Anyácska: Ha duplájára emelnék a családi pótlékot, már az nagyon sokat segítene
2024. május 1. 8:58
„Heves megyében halálra éheztettek a szülei egy gyereket. Békés megyében egy nevelőtanár szexuálisan bántalmazott két kamasz fiút. Egy hajdú-bihari nevelőszülő egy kétéves kisgyermeket szófogadatlansága miatt úgy megvert, hogy meghalt. Hogy jutottunk el idáig? Változtatnunk kell!” Illésné Áncsán Aranka, vagy ahogy többen ismerik, Anyácska kezdte így azt a gyermekvédelmi konferenciát, amit azután szervezett, hogy a kegyelmi botrány kirobbanásakor felmondott. Tanár, szociálpolitikus, nevelőként több évtizedig vezette a tiszadobi gyermekotthont, a Tűzcsiholó Egyesület alapítója. Négy felnőtt gyerek édesanyja, öt unokája van, Oláh Ibolya mellett még ki tudja, hány ember életében ő az anya. Anyácska beszélt a gyermekvédelem legfontosabb kérdéseiről a Portréban.
A teljes beszélgetés elérhető az RTL+ felületén.
Illésné Áncsán Aranka évtizedekig gyermekjogi képviselő volt, tucatnyi kollégájával járták az intézményeket, és minden hónapban leadták a jelentést a hibákról, problémákról felettesüknek, a Belügyminisztériumhoz tartozó Integrált Jogvédelmi Szolgálatnak. „Nyilván ennyi emberrel nem lehet eljutni minden nevelőszülőhöz, de a nevelőszülőket is látogattuk. Úgy számoltam, hogy nagyjából háromévente tudtam volna eljutni minden nevelőszülőhöz.”
Aztán jött a kegyelmi botrány, és felmondott.
„Nagyon megdöbbentő volt, felháborító, dühítő, ami történt a kegyelmi botránnyal. Viszont az is nagyon fontos, hogy ide vetült a fókusz. Évtizedek óta, amióta a pályán vagyok, mondhatom, hogy ezeken a gyerekeken általában nincsen fókusz, nem érdekesek. A 23 ezer nagy szám, de mégsem olyan nagyon nagy, hogy szembeötlő lenne. Nagyon fontosnak tartottam, hogy most, ha már ide figyelnek, mondjuk el, hogy mi a baj, mert nagyon nagy a baj a gyerekvédelemben. Azért, hogy ez az emberek szeme elé kerüljön, és változtassunk rajta” – fogalmazott.
Mi a baj a gyermekvédelemben?
A legnagyobb baj az, hogy nincsenek gondozási helyek
– mondta Anyácska a Portréban. „Nincs elég gyermekotthon, nincs elég hely a nevelőszülőnél, nincs elég hely a lakásotthonokban, gyerekotthonokban, speciális otthonokban. Nemcsak a normál problémákkal küzdő gyerekek számára nincsen hely, hanem azoknak a gyerekeknek sem, akik súlyosan magatartás-zavarosak vagy drogfogyasztók. Az ő számukra speciális otthoni létszámnak vagy lehetőségnek kellene lennie, de nincsen.” Hozzátette, ugyanez a helyzet a különleges szükségletű gyerekeknél. A törvény hiába írja elő azt is, hogy 12 éven aluli gyerekeknek elsősorban nevelőszülőknél lenne a helyük, erre sincs lehetőség – sorolta a gyerekvédelmi szakember.
Tapasztalatai szerint a bajok miatt nagyon sok nevelőszülő feladja a harcot, és elmegy – utána az általuk gondozott gyerekek helyét sem lehet megtalálni. Gyermekjogi szakértőként évek óta látja a problémákat, és adja róluk a jelzést, akárcsak a kollégái. De nem jött válasz, és
a kegyelmi botrány volt az utolsó csepp a pohárban. Akkor mondta azt, hogy kilép a gyermekvédelemből, hogy a gyermekvédelemmel tudjon foglalkozni.
Ma úgy látja: „ahogy távolodunk időben ennek a botránynak a kirobbanásától, úgy csöndesedik. Nem szabad hagyni, hogy ez lecsendesedjen, és ne foglalkozzanak vele, próbálkozni kell.” Nem szabad csöndben maradni, nem szabad lehajtott fejjel végignézni, ami most zajlik, meg kell próbálni rajta javítani – tette hozzá.
Anyácska beszámolt arról, hogy kollégáival felkeresték Fülöp Attila gondoskodáspolitikai államtitkárt is, hogy beszéljenek a gondokról. „Azt mondta, látják ezeket a problémákat, próbálnak rajta dolgozni. Beszéltünk arról, hogy melyek dolgokon lehetne javítani úgy is, hogy nem kell hozzá pénz.” A szakember mindazonáltal úgy látja, hogy ennek a sok bajnak a megoldásához pénzt kell rendelni.
Miben látja a megoldást?
A kegyelmi botrány után a kormánypártok újabb, gyermekvédelminek nevezett törvényjavaslatot hoztak létre, amely egyebek mellett a Büntető törvénykönyv szigorításáról szól. Anyácsak nem a szigorításban látja a megoldást, szerinte eleve nem kellene ennyi gyermeknek állami gondoskodásban lenni, ehelyett
az alapellátást kellene megerősíteni.
Alapellátáson azt érti, hogy a gyermek a családjában nevelkedik, és ott próbálja meg mindenféle módon segíteni a gyerekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat: átmeneti gondoskodásban részesítik, de nem veszik állami gondozásba. Az alapellátás erősítéséhez szerinte az alább intézkedésekre van szükség:
- A családi pótlék összegét emeljék a duplájára.
- Adjanak védett munkalehetőséget az anyukáknak.
- A védett munkahelyek mellett legyen egy kis gyerekfoglalkoztató, ahol a gyerek el tudja magát foglalni például egy nyári időszakban.
- Meg kell fizetni a gyermekvédelemben dolgozó szakembereket.
A beszélgetés rövidebb kivonatában, amely a fent kattintható kis videóban látható, Anyácska arról is beszél, hogy
- milyen problémákkal kell megküzdeniük az állami gondozott fiataloknak az otthonból való kikerülés után;
- jelentett-e bármiféle segítséget, hogy az egyházakat is elég erőteljesen bevonták a gyermekvédelmi rendszerbe;
- és a civil szervezetek, például a Tűzcsiholó Egyesület miben tud segíteni a fiatalokon.