Az új győri polgármester korábban sci-fi könyvet írt egy alternatív Magyarországról
2024. június 18. 11:58
Győr leendő ellenzéki polgármestere, Pintér Bence egy science fictionnel foglalkozó blogot írt, előtte pedig egy Magyarországról szóló sci-fit. Milyen lett volna Közép-Európa sorsa, ha megvalósul a Duna-menti Köztársaság? Elhozta volna a békét a föderáció? Milyen üzenete van a 12 éve írt regénynek a mai viszonyok közepette? Erről is beszélgettünk Pintér Bencével.
„Az 1848-49-es szabadságharcot megnyertük, és megvalósult Kossuth Lajos nagy álma, a Dunai Konföderácó! Kossuth Csaba – Kossuth Lajos unokája –, fiatal lovastiszt feladatot kap a hadügyi államtitkártól” – kezdődik Pintér Bence és Pintér Máté könyvajánlója, akik a nevükkel ellentétben nem rokonok.
A szerzőpáros a Szegedi Tudományegyetem történelem alapszakán ismerkedett meg. Akkoriban mind a ketten a fióknak írtak történeteket. Elkezdtek beszélgetni Pintér Bence egyik ötletéről, ami egy alternatív magyar valóságot mutatott be – egy utópiát, ahol a szabadságharc után egy közép-európai nagyhatalom épült.
Az eszmecseréből pár hónap alatt könyv lett és le is csapott rá az Agave kiadó, ami olyan neves szerzők könyveit fordítja, mint Neil Gaiman vagy Dan Simmons.
A szivarhajó utolsó útja című könyv központi szereplője azért Kossuth Lajos unokája lett, mert az egykori kormányzó húzónévnek számít, így az ismerős elem kapaszkodót ad az olvasónak az ismeretlen történetben.
Egyébként nem vagyok nagy Kossuth-hívő. Görgei Artúr az én hősöm, igazságot is szolgáltattunk neki a könyvben.
– mondta Pintér Bence, aki egyben Győr leendő új, ellenzéki polgármestere.
A szivarhajó utolsó útja 2012-ben jelent meg, azóta nem született újabb történet a Duna-menti köztársaságban – pedig van folytatása a kéziratnak. A második rész több, mint fele elkészült, de idő hiányában nem fejezték be, de ezen kívül is akad Pintér Bencének pár félbehagyott projektje.
Az elsőkönyvesek sokszor magukat, élettapasztalatukat, világnézetüket is beleteszik a cselekménybe és ez Győr leendő polgármesterével sincs másképp.
Engem az érdekelt, hogyan lehetett volna egy működőképes, konszenzuson és nem elnyomáson alapuló közép-, vagy nagyhatalmat létrehozni a 19. században, amiben domináns nemzetalkotó elem a magyarság.
– mondta Pintér Bence, majd hozzátette, hogy „ez a gondolatkísérlet lényege, aminek nyilván alapot adott a Duna-menti államok valamiféle egyenrangú szövetségéről Wesselényi óta szőtt álmodozás, ami Jászi Oszkár ismert művében csúcsosodott ki.” – magyarázta Pintér.
Szerinte A szivarhajó utolsó útja érdekes ajánlott olvasmány lehetne az Osztrák-Magyar Monarchiáról tanuló diákoknak. Ugyanis Kossuth Csaba, szépséges kémnő társa és a Dunai Konföderációtól szabadulni próbáló szeparatisták története egy teljesen más utat mutat be, mint amit a történelemkönyvekben olvashatnak. Egy közép-európai nagyhatalom felépülését, egy olyanét, ami a történelmi példával ellentétben tartós lehetett volna a szerzők elképzelése szerint.
Szóval sosem tudhatjuk meg, milyen lett volna egy békésen együttműködő, közös nemzetet építő Közép-Európa – de álmodozni azért lehet róla.
– mondta. Megkérdeztük Pintértől azt is, hogy szerinte egy írónak van-e politikai szerepvállalási kötelezettsége? Úgy véli, hogy nincs, de közéleti viszonyokról érdemes lehet beszélni a komolyabb művekben. A fantasztikus irodalmon belül két kedvenc szerzője Veres Attila és Moskát Anita ebben a témában.
Ajánló: Pintér Bence: Azt ajánlom Dézsi Csabának, hogy vegye ki az összes szabadságát októberig
Nyitókép: Facebook / Pintér Bence