Sándort halálra ítélték, végül Thaiföld legkeményebb börtönében kellett leülnie 18 évet
2023. augusztus 18. 9:48
Krebs Sándor 18 évet ült Thaiföld legkeményebb börtönében. Egy barátja kérésére egy nagyobb csomag kábítószert vitt Thaiföldre, ahol a reptéren elkapták, halálra ítélték, de bűnösnek vallotta magát, ezért enyhítették 100 évre a börtönbüntetését. Idővel 40, majd 18 évre csökkentették a letöltendő évek számát, 18 év után, 2012-ben szabadult, 52 évesen.
Krebs Sándor, Shani már 11 év távlatából mesélt a thaiföldi börtönről a Reggeliben. Heroincsempészésen érték, amiért előbb halálra, majd 100 év börtönre ítélték, ebből végül 18 év lett, amit le kellett ülnie.
Mindig akkor csökkentették a büntetését, amikor a királynak volt születésnapja vagy nagy napja.
Szabadulásakor Shani első interjúját a Fókusznak adta Dél-Afrikában.
A Reggeliben arról beszélt, hogy nehéz volt megszabadulnia a börtönben töltött évektől. Nehéz volt újra a családjával, és nehéz volt munkát szereznie.
„Ezt nem lehet elfelejteni, mindig itt van a fejemben” – mondja Shani, aki könyvet is írt megpróbáltatásairól. A könyvvel iskolákba jár, és gyerekeknek mesél a drog veszélyeiről.
A körülményei primitívek voltak – ő jellemezte így –, egy szobában 24-en voltak, nem volt tiszta víz zuhanyozni, nem volt jó az étel, az emberek nagyon közel aludtak egymáshoz.
Hogy gyorsabban teljen az idő odabent, elkezdett focizni, és mindennap rajzolt. A rajzolás adott neki mindennapi elfoglaltságot, sőt ahogy fogalmazott, „megmentette az életét”.
Szabadulása után annyira nehéz volt visszailleszkednie, hogy még arra is gondolt, elkövet valamit, hogy visszakerüljön a börtönbe. Ám barátai, családja segített neki a nehéz időkben, anyukája és nővére végig mellette álltak. Mint mondta, az ítélet kihirdetésénél is a nővére miatt akart erős lenni. Tudta, hogy nem fogják halálra ítélni, mert utánanéztek a joggyakorlatnak, de azt nem tudta, hogy ténylegesen mennyit kell majd ülnie.
Ha most újrakezdhetné, biztosan nem nyúlna kábítószerhez, inkább tanult volna valamit, de tudja, hogy az életét nem lehet megváltoztatni, és végső soron hálás a vele történtekért, azt mondja, nem csinálná másképp.
A 11 évvel ezelőtti beszélgetés második felét itt nézheti meg: