Akár a könyvek 30-40 százalékát is lefóliázhatják, holokauszttal foglalkozó művet is elzárhatnak a gyerekek elől

Két évvel a gyermekvédelminek nevezett törvény elfogadása után a fogyasztóvédelmi hatóság nemrégiben egymillió forintos büntetést szabott ki a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumhoz került Librire az egyik boltjukban árult könyv miatt, majd kiderült, hogy a Líra ellen is eljárás folyik egy képregény miatt. 

Érdemes felidéznünk, mit is tartalmazott a könyvekre vonatkozóan a 2021-ben elfogadott jogszabály, amit most elkezdtek alkalmazni a hatóságok:

• Nem lehet az üzlet kirakatába tenni, és a többi terméktől elkülönítve, csak zárt csomagolásban lehet árulni minden olyan gyermekeknek szóló terméket, amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a homoszexualitást népszerűsíti, illetve a szexualitást öncélúan ábrázolja. 
• Az sem mindegy, hol van egy üzlet: a nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely bármelyik bejáratától számított 200 méteres távolságon belül születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő termék nem forgalmazható.

A jogszabályban említett zárt csomagolás, vagyis a fóliázás problémájával első körben a könyvesboltok, illetve a könyvkereskedő hálózatok szembesültek. Így többek között azzal is, hogy minden részletre kiterjedően nem feltétlenül tudják, mi van azokban a könyvekben, amiket árulnak. Az rtl.hu információi szerint ezért a könyvesboltok jobbára átpasszolták a labdát a kiadóknak, mivel ők jobban meg tudják ítélni, hogy a jogszabály hatálya alá esik-e egy könyv.

Megkerestünk ezzel kapcsolatban több könyvkiadót is, egyebek mellett azt akartuk megtudni, mi alapján állapítják meg egy könyvről, hogy fóliázni kell-e.

Az Alexandra Kiadócsoport azt a gyakorlatot követi, hogy azokat a címeket fóliázzák, amelyeket korábban gyermek, ifjúsági vagy a fiatal felnőtteket célzó young adult kategóriába soroltak be, és a jogszabály hatálya alá tartoznak. „Ez jelenleg a kiadócsoport maroknyi címét érinti, amelyeknek olvasóközönsége az eddigi tapasztalatok alapján túlnyomórészt 18 éven felüliekből áll, és sok esetben a szóban forgó kötetek már eddig sem a gyermek/ifjúsági részlegen voltak a könyvesboltokban” – írták. 

A Librit is kerestük, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Nem világosak a fóliázási szabályok

A Líra szerint nehéz értelmezni a jogszabályt. Úgy vélik, teljesen más szerepel a politikai nyilatkozatokban, mint a törvényben, és egy harmadik értelmezés bontakozik ki a hatósági eljárásokból.  

Politikai kommunikációs szinten a jogszabály arra való, hogy megvédje a gyerekeket a pedofiloktól, illetve valamiféle LMBTQ-propagandától. A törvény azonban nem erről szól

– írták.

„Mivel a törvény szövege nem világos, a könyvkereskedők most a hatósági gyakorlatból próbálják megérteni, milyen könyvek esetén tartja be a saját törvényét az állam, és milyen könyvek esetében nem. Azaz miért büntetnek és miért nem” – írták.

Ugyanakkor a törvényt mindenképpen értelmezni kell valahogyan addig is, amíg a büntetések alapján kirajzolódik a kép. A Líránál úgy vélik, csak a gyermekkönyveket kell lefóliázni. Az Alexandra kiadó szintén ezt az utat választotta, ugyanakkor felhívták arra a figyelmet, hogy a törvény véleményük szerint minden olyan tartalomra vonatkozik, amelyhez a védett korcsoport hozzáférhet. 

Azt is hozzátették, hogy 

sok felnőtt kategóriába sorolt címünk esetében lehet a történetben homoszexuális vagy LMBTQ+ karakter, mellékszál, és így a törvény hatálya alá eshet, mivel megjeleníti ezeket a témákat.

A jogszabály ilyen értelmezése nem egyedi, Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke mondta korábban a Népszavának, hogy akár a Bibliát is csak lefóliázva lehet majd árulni, hiszen bőven vannak benne a szexualitást, de akár a homoszexualitást is megjelenítő részek. A Líra szerint az MKKE rögtön a jogszabály elfogadása és a rendelkezdő részek megjelenése után írt a jogalkotónak az értelmezési kérdésekkel kapcsolatban, csak éppen még választ nem kaptak rá.

Az Alexandra kiadó szerint irreális, és a felnőtt vásárlóik jogait (például a tartalom megismerésére) indokolatlanul korlátozó elvárás lenne az összes érzékeny témát megjelenítő, felnőtteknek szóló kiadvány lefóliázása. Véleményük szerint a felnőtteknek szóló irodalom esetében a boltot és/vagy webáruházat üzemeltető feladata annak biztosítása, hogy a felnőtt korcsoportba sorolt könyvekhez 18 év alatti ne férjen hozzá, és azt ne vásárolhassa meg. „Mi tájékoztatjuk partnereinket az eredetileg gyermek/ifjúsági korosztályt célzó vagy ilyennek hihető könyvekről, amelyekben érzékeny tartalom jelenik meg, ezeket fóliázva szállítjuk ki a könyvesboltok számára, és felnőtt besorolást adunk nekik”.

Nagyobb bajba is kerülhetnek a könyvesboltok a jogszabály alvó részei alapján

Egyelőre itt tartanak a kiadók, ám a könyvszakmában dolgozó forrásainktól hallottunk olyan aggodalmakat is: semmi garancia nincs rá, hogy egyszer csak a hatóságok nem jelennek meg GPS-alapú távolságmérővel, és mérik ki, hogy hány méterre van a védett intézményektől az olyan könyvesbolt, ahol a gyermekvédelminek nevezett törvény hatálya alá eső könyveket árulják. Ebben az esetben ugyanis ismét változhat a helyzet, onnantól kezdve a kínálatot kell szűkíteni az érintett boltokban, ismét egy komoly tanulópénz alapján.

A Líra is célzott erre, amikor azt írták nekünk, egyelőre célzott ellenőrzések vannak, és a hatóság munkatársai alapvetően azt nézik, van-e a könyvben meleg karakter.Az öncélú szexualitás – amennyiben heteroszexuális – szerintük nem érdekli őket. „A klasszikus irodalmi műveket sem ellenőrzik, inkább csak az elmúlt 4-5 évben megjelent gyermek- és ifjúsági könyveket. Egyelőre nem tartják be a 200 méteres szabályt sem, amely a felnőtteknek szóló könyveket is kitiltja a boltokból. 

De ez a hatóság pillanatnyi szubjektív döntésétől függ és a jogszabály szelektív végrehajtásán alapul. 

Ráadásul az egyes könyvkereskedőkre van bízva, hogy milyen feltételezésekkel élnek a fogyasztóvédelem vélt magatartásával kapcsolatban. A büntetéstől tartva a Libri bizonyos könyveket befóliázott, a Líra még nem alakította ki a maga gyakorlatát” – írták.

Ha a 200 méteres szabályt hirtelen fontosnak éreznék a hatóságok, akkor rengeteg könyvesbolt bajban lenne országszerte. Az MKKE két évvel ezelőtti felmérése szerint legalább száz könyvesbolt működik egy templom kétszáz méteres körzetén belül. 

Az is jó kérdés, hogy mi lesz a Fidesz szellemi hátországához tartozó Mathias Corvinus Collegium által jegyzett könyvekkel, amelyek a gendertémát érintik, vagy egyenesen azt feszegetik. Megkerestük az MCC-t, azt válaszolták, hogy „mint a Libri vállaltcsoport többségi tulajdonosának nem feladata, hogy egyes jogszabályokról jogértelmezést adjon”. Azt is hozzátették, hogy „a vonatkozó jogszabály alapvetően a kereskedőket kötelezi, nem a kiadókat és a vállalatcsoport tulajdonosokat. A vonatkozó kormányrendelet pedig a »gyermekeknek szóló« termékeket szabályozza. Mivel az MCC Press nem ad ki gyermekkönyveket, így a jogszabály közvetlen alkalmazására köteles könyvkereskedők sem kerestek meg minket a könyvek fóliázásával kapcsolatban” – írták.

Amennyiben az összes olyan könyvet le kellene fóliázni, amiben öncélú szexualitás előfordul, az akár az árult könyvek 30-40 százalékát is érinthetné

– erről már egy neve elhallgatását kérő könyvipari forrásunk beszélt. Arra is felhívta a figyelmünket, hogy akár a kormány számára kínos esetek is előfordulhatnak. Példaként Az auschwitzi könyvtáros című könyvet hozta fel, ahol a mű történelmi szereplője meleg. Általában a kormánykommunikáció az antiszemitizmust vörös vonalként emlegeti, illetve Izraellel is baráti viszonyt ápol, így magyarázatra szorulna, miért kell egy holokauszt témájú könyvet elzárni a gyerekek elől.

Drágulást hozhat a fóliázás

Az már egészen más kérdés, hogy technikailag sem egyszerű a fóliázás. Noha a Líra szerint nem ez a jogszabállyal a legnagyobb baj, ugyanakkor terhet ró a kiadókra és a kereskedőkre is. A fóliázás ugyanis többletköltséget jelent, már csak a környezetvédelmi termékdíjak miatt is, hiszen műanyag csomagolásról beszélünk. 

Nem mindegy, hogy 10 címet kell fóliázni pár ezer darabos mennyiségben, vagy a regények nagy részét több tízezer példányszámban – írta az Alexandra. A Líra szerint könyvenként a költsége 10 forinttól néhány száz forintig terjedhet. A kiadók úgy kalkulálnak, ha ez a gyakorlat a fóliázásra megmarad, akkor a könyvek drágulni fognak.

Nyitókép: Vásárló egy könyvesboltban a szinte teljesen elnéptelenedett nyíregyházi Nyír Plaza Bevásárlóközpontban 2020. március 23-án. Fotó: MTI/Balázs Attila.