2026. április 18. 12:00
A budai Vár egyik legismertebb épülete évszázadok alatt többször is teljesen új szerepet kapott: volt kolostor, színház, kulturális központ, végül pedig miniszterelnöki központ, de egykor kaszinó és tekepálya is működött benne. A Karmelita története ezért nemcsak építészeti vagy kulturális kérdés, hanem annak látványos példája is, hogyan változhat meg egy helyszín jelentése a politika és a történelem hatására.
Eredetileg karmelita kolostornak épült
A budai Vár egyik legismertebb épülete eredetileg karmelita kolostornak és templomnak épült a 18. század elején. Az épületegyüttes 1725 és 1736 között készült el késő barokk stílusban, és sokáig a karmelita rend használta.
A fordulat II. József idején jött el: a szerzetesrend feloszlatása után az épület elvesztette eredeti egyházi funkcióját. A templomból előbb raktár lett, majd az uralkodó döntésére színházzá alakították át.
A rendház része viszont egészen más funkciót kapott: kaszinóként működött tovább, ahol még tekepálya is várta a kikapcsolódni vágyó uraságokat.
A templomból színház lett
Így született meg a Várszínház, amely 1787-ben nyitotta meg kapuit. A történeti összefoglalók szerint ez Buda első állandó színháza volt, és eredetileg a Budára telepített hivatalnoki kar szórakoztatását szolgálta.
Az épület ezután hosszú időre a budai kulturális élet része maradt. A Karmelita már nem kolostorként élt tovább a város emlékezetében, hanem olyan helyszínként, amelyhez a színház és a kulturális rendezvények kötődtek.
A második világháború idején a komplexum megsemmisült, de 1947-ben újjáépítették. Az egykori kolostor ezután ismét többféle funkciót kapott: itt működött a Színháztörténeti Intézet, a Nemzeti Örökség Intézete, a Várgondnokság és a Kormánybiztosi Iroda is. Közben a templomépület megmaradt Várszínháznak, majd a Nemzeti Táncszínház otthonává vált 2001-től.
A Nemzeti Táncszínház után jött a politikai fordulat
Ez 2014-ben változott meg látványosan, amikor eldőlt, hogy a Miniszterelnökség számára alakítják át az épületet. A Nemzeti Táncszínháznak távoznia kellett, a helyére pedig fokozatosan a kormányzati funkciók kerültek.
A végső váltás 2019. január 1-jén történt meg: ettől a naptól Orbán Viktor hivatala már a budai Várban, a Karmelita kolostorban működött. A Miniszterelnökség 2019 januárjában költözött be a felújított épületbe.
Idővel az egykori múzeumok helyén minisztériumok, a turisták helyét a lezárt utcák, az erődítményekét pedig egy kormányzati negyed vette át.
Nézd meg a Házon kívül erről szóló riportját:
Nézd vissza a Házon kívül adásait az RTL+ Premiumon!
Újabb fordulatot vesz a Karmelita
Magyar Péter április 16-án Facebook-bejegyzésben jelentette be, hogy terveik szerint a jövőben a miniszterelnöki iroda nem a Karmelita kolostorban kap helyet.
Az erről szóló cikkünket a képre kattintva tudod elolvasni:
A Karmelita története jól mutatja, hogy ugyanaz az épületegyüttes korszakról korszakra egészen más szerepet és jelentést kaphat.
Hamarosan nemcsak az derülhet ki, pontosan hová költözik a miniszterelnöki iroda, hanem az is, milyen új szerepet kap a látványosan felújított Karmelita. A kolostor, a színház, a kulturális központ és a kormányzati központ után most újabb fejezet nyílhat az épület történetében.
Borítókép: Getty Images, WikiCommon