Bozsik, Garrincha és Beckenbauer eltiltását sikerült töröltetni – a török hősét nem
2024. július 5. 16:14
Pénteken vált hivatalossá, hogy a törökök duplázó játékosa, Merih Demiral tényleg kétmeccses eltiltását kap a gólöröméért, így könnyen lehet, hogy számára véget is ért az Európa-bajnokság. Ha nem is az Eb-k, de a labdarúgó-világbajnokságok történetében többször is volt rá példa, hogy egy fontos játékos eltiltását utólag eltöröljék.
A mai futballban az a megszokott, hogyha valakit kiállít a játékvezető, akkor a vétkesnek szinte automatikusan ki kell hagynia a következő mérkőzést. Évtizedekkel ezelőtt ez még másképp volt: egy fegyelmi tárgyaláson döntöttek a bűnös sorsáról. És volt, amikor a biztosnak tűnő eltiltást utólag eltörölték.
Lássunk néhány klasszikus esetet.
Bozsik József (Magyarország, 1954)
Kifejezetten botrányosra sikeredett az 1954-es világbajnokságon a Magyarország–Brazília (4:2) negyeddöntő. A brazil játékosok ugyanis nem tudták méltósággal viselni a vereséget, és a lefújást követően az öltözőfolyosón néhányan közülük rátámadtak a mieinkre, de csak miután szódásüvegekkel leverték a világítást.
Bozsik József viszont még korábban, a mérkőzésen jutott a kiállítás sorsára. A 71. percben ugyanis kezet emelt (vagy csak szimplán önvédelem céljából az arca elé emelte a két öklét? – nehéz ezt már rekonstruálni) Nílton Santosra, aki ököllel támadt rá. A játékvezető mindkettőjüket leküldte a pályáról.
Itt térünk vissza a meccs utáni balhéhoz, amelynek során a magyar válogatott kapitányának, Sebes Gusztávnak is felrepedt a bőr a szeme alatt. Sebes arra kérte Kreisz doktort, hogy minél nagyobb turbánt csináljon neki, játsszanak rá kicsit a sérülésére, mert így próbált részvétet kiváltani a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) döntéshozóiból.
És végül sikerült is elérni, hogy ne tiltsák el Bozsikot. Akkora botrány kerekedett, hogy végül a döntéshozók is inkább csak sajnálatukról biztosították a magyar küldöttséget eltiltás helyett.
Garrincha (Brazília, 1962)
1962-ben brazil–csehszlovák vb-döntőt rendeztek, és nagyon úgy tűnt, hogy a dél-amerikaiak egyik legjobbja, Garrincha nem léphet pályára eltiltás miatt. A temérdek tehetséggel (és sajnos jóval kevesebb intelligenciával) megáldott jobbszélsőt az elődöntőben szanaszét rugdosták a házigazda chileiek, aztán amikor Eladio Rojas arcon köpte őt, mérgében fenékbe billentette ellenfelét, ezért a kiállították.
Paolo Carvalho, a Brazil Labdarúgó-szövetség egyik embere vette kézbe az ügyet, és gondoskodott arról, hogy Esteban Marino, az uruguayi partjelző a lehető leghamarabb elhagyja Chilét. Sikerrel járt. Ez azért volt kulcsfontosságú, mert az úriember volt az egyetlen, aki látta az esetet, tehát Garrinchára nézve terhelő vallomást tehetett volna. A brazilok segítségére sietett Peru elnöke is: ő arra kérte a meccset vezető honfitársát, hogy vezesse be a jegyzőkönyvbe: Garrinchát nincs miért okolni (más szóval, hogy tévedés volt kiállítani a brazilt.)
A jegyzőkönyv azóta sem bukkant elő, és a brazil küldöttség tagjainak sem volt túl sok háttérinformációjuk – ők is csak annyit tudtak, amit mindenki: Garrinchát felmentették, és pályára léphetett az aranymérkőzésen. Igaz, 39 fokos lázzal, aszpirinek bevétele után.
Franz Beckenbauer (NSZK, 1966)
A 2024 januárjában elhunyt futball-legendának, Franz Beckenbauernek az 1966-os világbajnokság hozta el a kiugrási lehetőséget. Ezen a nyugatnémetek végül ezüstérmet nyertek, a döntőben pedig Beckenbauer és az angol Bobby Charlton egymást fogta – és szépen kioltották egymást.
Beckenbauernek kis híján ki kellett hagynia a döntőt, méghozzá eltiltás miatt. 1966-ban még nem létezett sárga lap, a bíró egyszerűen felvezette a jelentésére: x vagy y futballistát figyelmeztetésben részesítette.
Márpedig mind az Argentína–NSZK, mind pedig az NSZK–Szovjetunió mérkőzés játékvezetője beírta jelentésébe: „Caution given to 4 of Germany – Franz BECKENBAUER.” Ha valaki veszi a fáradságot, és a FIFA honlapján rákeres a két meccs jegyzőkönyvére, ugyanezt találja.
Hogy akkor miképp játszhatott az ifjú tehetség Anglia ellen? A Német Labdarúgó-szövetség centenáriumára készülő könyv szerkesztőjének, Wolfgang Niersbachnak sikerült megfejtenie a rejtélyt: 1966. július 27-én, három nappal a döntő előtt összeült a FIFA fegyelmi bizottsága, és úgy határozott, hogy az elődöntőben Beckenbauer figyelmeztetése jogtalan volt, ezért azt semmisnek tekinti.
A jelenleg zajló Eb-n a török Merih Demiralt azért tiltották el két meccsre, mert az osztrákok ellen mindkét gólja után a Szürke Farkasok nevű szélsőjobboldali szervezet farkasjelét mutatta fel, ami Németországban terrorista jelzésnek számít.
A nyitóképen az 1966-os világbajnokság egyik meccsén pályára lépő Franz Beckenbauer. Fotó: Horstmüller/Hullstein/Getty Images