Egy jelentés szerint Magyarországon hátráltatják a leginkább a megújuló energia terjedését – de kárpótol-e ezért Paks?

Jelentést készített az Eclarean nevű német think tank, amiről az LMP sajtóközleménye számolt be. A szervezet azt vizsgálta, hogy az Európai Unión belül mely országokban van a legtöbb akadályozó tényező a megújuló energiaforrások terejdésének útjában.  Arra jutottak, hogy az EU-s tagállamok közül Magyarországon a legrosszabb a helyzet.

Az LMP azt írta: Hazánk nem csak az összességében, de az öt vizsgált terület közül háromban (politikai és gazdasági keretrendszer, adminisztratív folyamatok, hálózati szabályozás és infrastruktúra) is a legrosszabb értékelést kapta.

Szerintük ez annak tudható be, hogy Orbán Viktor energiapolitikájában Paks kiszorítja a megújuló energiát, „leszámítva az utóbbi években nagyrészt NER- közeli cégek által megvalósított zöldmezős napelemparkokat.”

A jelentés szerint a következők a legnagyobb problémák Magyarországon:

• A kormány a nukleáris energiára fókuszál. A paksi beruházás miatt pedig lassabban folyik a megújulók fejlesztése.
• 2016 óta Magyarországon tilos a lakott területek 12 kilométeres körzetében szélturbinákat építeni. Ez gyakorlatilag megakadályozza, hogy az országban ilyenek épüljenek, de más, technikai korlátozásokat is említenek ezzel kapcsolatban.
• Az áramellátás problémái: a hiányos infrastruktúra mellett gond az is, hogy lassan haladó projekteknek foglalták le a szükséges kapacitásokat, amelyek ezért kisebb, gyorsabban megvalósítható fejlesztések elől veszik el a helyet. Ráadásul a rezsicsökkentés miatt a szektor nem túl vonzó a befektetők számára. 
• Munkaerőhiány: ahogy más területeken, a megújuló energiához értő szakemberek is szívesebben vállalnak külföldön munkát, mint az országon belül. Emellett a szakemberek helyi képzése is hiányos.

Mit tesz a kormány?

Magyarország egyebek közt csatlakozott a 2016-os párizsi klímaegyezményhez, amelynek célja, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fokban korlátozzuk 2050-re.

A magyarok hozzájárulása a klímasemlegességhez globális léptékben kicsi: jelenleg a világ széndioxid-kibocsátásának 0,13-0,14 százalékáért felelünk mi. Ennek ellenére a kormány több ígéretet is tett a megújuló energia fejlesztésére:

• Magyarország minden évben megkettőzi a naperőművek kapacitását.
• Az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig legalább 40 százalékkal csökkentjuk 1990-eshez képest.
• 2030-ra az energiafogyasztás legalább 21 százaléka megújulókból származik.

Korábban Huszár András, a Green Policy Center igazgatója a megújulók fejlesztésében egy olyan problémát is említett az rtl.hu-nak, ami az Eclarean jelentésében nem szerepelt: mégpedig azt, hogy a magyar klímapolitikából hiányoznak az újfajta szabályozási kezdeményezések, és a meglévő programokban nincs meg a szükséges visszacsatolás.

Tehát nehéz Magyarországon nyomonkövetni, hogy a kibocsátáscsökkentő és a megújulókkal kapcsolatos programok mennyire sikeresek, vagy hiányosak.

Rossz az atom és rossz a Roszatom?

A klímasemlegesség felé vezető úton többször is beleütközünk abba a kérdésbe, hogy az atomenergiára, vagy a megújulókra támaszkodva lehet-e ezt könnyebben elérni. A szakértők szerint valamilyen vegyes megoldás lehet célravezető.

Önmagában a nukleáris kapacitások fejlesztésének nem kellene a megújulók útjában állnia. Jó példa erre Franciaország, ahol az ország áramellátásának 75 százaléka jön atomerőművekből, mégis bőven az EU-s átlag alatt akadályozza a megújulók fejlesztését az Eclareon szerint.

A jelentés szerint a legrosszabbul teljesítő Magyarországon ezzel szemben az áram 40 százaléka származik nukleáris energiából.

Ha megvalósul a Paks 2 beruházás, az 2400 megwattos áramtermelésre lesz elég. A magyar kormány emellett 2040-re a naperőművi kapacitást a 2021 áprilisi 1848-ról 12 ezer megawattra akarja bővíteni. Ahogy az alábbi ábra mutatja, ez a kapacitás jelentősen növekedett az utóbbi években, de még messze van attól, hogy elérje a kívánt szintet.

Viszont ha ilyen ütemben növekedik, pár éven belül meghaladja a Paks 2 célkapacitását.

Az atomenergia ellenzői azzal érvelnek, hogy a technológia drága és rugalmatlan: többe kerül előállítani így az energiát, mint bármilyen más módon, az erőművek termelését pedig lehetetlen napi szinten finomhangolni.

A megújulók ellen gyakran érvelnek a környezeti kitettséggel: hiszen nem mindig süt a nap, vagy fúj a szél. Emellett jelenleg a megújulókból származó energia tárolásának technológiája sem kiforrott még, ráadásul drága is. 

Magyarországon a nukleáris energia jövőjét még az Oroszországgal való kapcsolatunk is alakíthatja. Németországgal együtt a magyar kormány is eltökélt abban, hogy a háború ellenére se vessen ki az Európai Unió energiaügyi szankciókat az országra. Ám az EU-s döntések nyomán már így is kérdésessé vált a paksi beruházás jövője, amit az orosz Roszatom végez.

Nyitókép: Váli Miklós / MTVA