Gól volt, gól nem volt – a futballtörténet legbotrányosabb bírói ítéletei

Az UEFA közzétette, hogy a 2024-es Eb-döntőt a francia François Letexier vezeti majd. A 35 éves játékvezető 2017 óta dirigál nemzetközi mérkőzéseken. Ezen az Európa-bajnokságon négy meccsen fújt, övé volt a nyitómérkőzés és a Spanyolország-Georgia nyolcaddöntő is.

Remélhetőleg a finálé nem a bírói ítéletek vagy hibák miatt marad emlékezetes, de hiába a VAR-technológia, megkérdőjelezhető döntések születtek már ezen az Eb-n is. A német-magyar meccs első hazai gólja után a fél ország csalást kiáltott, legutóbb az angol-holland elődöntőn befújt tizenegyes miatt háborogtak sokan – még volt angol focisták szerint is jogtalanul kapott büntetőt a csapatuk –, de nagy port kavart az is, amikor Kovács István rekordszámú, 18 lapot mutatott fel a cseh-török találkozón.

Ezek az esetek azonban eltörpülnek néhány olyan játékvezetői megmozdulás mellett, amik a mai napig megbotránkoztatják a futballvilágot. Összegyűjtöttük a legemlékezetesebb bírói bakikat.

Puskás nem-lesgólja

A számunkra egyértelműen a legfájóbb eset. Az 1954-es svájci világbajnokság döntőjében 3:2-es német vezetésnél Puskás Ferenc túljárt a káprázatosan védő Toni Turek eszén. A magyar csapat már ünnepelte az egyenlítést, amikor az angol játékvezető, Bill Ling walesi partjelzője, Mervyn Griffith intésére – hibásan – les miatt érvénytelenítette a találatot, hozzájárulva a magyar futball alighanem legfájóbb vereségéhez. A téves ítélet Magyarország világbajnoki címébe került.

A Fókusz riportja az elveszített berni döntő rejtélyéről:

Három sárga lap, nulla piros

Graham Poll a 2006-os világbajnokság egyetlen brit bírója még döntős álmokat is kergetett, de már az egyenes kieséses szakasz előtt búcsúznia kellett Németországtól. Ennek az volt az oka, hogy a Horvátország–Ausztrália csoportmeccsen a horvát Josip Simunicnak összesen három sárga lapot adott, ugyanis elfelejtette a második után felmutatni a pirosat. Ez volt az utolsó nemzetközi mérkőzése.

Lampard meg nem adott gólja

Brit szempontból minden idők egyik legigazságtalanabb esete volt, mikor Angliától elvettek egy, a gólvonal és a felső léc között flipperező találatot a 2010-es vb-nyolcaddöntőben. Az uruguayi bíró, Jorge Larrionda tévesen nem adta meg a félidő végén Frank Lampard szabályos gólját, ami több mint fél méterrel a gólvonal mögé pattant. A meccsen a németek végül 4-1-re nyertek az összezuhant angolok ellen. A játékvezető tévedése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy ma már legtöbb világversenyen és bajnokságban is bevezették a gólvonal-technológiát.

A férfiak nem isznak Fantát

Wolf-Dieter Ahlenfelder még csak három Bundesliga-meccsen volt túl játékvezetőként, amikor meghozta a német bajnokság történetének egyik legfurább döntését. Az 1975-os Werder Bremen–Hannover bajnokin fogta magát, és 32 percnyi játékot követően lefújta az első félidőt. A partjelzők pánikolva rohantak oda hozzá, hogy ennek még nincs itt az ideje, de Ahlenfelder ezután is csak 43 perc 30 másodpercig volt hajlandó folytatni a félidőt. Később bevallotta, hogy kissé fejbe vágta a mérkőzés előtt megivott sör. „A férfiak nem isznak Fantát” – magyarázta a német bíró.

Isten keze

A világ leghíresebb teljes mértékben szabálytalan gólját az isteni Diego Armando Maradona szerezte az 1986-os világbajnokság negyeddöntőjében, megint csak az angolok kárára. Az 51. percben Peter Schilton kifutott kapujából, hogy leszedjen egy beadást az angol tizenhatoson belül. Ekkor váratlanul felbukkant az argentin zseni a maga 165 centiméterével, és úgy tűnt, mintha elfejelte volna a nála húsz centivel magasabb kapus keze elől a labdát. A játékvezető, Ali Bin Nasszer megadta a gólt, noha a visszajátszásokból egyértelműen látszott, ami azért már elsőre is több mint gyanús volt: Maradona kézzel ütötte a hálóba a labdát.

Négy perccel később Maradona megszerezte az évtized találatát, mikor négy angol védőt is kicselezve megduplázta az argentinok előnyét. Argentína végül 2-1-re nyert, majd meg sem állt a vb-címig, de ha a nyolcvanas években már létezik a VAR, lehet, hogy Maradona sosem lett volna világbajnok.

A walesi óra

1978-ban mindenki megtanulta, hogy a walesi óra még egy kicsit pontosabb a svájcinál is pontosabb. A 78-as argentin vb-n a brazilok első találkozójukon Svédországgal játszottak. A mérkőzés vége előtt 20 másodperccel Brazília szöglethez jutott, amiből Zico szabályos gólt fejelt a hálóba. Legalábbis a világ szerint – a mérkőzést vezető walesi Clive Thomas ugyanis úgy vélte, a gól időn túl esett. Valóban, mire a labda a hálóba került, 8 másodperccel túl voltak a 45 percen. Thomas a meccs után elmagyarázta, hogy már lefújta a meccset, amikor a labda még a levegőben volt.

A fantomgól

A „fantomgólnak” is szokták hívni a Bundesliga történetének egyik legnagyobb játékvezetői bakiját, ami egy 1994-es Bayern München–Nürnberg bajnokin történt. Egy beadást követően túljutott a labda a nürnbergiek kapusán, Andreas Köpkén és Thomas Helmer elé került, aki a lehető legnagyobb helyzetből, 1,5 méterről rontott. A mérkőzés játékvezetője, Hans-Joachim Osmers azonban – általános megdöbbenésre – a partjelző intésére gólt jelzett. A meccset Helmer két góljával 2-1-re a Bayern nyerte. A Nürnberg fellebbezett, és újrajátszották a meccset, ahol kikaptak 5-0-ra, és rosszabb gólkülönbséggel kiesetek az az első osztályból.

Piros lap a rossz embernek

2014-ben a Chelsea–Arsenal angol bajnokin a kékek már kétgólos előnyben voltak, amikor Alex Oxlade-Chamberlain kézzel ütötte el a vendégek kapujába tartó labdát. A játékvezető, Andre Marriner azonnal felmutatott egy piros lapot, csakhogy egy másik játékost, Kieran Gibbset küldte az öltözőbe. Oxlade-Chamberlain hiába győzködte, hogy a lap neki jár, nem változtatott a döntésén. Ez volt Arsene Wenger 1000. meccse az Arsenal kispadján, amit ez a közjáték is elég keserűvé tett, hát még hogy a csapata végül 6-0-ra kikapott.

Az évszázad bűnténye

Charles Corver holland játékvezető tevékenysége arról maradt emlékezetes, hogy megtorlatlanul hagyta az „évszázad bűntényeként” emlegett jelenetet az 1982-es világbajnokság egyik elődöntőjében. A Franciaország–NSZK összecsapáson a németek kapusa, Harald Schumacher nekifutásból letarolta Patrick Battistont, aki eszméletlenül terült el a földön, két első foga kitört és oxigénre kellett tenni. A meccs után a francia csapatkapitány, Michel Platini elmondta: azt hitte, csapattársa meghalt. A játékvezető viszont nem adott lapot Schumachernek, és még szabadrúgást sem rendelt el. A mérkőzés után egy francia napilap az ország legutáltabb emberének választotta Crovert. A történetet és annak utóéletét részletesebben is felidéztük ebben a cikkünkben.

Nyitókép: World Soccer