„Ott tartunk, hogy a magyar élelmiszereken messze a legmagasabb adó van Európában”

Negyedszázados mélyponton van a hazai élelmiszeripar. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint komoly – sok esetben az állami beavatkozások okozta – kihívásokkal néznek szembe az ágazat szereplői, akik közül nem valószínű, hogy mindenki túléli a vihart.

A mezőgazdasági termékeket az élelmiszeripari cégek mindenhol ugyanannyiért veszik az EU-ban. A különbség nem lehet nagyobb, mint a szállítás költsége

– részletezi a szakember, aki hozzáteszi, hogy egy élelmiszeripari cég függetlenül attól, hogy hol van Európában, ugyanazokkal a költségekkel dolgozik. Így a mezőgazdasági terményt ugyanannyiért veszi egy élelmiszeripari cég Szlovákiában, Németországban és Magyarországon. 

Akkor miért van különbség a polcokon? Hát erre rárakódnak az adóterhek

– magyarázta a szakember.

A magyar élelmiszereket terheli a legtöbb adó

.Magyarország több mint tíz éve átalakította az adóstruktúráját és a fogyasztókra helyezte annak nagy részét, ennek eredményeként a termékeken jelent meg nagy adó.

„Nagy többségén 27 százalék áfa van alapon. Erre még rárakódik a népegészségügyi termékadó, ami ugyan a népegészségügyet nem szolgálja, de az élelmiszerárakat növeli. Tavaly rárakódott a kiskereskedelmi extra profitadó, ami 4,5 százalék már az idénre” – részletezte a magyar élelmiszerek adóterheit Éder Tamás.

Tavaly óta a gyártókat terheli a kiterjesztett gyártói felelősség: az EPR-díj, amely szintén Európában az egyik legnagyobb. Mindezek, vagyis a nagyobb adómérték is szerepet játszik abban, hogy ugyanannak a magyar terméknek az ára esetleg Németországban olcsóbb, mint itthon.

Az Európai Unióban Magyarországon rakódik a legtöbb adóteher az élelmiszerek árára, ezért itthon szinte már minden élelmiszer drága. Ezért is kevés a nyereség, elmaradtak a fejlesztések, probléma van a magyar élelmiszeripar hatékonyságával, versenyképességével. Míg Magyarországon 27 százalékos áfa terheli az élelmiszereket, addig az európai uniós átlag csupán 14 százalék.

Ott tartunk, hogy a magyar élelmiszereken messze a legmagasabb díjtétel van Európában

– és a magyar élelmiszercégek jövedelme mégis kisebb, ezért nem a magyar élelmiszerek a legdrágábbak Európában. Ennek eredményeképp a magyar élelmiszeripar versenyképessége is gyengül. Egyre kevesebb a magyar áru, képtelenek a magyar cégek megfelelő profitot realizálni ilyen adóterhekkel sújtott fogyasztókkal szemben. A szakember szerint a magyar élelmiszeripar valóban nincs a legjobb formájában.

Élelmiszerinfláció

Az élelmiszerinfláció 2022 decembere és 2023 januárjában tetőzött 56 százalékos szinten. Ez a szám messze fölötte van az európai uniós átlagnak. Éder Tamás szerint azóta elindult a korrekció, ám a szakember szerint

ezt a szintet sajnos meg kell szoknunk, lényegesen olcsóbb élemiszerekre nem számíthatunk, kivéve adótételcsökkenés esetén.