt venni, amelynek a célja az implantátum és a sebészeti robot biztonságos működésének tanulmányozása, valamint az eszköz funkcionalitásának tesztelése.

A cég olyan kísérleti pácienseket keres, akik korlátozott vagy semmilyen mozgási képességgel nem rendelkeznek, nem tudják használni a végtagjaikat, nyaki gerincvelő sérülése vagy amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) betegség miatt. Ebben a betegségben szenved az eutanáziáért küzdő alkotmányjogász, Karsai Dániel is.

A cég is beismerte, hogy az első emberi alanyon elvégzett teszt során felléptek problémák. Arbaugh a Good Morning America műsorban elmondta, hogy a hiba miatt bekövetkezett teljesítménybeli visszaesés nagyon megviselte, sokat sírt is miatta.

Nagyon nehéz volt feladni azokat a csodálatos dolgokat, amikre újra képes voltam

– mondta a tesztalany.

A Neuralink szerint a probléma a tanulási folyamat része. „Azért végzünk klinikai teszteket, hogy minél hamarabb feltárjuk az ilyen problémákat, mielőtt a technológia piacra kerülne” – mondta a Neuralink társalapítója Dongjin Seo.

Feltűrtük az ingujjunkat és sok munkával megoldást találtunk arra, hogy Noland állapota ismét javulni kezdjen, hogy visszanyerhesse azokat a képességeket, amiket az implantátum által korábban megszerzett

– nyilatkozta Seo.

Azt ugyanakkor hozzátették, hogy a technológia széleskörű elérhetősége még nem várható a közeljövőben, elsősorban azért, mert ehhez hiányzik a megfelelő szabályozás.

Nyitókép (illusztráció): Pexels