2026. február 3. 10:25
Húszévesen milliomosok, harmincöt évesen munkanélküliek – ez a profi labdarúgók karrierjének hagyományos íve. Ám amíg a régi idők sztárjai gyakran kocsmákba vagy autókereskedésekbe ölték a pénzüket, a mai elit játékosok már a Szilícium-völgyben tárgyalnak, biotechnológiába fektetnek, vagy éppen saját média-birodalmat építenek. Cikkünkben utánajártunk, hogyan forgatják vagyonukat a világsztárok és a magyar válogatott legjobbjai.
A modern futballgazdaság egyik legkegyetlenebb statisztikája az úgynevezett „jövedelmi szikla”: a játékosok életük bevételének 90-95%-át egy szűk, alig egy évtizedes időablakban keresik meg. A kihívás óriási: hogyan lehet ebből a tőkéből finanszírozni a hátralévő 40-50 évet? A válaszok éppoly változatosak, mint a játékosok stílusa a pályán.
Flamini, a bioökonómia csendes milliárdosa
Sokan meglepődnek, amikor kiderül, ki a világ leggazdagabb (egykori) labdarúgója. Nem Messi, és nem is Ronaldo. A címet Mathieu Flamini, az Arsenal és a Milan korábbi szűrője birtokolja, aki még aktív pályafutása alatt, a legnagyobb titokban építette fel üzleti birodalmát.
Flamini 2008-ban alapította meg a GF Biochemicals nevű céget, amely a világon elsőként fejlesztette ki a levulinsav ipari méretű gyártását. Ez a növényi hulladékból előállítható anyag képes kiváltani a kőolajat a műanyaggyártásban. A cég értékét ma már 21 milliárd fontra (kb. 25 milliárd euró) becsülik, Flamini vagyona pedig nagyságrendekkel haladja meg a legnagyobb szupersztárokét is. Ő a tökéletes példája a „Főnix” stratégiának: a sportoló, aki egy teljesen új iparágban születik újjá.
Messi és a Szilícium-völgy
Míg Flamini a laboratóriumban, Lionel Messi a tech-szektorban találta meg a számítását. Az argentin zseni 2022-ben indította el a Play Time Sports-Tech nevű befektetési cégét San Franciscóban. A vállalkozás kifejezetten a sport és a technológia metszéspontján lévő startupokat keresi: portfóliójukban szerepel például a Matchday nevű gaming platform és az AC Momento, amely mezek eredetigazolt árverezésével foglalkozik.
Messi azonban nem állt meg itt: szállodalánca, a MiM Hotels mellett beszállt az e-sportba is. Társult Sergio Agüero csapatához, a KRÜ Esportshoz, felismerve, hogy a fiatal generációk elérése ma már a képernyőkön keresztül történik.
Cristiano Ronaldo: A vertikális birodalom építője
Ha Flamini a tudós és Messi a tech-befektető, akkor Cristiano Ronaldo a tökéletes márkaépítő. A portugál sztár az első labdarúgó, aki aktív pályafutása alatt vált dollármilliárdossá, üzleti stratégiája pedig a teljes vertikális integrációra épül. Nem csupán a nevét adja termékekhez, hanem tulajdonosként irányítja azokat.
A portfóliója gerincét a Pestana CR7 szállodalánc adja, amelyet Portugália legnagyobb hotelcsoportjával közösen üzemeltet. A luxusszállodák ma már megtalálhatók Lisszabonban, Madeirán, Madridban, New Yorkban (a Times Square-en) és Marrákesben, a tervek között pedig egy 60 millió eurós párizsi beruházás is szerepel.
Ronaldo azonban nem állt meg a turizmusnál, és belépett az egészségügyi szektorba is. 50%-os tulajdonosa az Insparya klinikahálózatnak, amely hajbeültetésre specializálódott. A cég ma már 12 klinikát üzemeltet Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban, kihasználva a férfi esztétikai beavatkozások iránti növekvő keresletet.
A legmeglepőbb lépése azonban a médiaiparhoz kötődik. 2023-ban befektetői csoportja felvásárolta a Cofina Media Groupot, Portugália egyik legnagyobb médiakonglomerátumát.
Az üzlet pikantériája, hogy ehhez a csoporthoz tartozik a Correio da Manhã nevű bulvárlap és a CMTV is, amelyekkel Ronaldónak korábban számos peres ügye volt a magánélete megsértése miatt. A felvásárlással Ronaldo a gyakorlatban is átvette az irányítást a róla szóló narratíva felett.
A csillogás árnyékában: Amikor a buborék kipukkad
Nem minden történet végződik azonban happy enddel. A statisztikák riasztóak: a Premier League-játékosok 40%-a a visszavonulást követő öt éven belül csődbe megy. A legnagyobb veszélyt gyakran nem a túlköltekezés, hanem a rossz tanácsadók jelentik.
A 2000-es évek legnagyobb botránya az úgynevezett „filmes sémák” (film schemes) ügye volt. Pénzügyi tanácsadók olyan befektetéseket ajánlottak sztároknak – köztük Wayne Rooney-nak és David Beckhamnek –, amelyek filmek finanszírozásán keresztül ígértek hatalmas adókedvezményeket. A brit adóhatóság azonban lecsapott, és a befektetést adóelkerülésnek minősítette. Az eredmény: több száz játékosnak kellett visszafizetnie a vélt nyereséget kamatostul, ami sokakat – például a korábbi válogatott kapus David Jamest – a csőd szélére sodort.
A modern labdarúgó tehát ma már nemcsak a pályán, hanem a tárgyalóasztalnál is kénytelen profivá válni. A tét ugyanis már nem a három pont, hanem a nyugodt jövő biztosítása egy olyan karrier után, amely gyorsabban ér véget, mint ahogy elkezdődött.
Nyitókép: Getty Images