Az Nvidia most az újabb őrület a techpiacon, már csak a Microsoft és az Apple értékesebb nála – kik ezek?

Zseniális mém kering az interneten az Egyesült Államok gazdaságáról, amiben azt mutatják meg, mi a két alappillérük: az Nvidia és Taylor Swift. 

A híres énekesnőt ismerjük jól, aki nem, annak jó szívvel ajánljuk az alábbi Fókusz riportot, ebből mindent megtudhat róla. Így nem kerül cikibe, ha Az ugrásban előkerülne az énekesnő neve a kérdések között:

Na de most számunkra érdekesebb az Nvidia, ami pár éve még csak azok számára volt ismert, akik az asztali gépüket buherálták magasabb teljesítményért. A cég viszont most belépett egy olyan klubba, ahol a techcégek között eddig csak az Apple és a Microsoft volt jelen: mintegy 2 billió dollárt ér és nem úgy néz ki, hogy leállna a növekedése. Ezzel a teljesítménnyel pedig előzik az Amazont, a Google-t működtető Alphabetet és a Facebook anyavállalatát, a Metát. A lendületes fejlődés elsősorban annak köszönhető, hogy ők szálltak be leghamarabb a mesterséges intelligencia (MI) bizniszbe, így az övék lehet a jövő.

Videokártyákkal indultak

De ne szaladjunk ennyire előre. Az Nvidia története 1993-ban kezdődött, amikor három mérnök indított egy startupot és a számítástechnika izgalmas, gyorsan növekvő szegmensére, a videojátékokra összpontosított. Egészen pontosan egy olyan videokártyát terveztek, ami lehetővé teszi a 3D-s megjelenítést. Minél jobb a grafikus kártya, annál gyorsabban lehet jó minőségű vizuális képeket megjeleníteni, ami olyan dolgoknál fontos, mint a játék, vagy a videószerkesztés.

Ez olyannyira sikerült, hogy a legjobb videókártyákat az Nvidia gyártja, csak ebből tavaly 180 milliárd dollár bevételük volt. A Vox cikke szerint az egyik legnagyobb dobásuk 2006-hoz köthető, amikor kijöttek a CUDA nevű programozási nyelvvel, amivel már nem csak a grafikai megjelenítést tették lehetővé, hanem általánosabb számítási folyamatokra szabadították fel grafikus kártyáinak teljesítményét. A chipek most már sok olyan feladatot is el tudtak végezni, amelyeknek semmi közük nem volt a szép játékok nagyon jó megjelenítéséhez, ráadásul kiderült, hogy a VGA-k még a processzoroknál (CPU) – amit gyakran a számítógép központi agyának is neveznek – is jobban képesek multitaskingra. Ez tette az Nvidia videokátyáit a legjobbá az olyan számításigényes feladatokhoz, mint a kriptobányászat is. Nem véletlen, hogy pár évvel ezelőtt, amikor mindenki rászabadult a Bitcoin-bányászatra hiány volt videókártyákból, mert felvásárolták azokat.

Az, hogy az Nvidia ma technológiai óriásnak számít különösen azért figyelemre méltó, mert a Szilícium-völgyben már volt egy chipgyártó óriás: az Intel. Az Intel CPU-kat és VGA-kat, valamint saját félvezetőket is gyárt, de egy sor hibás lépés után az előnyük elolvadt a piacon. 2019-ben, amikor az Nvidia piaci értéke alig haladta meg a 100 milliárd dolláros határt, az Intel értéke ennek a duplája volt; mostanra az Nvidia csatlakozott a „Magnificent Seven” néven emlegetett technológiai titánok sorához. Az más kérdés, hogy az Nvidia piaci értékének nagyon jót tett az elmúlt évek kriptóőrülete, aminek hatására a videokártyák árai a végtelenbe és tovább emelkedtek. 

Miből lesz az óriás?

Ma az Nvidia négy fő piaca a játékipar, a vizualizáció (például a 3D tervezés), az adatközpontok és az autóipar, mivel az önvezető technológiához és számos kocsi multimédiarendszeréhez Nvidia chipeket használnak. 

Néhány évvel ezelőtt még a játékpiac jelentette a legnagyobb bevételt, mintegy 5,5 milliárd dollárt, szemben az adatközpontok szegmensével, amely mintegy 2,9 milliárd dollárt hozott. Aztán kitört a világjárvány. Az emberek sokkal több időt töltöttek otthon, rengetegen szálltak be a kriptóbányászatba és a számítógépes alkatrészek, köztük a VGA-k iránti kereslet megugrott – a cég ebből származó bevétele a 2021-ben 41 százalékkal ugrott meg. De már akkor is voltak jelei a közelgő MI-hullámnak, az Nvidia adatközpontokból származó bevételei még komolyabb, 124 százalékos növekedést produkáltak. 2023-ban a bevételük 400 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Jól mutatja, milyen gyorsan felgyorsult az MI-verseny, az adatközpontok még a nagy lezárások idején is megelőzték a játékokat.

Az Nvidia 1999-es tőzsdei bevezetésekor 250 alkalmazottat foglalkoztatott. Ma már több mint 27 ezer dolgozójuk van. Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója és egyik alapítója személyes vagyona jelenleg 70 milliárd dollár körül mozog, ami több mint 1700 százalékos növekedést jelent 2019 óta. 

Ismered

Bár lehet, hogy sokaknak teljesen ismeretlen az Nvidia neve, de egészen biztosan összefutott már a termékeikkel, még ha nem is tudtak róla. A régebbi játékkonzolokban, például a PlayStation 3-ban és az eredeti Xboxban is Nvidia chipek dolgoztak, a jelenlegi Nintendo Switch pedig Nvidia mobilchipet használ. Sok közép- és felső kategóriás laptop is Nvidia grafikus kártyával van megpakolva.

A mesterséges intelligencia előretörése miatt azonban sokkal több helyen fogunk találkozni velük. A Tesla autók önvezető funkciója az Nvidia chipjeit használja, ahogy gyakorlatilag az összes nagy techcég felhőalapú számítástechnikai szolgáltatása is. Ezek a szolgáltatások jelentik a gerincét a mindennapi internetes rutinjaink nagy részének, legyen szó akár a streamingről vagy az irodai alkalmazások használatáról. A ChatGPT betanításához az OpenAI az Nvidia több tízezer MI-chipjét használta fel együttesen. Az emberek még alábecsülik, hogy mennyire használják a mesterséges intelligenciát napi szinten, mert nem vesszük észre, hogy néhány automatizált feladatot, amelyre támaszkodunk, a mesterséges intelligencia fellendített. A népszerű alkalmazások és közösségi médiaplatformok látszólag naponta új MI-funkciókkal bővülnek: A TikTok, az Instagram, az X, sőt még a Pinterest is büszkélkedhet valamilyen MI-funkcióval, amivel játszadozhatunk, de már bizonyos csevegőalkalmazásokban is tör előre a mesterséges intelligencia. 

Itt jöhet a buktató

Egyetlen komoly baj van az Nvidia-chipekkel: baromi drágák. A Vox szerint a mesterséges intelligencia adatközpontokban használt chipek több tízezer dollárba kerülnek, a csúcskategóriás terméket néha 40 ezer dollár fölött is el lehet adni az Amazonon, vagy az eBayen. Tavaly az Nvidia MI-chipjeire egyes ügyfelek akár 11 hónapot is várhattak. Ilyenkor jön a konkurencia, ami alákínál a piacvezetőnek. Az AMD az MI-chipjeit 10-15 ezer dollár közötti összegért árulja az olyan nagypályás ügyfeleinek, mint a Microsoft, ez pedig töredéke az Nvidia árának. És nem csak az MI chipekről van szó. Az Nvidia játéküzletága továbbra is virágzik, és a csúcskategóriás VGA-i és az AMD hasonló teljesítményű kártyái közötti árkülönbség egyre nagyobb. A legutóbbi pénzügyi negyedévében az Nvidia 76 százalékos bruttó árréssel számolt. Ez azt jelenti, hogy egy dollárnyi eladás mindössze 24 centbe került nekik. Az AMD legutóbbi bruttó árrése mindössze 47 százalék volt. A nagy cégek – mint a Microsoft, a Google, a Meta, vagy az Amazon szemét azonban egyre jobban csípik a chipek árai, mint ahogy a cég dominanciája a trösztellenes hatóságokét, akik mind az Európai Unióban, mind az Egyesült Államokban árgus szemekkel figyelik a fejleményeket.

Az is kérdés, hogy a nagy mesterséges intelligencia-fellángolás meddig tart. Az MI-t leginkább még mindig csak fejlesztik – amihez az Nvidia chipek a legjobbak – de kérdéses, a későbbi használatukhoz nem lesz-e elegendő egy jóval olcsóbb változati. A Szilícium-völgyben hemzsegnek az újonnan alapított MI-cégek, de az is a jövő nagy kérdése, ebből mennyi lesz kifizetődő, a piac pedig meddig akarja önteni a pénzt a fejlesztésekbe. Minden nagy technológiai fellángolás esetében van egy csúcspont, majd egy kiábrándulás, amikor jön a hullámvölgy. Ez betehet a fejlesztéseknek, a chipek fejlődésének is, kihívást jelenthet, hogy az Nvidia képes lesz-e továbbra is olyan érdemi hardver- és szoftverfejlesztéseket kínálni, amelyek meggyőzik az ügyfeleket, hogy megvásárolják a legújabb MI-chipeket.

Persze vannak, akik szerint nem kell félteni az Nvidiát, mert a termékeik kiválóak, úgy is mint a szoftvereik, ráadásul az MI-infrastruktúra a termékeik köré épült. Mindez szerintük annak köszönhető, hogy ők kaptak észbe először és ismerték fel, hogy az MI a következő évek legnagyobb techdobása, így könnyen lehet, hogy a cég bent ragad a 2 billiósok klubjában. De nem csak az Nvidia járt jól, hanem nagyjából mindenki, aki az elmúlt egy évben vett a cég részvényeiből. A tavalyi 229 dolláros, már amúgy is magas ár mostanra 800 dollár fölött van, vagyis több mint 250 százalékos hasznot lehetett elérni. Ötéves távlatban még látványosabb az emelkedés. Majdnem 2000 százalékos.

Nyitókép: Getty Images/ Noah Berger