Letarolt, apokaliptikus táj, gépfegyverrel játszó gyerekek – ez maradt Kelet-Ukrajnában a hét hónapig tartó orosz megszállás után

Földes András olyan kelet-ukrajnai régiókban járt, amelyek nemrég szabadultak fel a hét hónapon át tartó orosz megszállás alól, így közvetlenül tapasztalhatta meg, mit jelentett az elmúlt időszak az ott élőknek.

Voltak olyan városok, ahol akkor jöttek elő az óvóhelyekről az emberek

De olyan helyeken is járt, ahová még nem engedték vissza a civileket. „Tarkovszkij-szerű, apokaliptikus” tájon, ahol egész megyényi kiürült területeket láttak üres városokkal.

Földes András tíz éve tudósít konfliktuszónákból, nagyrészt terepen szerezte azokat az ismereteket, amik a túlélésben segítik, például azt, hogy hogyan ne lépjen aknára.

Azt mesélte, bár középkoriak a körülmények, nincs áram, se gáz, az élet mégis meglepően gyorsan visszatért a letarolt egykori nagyvárosokba. Az emberek, ahogy előjöttek az óvóhelyekről, az utcán kezdtek el főzni.

A túlélési ösztön annyira erős, hogy maga az élet valamifajta pozitív meg egészséges formában visszatér

– mondta.

Azt nem tudja, hogy az emberek lelke mikor jöhet helyre, hiszen sokan kivégzéseket néztek végig, és nagyon közeli rokonaikat veszítették el a harcokban vagy az oroszok kegyetlenkedései során.

Azok a sérülések, amit az emberek szereznek a háború során, szerintem még az is lehet, hogy generációkra bennük marad

– tette hozzá.

Földes Andrást személyes emberi szenvedések érintik meg leginkább a munkája során. De ebben sokat segít neki az újságírói pozíció és a tudat, hogy jó céllal van ott, hogy bemutassa a világnak mindazt, ami Ukrajnában történt és történik.