Tudomány-Tech

Trollok, kalózok és zaklatók: egyre inkább a szélsőséges, jogsértő viselkedés a normális a közösségi médiában

Mohos MátéMohos Máté

2022. december 11. 11:58

A fiatalabb generáció jelentős része tanúsít deviáns magatartást az interneten egy EU-s felmérés szerint. Mennyire veszélyes, ha normalizálódik a részben törvénybe ütköző, részben csupán antiszociális viselkedés a közösségi médiában, és mennyi felelősségük van a cégeknek, illetve a szülőknek a kialakult helyzetben? És mit lehet tenni, ennek javítása érdekében?

„Majdnem normalizálódott” a kockázatos magatartás a fiatalok körében a közösségi médiában, állapította meg egy EU-s kutatás. A felmérésben 16-19 éveseket kérdeztek arról, hogy tanúsítottak-e deviánsnak mondható viselkedést az interneten. A deviancia alatt a tanulmány a törvényellenes és az antiszociális viselkedésformák együttesét értette.

Ezek közé tartozik:

  • a pornófogyasztás, amit a megkérdezettek 44 százaléka végzett már;
  • a kalózkodás, amit 34 százalék tett;
  • a tágan meghatározott „trollkodás”, amit 27 százalék csinált;
  • az erőszakra buzdítás, ami 22 százalékon áll;
  • a zaklatás és a pénzmosás, amik 12 százalékon;
  • gyűlöletbeszédet pedig a megkérdezettek 11 százaléka terjesztett.

A tanulmány társszerzője, a londoni kriminológiaprofesszor, Julia Davidson azt mondta az eredményekről: A kutatás azt mutatja, hogy az EU fiataljainak egy jelentős hányada részt vesz a kiberbűnözésben, olyan mértékben, hogy a kisebb online bűncselekmények, valamint a kockázatos internetes magatartás már majdnem a normának számít. Azt is kiemelte, hogy ez a fajta deviancia jobban jellemző a férfiakra, mint a nőkre: előbbi nem tagjainak háromnegyede, míg utóbbi 65 százaléka jelezte, hogy a kutatásban szereplő magatartásformák valamelyikét gyakorolta.

Az eredményekről megkérdeztük Forgács Mariann közösségi médiaszakértőt, a Be Social társalapítóját, ügyvezetőjét. Elmondta: A szociális médiában nagyon sok dolog jó dolog van, ami megkönnyíti az életünket, így szerintem nem helyes egy az egyben démonizálni. De igaz, hogy az efféle magatartás kis mértékben is problémát okozhat, akár a gyerekek fejlődésére is nézve. Ő úgy véli, hogy a legnagyobb baj az, hogy a káros magatartást nemhogy a gyerekek, de gyakran a felnőttek sem tudják nevén nevezni, és megállapítani, hogy mi is pontosan a probléma vele.

De mi a helyzet Magyarországon?

A fent idézett kutatás több EU-s országot vizsgált, de a magyar helyzetre külön nem tért ki. Akadnak azonban olyan, hazánkra vonatkozó adatok is, amik azt sugallják: súlyosabb lehet a devianciahelyzet hazánkban az átlagnál. Egy 2020-as, a Microsoft által készített felmérés például azt hozta ki, hogy az internetes zaklató viselkedés területén dobogós Magyarország:

a 25 országban végzett felmérésben harmadikak lettünk.

Hazánkban különösen nagy problémát jelent a kéretlen szexuális közeledés az interneten. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai közt is megtaláljuk ennek a nyomát: a szervezet szintén két évvel ezelőtt arra jutott, hogy a 11-16 évesek körében mindössze négy év alatt duplájára emelkedett az olyan esetek száma, hogy valaki ismeretlenül lépett velük kapcsolatba a közösségi médiában. Ebben a korosztályban ekkor a megkérdezettek 18 százaléka tapasztalt ilyesmit.

A kutatás kiemeli: Az ismeretlenek által megkeresett gyerekek fele szembesül online ártalommal, 20–25 százalékuk pedig jogsértéssel. Ekkor úgy tűnt, hogy a szülők nagy része úgy érzi, hogy az ilyen esetek csak más gyerekével történhetnek meg. A megkérdezett szülők összesen 73 százaléka nyilatkozta azt, hogy nagyon, vagy inkább gondolja úgy, hogy az ő gyereke biztosan biztonságosan használja az internetet, és 59 százalékuk vélte úgy, hogy eleget tud ahhoz, hogy segítse a gyermekét az internetes kockázatok kezelésében.

A magyar szülők 43 százaléka ahhoz sem ragaszkodik, hogy a gyereke tudassa vele, ha személyes információt oszt meg az interneten. Forgács úgy véli: Nagyon nehéz kérdés, hogy a szülőnek mennyire kell figyelni arra, mit oszt meg a gyereke. Azért is ez a helyzet, mert a szülők nagyon gyakran a gyereket szinte a fogantatás pillanatában kiteszik a közösségi médiába: a terhességi teszttel, ultrahang-felvétellel indul a gyerek karrierje a szociális médiában. 

És ezek után azt mondani, hogy a szülő figyeljen oda, milyen személyes adatokat oszt meg a gyerek magáról – hát, én ezt egy kicsit álszentnek érzem

– mondta a szakértő, aki arról is beszélt, hogy elképzelhető, hogy a 2020-as felmérések óta tovább romlott a helyzet az internetes zaklatás terén, nemcsak a gyerekek, hanem a teljes népesség körében is. „Az online agresszió mértéke a covid óta eltelt időszakban egyre nőtt, mivel egyre többen kényszerültek rászokni a közösségi média használatára, ezt a mi kutatásunk is megerősíti. Már 2021-ben is nagyon sok gyerek érezte úgy, hogy zaklatják az interneten.”

Az EU bekeményítene, de jól teszi?

A törvényhozók már korábban is észlelték, hogy egyre erősödnek az aggasztó trendek. Ursula von der Leyen már megválasztása előtt is azt ígérte, hogy az Európai Bizottság elnökeként elfogadtatja az úgynevezett a digitális szolgáltatásokat szabályzó Digital Services Act-et (DSA), amit több mint két éves huzavona után, idén október 4-én iktattak be a jogrendszerbe. Ez a rendelkezés azért számít mérföldkőnek, mert egy erősen elavult, 2000-es törvényt cserél le.

De mennyiben fogja biztonságossá tenni az internetezést a DSA? A rendelkezés elsősorban a 45 millió felhasználónál többel rendelkező techcégeket fogja kötelezni arra, hogy jobban figyeljenek az álhírekre és a káros tartalmakra a platformjaikon: így a Facebook, a TikTok, vagy épp a Google és a YouTube is a rendelet hatálya alá esik. Emellett átláthatóbban is kell majd működniük: nyilvánossá kell tenniük azt is, az algoritmusaik hogyan szűrik az ilyen tartalmakat. A cégeknek 2024-ig van idejük arra, hogy működésüket a törvényhez igazítsák.

Forgács úgy véli, azzal, hogy „csak a platformok üzemeltetőire toljuk rá a felelősséget, elég álszent dolog. Hiszen nem a platformok üzemeltetői engedélyezik azt, vagy katalizálják azt, hogy sok esetben nyomdafestéket nem tűrő módon kommunikálunk a közösségi oldalakon. Ennek a felhasználói edukáció ugyanúgy része kell, hogy legyen. És ez nem feltétlenül arról szól, hogy hogyan szúrjuk ki az álhíreket, vagy a tiltott videókat, hanem arról, hogyan kommunikálok a másikkal még akkor is, ha egy monitor mögé vagyok elrejtve”. Így a felelősség részben a felhasználóké is a káros tartalmakért.

És hogy ki felelős az edukációért? A szakértő szerint ez akár intézményi szinten is megvalósulhatna, ám „sok esetben nehéz azt mondani, hogy az iskola tanítsa meg a közösségi felületek helyes használatát, hiszen otthon, a szülőknél nem ezt látják”.

Forgács Mariann nemrég a Reggeliben a kiskorú influenszerség veszélyeiről beszélt Tóth Dániel pszichológussal közösen. Tóth itt azt mondta: „A közösségi média meghekkeli az érzelmi intelligencia minden pillérét. Ott az van, amit mutatok, nem az, amit megélek, egy látszat, szimulált élményvilág, ami nagyon rossz a gyerekeknek”. Arról is írtunk korábban: átlagosan 107 kép kerül fel az internetre egy gyerekről még azelőtt, hogy egyáltalán járni tudna.


Nyitókép: Getty Images

#Tudomány-Tech#troll#zaklatás#internet#felmérés#kiskorú#veszély#közösségi média#facebook#google#tiktok#ma

Címlapról ajánljuk