Ha egy fillért sem tett az ingatlanba a házastárs, akkor is lesz lakáshasználati joga

Vajon hányan gondolnak arra egy esküvő előtt, a közös jövőről még csak álmodozva, hogy eljöhet a pillanat, amikor úgy érzik, jobb lenne külön utakon folytatni tovább? Dr. Hyross Virág, ügyvéd szerint célszerű megkötni a házassági szerződést, de előfordul, hogy azt is meg lehet támadni, ezért érdemes olyan jogászhoz fordulni, aki jártas a családjogban.

Amit sokan elfelejtenek, az az utolsó közös lakóhely használata. Ha az valakinek a külön tulajdona, mert örökölt és a másik nulla forinttal járult hozzá, akkor is keletkezik egy lakáshasználati joga a házastársnak

– mondta dr. Hyross Virág a Reggeliben.

Ez azt jelenti, hogy annak, aki kiköltözik az ingatlanból, a ház vagy lakás forgalmi értékének 30-40 százalékát ki kell fizetni. Ez akkor okozhat kellemetlen helyzetet, ha valaki nem akarja elhagyni a közös otthont. Ma már azonban nem kötelező mindent felezni, a házastársak szabadon dönthetnek arról, milyen vagyontárgyakról akarnak megegyezni.

„Már az életközösség kezdetekor létrejön a vagyonközösség, nemcsak a házasságkötéssel. Ha azt megelőzően egy élettársi kapcsolat keletkezik, akkor már a kezdő időponttól a közös szerzés vélelme fennáll” – tette hozzá dr. Hyross Virág eloszlatva azt a tévhitet, hogy csak arról a vagyonról kell dönteni, amit a házasság alatt szereztek a párok.  

Lehetnek viszont olyan pontok egy házassági szerződésben, amit kapásból semmisnek tekintenek egy válóper során, ilyen például a jó erkölcsbe ütköző kikötés. Hiába állapodunk meg abban, hetente hányszor bújunk ágyba az esküvő után, ennek megvalósulása bizonyíthatatlan. De az ügyvéd szerint Magyarországon nem jellemző, hogy ilyen pontok szerepelnek egy szerződésben, mint ahogy az sem, hogy a házaspároknak, családoknak adott támogatások hosszútávon összetartanak két embert. Dr. Hyross Virág azt viszont megerősítette, hogy a házasságok fele napjainkban is válással végződik.