Itt a legújabb milliárdostrend: tüzes várárkok a luxusbunkerek köré – mégis mitől tartanak a szupergazdagok?

Izgalmas új szolgáltatást nyújt a Strategically Armoured & Fortified Environments (SAFE), azaz Stratégiailag Védett és Megerősített Környezetek nevű cég: ha ön se érzi magát teljes biztonságban a félmilliárd dolláros, önfenntartó, betonfalú bunkerében, akkor pár millióért még hozzácsapnak egy várárkot, amelyet kedve szerint felgyújthat! A cég nemrég megerősítette, hogy ajánlanak ilyen szolgáltatást, és legalább egy névtelenséget igénylő üzleti mogul számára már el is kezdték megépíteni.

Al Corbi, a vállalat vezérigazgatója arról beszélt: „Építettünk egy kilenc méter mély tavat az ingatlan körül, a víz tetejére pedig egy víznél könnyebb, gyúlékony folyadékot öntöttünk egy rétegben, amellyel tűzgyűrűvé válhat a tó. Az egyetlen út, hogy a szigetre juss, egy lengőhídon keresztül van”.

Ha ez nem lenne elég védelem, akkor még a következőket is kérheti a cégtől:

• várfal
• masszív elektromos kerítés
• vízágyú a betolakodók távol tartására

Alább meg lehet nézni egy 3D-s animációt a szuperbunkerek terveiről:

Várárok, most kőhalom, halálhörgés, siralom

Korábban Mark Zuckerbergről, a Meta vezérigazgatójáról is kiderült, hogy komoly bunkerprojektet hajt végre. A Facebook-vezér Hawaii szigetén épít magának egy 460 négyzetméteres földalatti bunkert, amely képes lesz előállítani a saját élelmét és vízét. Erre a milliárdos összesen 270 millió dollárt pengetett ki. A Wired magazinnak a projektben résztvevők arról is beszéltek, hogy a bunker terveinek részleteit nem fedhetik fel: titoktartásai megállapodást (NDA) írattak alá velük. Egyikőjük arról beszélt a lapnak:

Ezt csak olyankor szoktak aláíratni, amikor a hadseregnek építesz védelmi objektumokat. Elképesztően ritka, hogy egy magánprojektnél NDA-ra lenne szükség.

Szóval adódik a kérdés: mire fel ez az óriási költekezés és titkolózás? A szupergazdagok már az atomháborúra készülnek? Vagy a tüzes várárokkal az eljövendő zombiapokalipszist akarják távol tartani maguktól? Vagy csak túl nagy erőkkel készülnek az új Mad Max-film castingjára? Talán nem teljesen meglepő, hogy egyes kommentátorok – például a több mint másfél millió követővel rendelkező Christina Randall – már a Jelenések könyvét idézik a Bibliából, amely a világ végéről szól, és amely szót ejt arról is, hogy annak közeledtével a Föld lakói igyekeznek „barlangokba bújni” a közeledő végzet elől.

És ha mégsem lesz bibliai apokalipszis?

Az efféle meredek képzettársítások mellett érdemes ránézni arra is, hogy mi okozhatja azt, hogy az ezzel foglalkozó cégek szerint is megnőtt az utóbbi időkben a bunkerépítési kedv a milliárdosok körében. Ron Hubbard (nem azonos a Szcientológiai Egyház alapítójával), a texasi Atlas Survival Shelters vezérigazgatója például arról beszélt a Hollywood Reporternek: „Folyamatosan csörög a telefonom. Olyan, mintha küszöbön lenne a harmadik világháború”.

Való igaz, az utóbbi években nem szűkölködött a világ olyan konfliktusokból, krízisekből, amelynek következtében már csak a biztonság kedvéért is szívesen építene magának az ember egy bunkert, ha van negyedmilliárd dollárja elfekvőben. A Guardian cikke szerint a covidválság volt a mostani trend elindítója, amikor nem csak a szupergazdagok, hanem mindenki fejében megjelent a világvége réme.

Ehhez vegyük hozzá az ukrajnai háborút, és a tényt, hogy ott van Vlagyimir Putyin keze ügyében az a bizonyos piros gomb. Aztán jött a gázai háború, illetve hamarosan érkezik a következő amerikai elnökválasztás. Ki tudja megmondani, mit hoz a jövő, ha egy – saját szavai szerint – olyan nagyon stabil géniusz vezeti a világ legerősebb hatalmát ebben a helyzetben, mint Donald Trump?

Hogy gondolkodnak a bunkerépítők?

Hubbard viszont még arra is rámutatott, hogy a bunkerláz részben öngerjesztő folyamat: szerinte amikor megjelentek a hírek a Mark Zuckerberg által tervezett építményről, az a többi milliárdost is arra sarkallta, hogy komolyan vegyék az efféle befektetéseket – még ha addig nem is igazán akartak volna ennyi pénzt áldozni arra az esetre, ha megtörténne a világégés. Más bunkerekkel foglalkozó üzletemberek is hasonlóan számolnak be arról, mi történik most. Robert Vicino, a Vivos nevű kaliforniai bunkercég vezetője úgy fogalmazott:

Most, hogy Zuckerberg kiengedte a szellemet a palackból, az emberek, akik hasonló státuszban vannak, így gondolkodnak: Úristen, ha ő bunkert épít, talán tud valamit, amit én nem, és talán nekem is kéne hasonlóan tennem.

Ő úgy fogalmazott, hogy a bunkerépítő cégek igazából „lelki békét” ajánlanak a legvagyonosabbaknak. És nem csak a bunkerekre van piac: Corbi arról beszélt, hogy a milliárdosok egyik legfontosabb célja az, hogy akkor is túl tudjanak élni, ha leáll az ország, vagy akár a világ áramellátása. Éppen ezért örvendenek meglepően nagy népszerűségnek az öreg, ötven év feletti magánrepülőgépek, és az old timer autók is.

Hubbard még azt is elmesélte, hogy nemcsak a többmilliós árkategóriában léteznek bunkerek: ők már 200-400 ezer dollártól ajánlanak efféle menedékeket. Az egyik, ilyen árkategóriában lévő bunkert még Kim és Khloé Kardashian is kipróbálta reality sorozatuk egyik epizódjában. Aki a Kardashianekkel együtt szeretne megnézni belülről egy bunkert, alább megteheti:

Korábban az Observer hasábjain Douglas Rushkoff médiaelméleti professzor és filozófus megosztotta saját élményeit is arról, hogyan gondolkodnak azok a gazdagok, akik nem feltétlenül szeretnek valóságshowt csinálni az életükből. Őt néhány „ultravagyonos részvényes” hívta meg egy meg nem nevezett lokációra, hogy tanácsot kérjenek tőle világvégeügyben. Így emlékezett vissza ezekre a beszélgetésekre:

„A kérdéseik elég ártatlanul és kiszámíthatóan indultak. Bitcoin, vagy ethereum? Virtuális valóság, vagy kiterjesztett valóság? Ki épít először kvantumkomputert, Kína, vagy a Google? Hamarosan viszont felfedték valódi aggodalmaukat: Új-Zéland, vagy Alaszka? Melyik régiót fogja kevésbé sújtani a klímaválság? Ennél már csak rosszabb lett. Mi a nagyobb fenyegetés: a globális felmelegedés, vagy a biológiai fegyverkezés? Milyen hosszú ideig kellene túlélni külső segítség nélkül? Legyen a bunkernek beépített oxigénellátása? Mennyi az esélye, hogy a méreg bekerül a talajvízbe?” Egy vezérigazgató pedig egyenesen azt kérdezte tőle:

Hogyan gyakoroljak hatalmat a biztonsági személyzetem felett az Esemény után?

Erre a hajmeresztő kérdésre már olyan – hasonlóan hajmeresztő – ötleteik is vannak, mint például a robotokból álló fegyveres biztonsági erők használata, vagy az, hogy elektromos nyakörvekkel tartsák kordában az emberi személyzetet, nehogy a világégés után a bunkerben az ott élő milliárdos helyett saját vezetőt válasszanak.

A bevallottan humanista Rushkoff beszámolója szerint próbálta picit csitítani a kedélyeket. „Társadalombarát érveket hoztam a partnerségre és a szolidaritásra, mint a túlélés legfontosabb hosszútávú zálogaira. A biztonsági őrök akkor lesznek hűségesek a jövőben, ha most, a jelenben barátsággal, szolidaritással kezeled őket, magyaráztam. Ne csak lőszerbe és elektromos kerítésekbe fektess, hanem emberekbe és emberi kapcsolatokba is”.

Mi volt erre a milliárdosok válasza? „Úgy forgatták a szemüket, mintha valamiféle hippi filozófiát próbáltam volna eladni.”

A marxista filozófus keserű érzésekkel távozott a találkozóról. Beszámolójában arra is rámutatott: valójában éppen ezek a milliárdosok azok, akik úgy teszik tönkre a földet, hogy egyáltalán bárkiben megfordulhat az ötlet, hogy bunkerekre lehet szükség. Szerinte „ezek az emberek régen őrülten optimista üzleti tervekkel halmozták el a világot arról, hogyan segítheti a technológia az emberiséget. Most viszont a technológiai fejlődés számukra csak egy videójáték, amit az nyer meg, aki először megtalálja a menekülési utat”.

Az pedig mindegy, hogy ez először Jeff Bezosnak jön össze azáltal, hogy a világűrbe menekül, vagy annak a névtelenséget kérő milliárdosnak, aki lángoló várárkot ásat a bunkere köré. Rushkoff szerint ezek a milliárdosok „lúzerek”, mivel egyre kevésbé lehet rájuk a gazdasági verseny győzteseiként tekinteni: mára inkább „a perverz módon leszűkített szabályrendszer áldozatai. Rabjául estek egy olyan gondolkodási módnak, ahol a győzelem azt jelenti, hogy elég pénzt termeljenek azért, hogy elmenekülhessenek a károk elől, amit a pénztermeléssel okoznak”. Ez pedig olyan,

mintha olyan gyors autót akarnának építeni, ami el tud menekülni a saját kipufogófüstje elől.

Nyitókép: YouTube / Twitter