kultúra

Orbán Viktor mint a kommunizmus szuperhőse – drMáriás tart tőle, hogy törvénnyel korlátoznák a képzőművészetet

Mohos MátéMohos Máté

2022. május 12. 14:28

Putyin Jézusként, Orbán Viktor pedig hol antiimperialista Popeye-ként, hol kommunista szupersztárként jelenik meg drMáriás szerdán nyílt kiállításán, aminek a Godot Kortárs Művészeti Központ ad otthont. A művész az orosz medveként randalírozó Micimackóról, Novák Katalin megkoronázásáról és a gyűlölködő kommentekről is beszélt az rtl.hu-nak.

Oltárt állított a totális erőtérnek drMáriás. 

Az egész falat beterítő, 42 képből álló műalkotás összes képén Orbán Viktor látható a szivárvány különböző színeiben, ahogy a néző felé reptet (hozzávág) egy békegalambot. Feje fölött különböző nemzetközi cégek logói – főleg németeké. Az április 3-i választás eredménye után „részben jól, részben rosszul” érzi magát az alkotó, aki bevallottan a negyedik fideszes kétharmadra reagálva készítette el az alkotást. Ez a mű „a legfrissebb választási eredmények hangulatát tükrözi”, mivel „mindenből egy van: egyfajta vízió, egyfajta választási lehetőség vagy lehetetlenség”.

Látunk egy miniszterelnököt, aki egy galambot küld felénk. Ez a figura jellemző volt a huszadik század szovjet plakátjaira is.

„A kortárs művészet rontja a magyar emberek biztonságérzetét!” – hirdeti május 11-én nyílt kiállítása címében drMáriás. A művész a megnyitó előtt azt mondja: „azért jó [közélettel foglalkozó kortárs képzőművésznek lenni a választások után], mert az ember kicsit feldolgozza magában a művészet által ezeket az élményeket. Másrészt nyilván nem feltétlenül hálás ilyen művészettel foglalkozni, mert az ember nagyon sok támadást is kap.”

A kortárs művészet rontja a magyar emberek biztonságérzetét!

Máriás Béla 1966-ban született Újvidéken. Munkáira főképp a harsány, kritikai hangvétel és a kelet-európai identitásból, történelmi és politikai sajátosságokból építkezés jellemző. Alkotásaiban a dadaizmus és a szürrealizmus hatásai is érezhetők. 2011-ben megkapta a Párhuzamos Kultúráért díjat, több tucat könyve és kiállítása került a közönség elé. A Tudósok zenekar énekes-trombitás-harsonás-szaxofonos vezetője.

„Fokozatos, 35 éves tevékenység során jutottam el ehhez a kifejezési formához” – folytatja. „Most már néhány éve premier plánban követem egyrészt azt a közeget, amit ballasztként hordozunk a vállainkon, másrészt az aktuális történéseket, amik jelenkori történelemként határozzák meg az életeinket.”

A jelenkori történelem pedig a maga pőre, groteszk aktualitásában jelenik meg a kiállításon: látunk 

  • megkoronázott Novák Katalint, 
  • egymásnak feszülő Mészáros Lőrincet és Csányi Sándort, 
  • Vlagyimir Putyint Jézus képében, 
  • Orbán Viktort, ahogy Popeye-ként hadakozik az imperializmus ellen, 
  • Orbán Viktor, amint Lenin és Sztálin mellett pózol mint a kommunizmus szuperhőse,
  • Ursula von der Leyent, amint kiűzik belőle az ördögöt a magyar politika nagyjai – akik számára „minden gonoszság megtestesítőjeként” tűnik fel az Európai Bizottság elnöke.
Mohos Máté / rtl.hu

A kiállítás anyagai az utóbbi egy évben készültek, „nagyon sokrétű, eklektikus, sokfajta anyag, amit láthatunk”. Akadnak papírcsipkés motívumokat alkalmazó, drMáriás korai művészetére utaló alkotások, ezek mellett az utóbbi egy évben szerzett benyomásai is megjelennek. 

Hajtotta-e a művészt valamiféle nosztalgia korábbi korszakai felidézésében? „Igazából nem teljesen nosztalgia, hanem annak újraértelmezése, amit régen csináltam.” Felidézi, amikor a rendszerváltás tájékán Magyarországra költözött, és ekkor a „sérülékenységet, mátrixszerűséget, költőiséget, kiszolgáltatottságot” fejezte ki a csipkés motívumokkal. A mostani kontextusban inkább „olyan világot jelentetnek meg, ami természeti és adott. Ez a színes alapja azoknak a történeteknek, amik a mi mostani valóságunkhoz kapcsolódnak.”

A mostani valóságnak szerves része az orosz-ukrán háború is, amit drMáriás szintén megfestett. Putyinról és Zelenszkijről készült portréit az országvezetők „saját közegeiből kiindulva” készítette el. Az ukrán elnököt Kazimir Malevics lengyel-ukrán származású képzőművész stílusában ábrázolja. „A legtöbben a mai világban azt gondolják róla, hogy orosz volt. Az ő világában van megjelenítve, amint hazáját védi.” Putyint egy „másik ideológiai szempontból”, Jézus Krisztus képében mutatja az orosz zászló színeiben. Már korábban azt mondta az orosz elnökről: „Putyin is kvázi jót akar, béketeremtés címén vonul be elfoglalni a kiszemelt térséget.”

A kortárs művészet rontja a magyar emberek biztonságérzetét!

A pisztolyt tartó Micimackót ábrázoló képéről drMáriás azt mondja: 

az orosz medvére emlékeztető Micimackó megunja szuperbékés voltát, és egyszer csak elkezd lövöldözni. Mindenki meglepődik, hogy az ártatlanság korát lezárta, felnőtt, és elszakadt nála a cérna.

A kortárs magyar politikára és a választásokra utaló műveiről így beszél: „Én nem a választások tisztaságát kérdőjelezem meg, inkább azt az élményt próbálom visszaadni, amikor a kétharmad még kétharmadabb lett, és a polarizáltság a társadalomban nemhogy fennmaradt, hanem megerősödött. Ez nem értékítélet, hanem inkább leírása egy helyzetnek – azon belül próbál viszonyokat felmutatni és a korszellemet tükrözni.” És hogy neki milyen a címadó „biztonságérzete” manapság?

Aki ilyen művészettel foglalkozik, az nem érezheti magát biztonságban.

DrMáriás úgy véli, az ő művészete „a maga szabadosságával, szókimondásával nem felel meg a politikának. Én ettől független foglalkozom a művészettel.”

Amikor az őt ért támadásokról kérdezem, rögtön a Facebookról kezd el beszélni. „Ha megnézi az oldalamat, láthatja, hogy hány olyan hozzászólás van, ami nem tűri el ezeket a szabad véleményeket.” Emlékeztet: jóformán egy államilag támogatott múzeumban sem állíthat ki, és a „konzervatív, vagy hát állami média sem vesz tudomást a tevékenységemről. Úgy gondolom, hogy ezek nem lehetnek véletlenek.”

Olyan politikailag feszült légkörben élünk, ahol a vélemények pluralitásának nincs meg a teljes szabadsága. De reméljük, hogy egyszer lesz.

Úgy véli, hogy a közösségi médiás létének pozitívumai és negatívumai is vannak. „Egy olyan helyzetben, ahol nem tudok kiállítani a Műcsarnokban és a Ludwig Múzeumban, állami múzeumokban, (...) egy tágabb közönséget a közösségi médiában tudok elérni.” Igaz, ebben a közegben a műalkotás nem élvezhető fizikai formában. Hatalmas előnye viszont, hogy a tartalmat nem cenzúrázzák, befolyásolják. Bár egyszer-kétszer megesett, hogy a Facebookon letiltották egy-egy művét, a jelenséget nem tartja jellemzőnek, a médiumot pedig „a legnagyobb kiállítási platformomként” jellemzi.

Novák Katalint köztársasági elnökké koronázzák Picasso műtermében

Szerinte a művészetnek ebben a kontextusban feladata kimondani, aminek „egyre kevesebb a mai magyar társadalomban a szabad felülete. 

A művészet az egyik olyan utolsó kommunikációs csatorna, egy festményre még bármit fel lehet festeni.

A kiállítás címe, mottója is ezzel játszik: „egy kicsit öngyilkos és egy kicsit nagyon bátor módon: hol vannak a határok, amiket a mai világban a művész feszegethet? Vajon lesz-e egyszer olyan törvényjavaslat, ami esetleg korlátozza a művészeti kifejezés határait? Ez egy vészjós gondolat: a kortárs művészet rontja az emberek biztonságérzetét. Lehet-e esetleg jogalapja annak, hogy törvényben korlátozzák azt?

Remélem, hogy nem. Azonban már sok mindenen meglepődtünk, úgyhogy nem tudhatjuk.

Le az imperializmussal!

A kortárs művészet rontja a magyar emberek biztonságérzetét című kiállítás május 11-től június 15-ig tekinthető meg Budapesten a Godot Galériában, a Bartók Béla út 11-13. szám alatt.

A művészről januárban az RTL Híradó készített riportot:

Nyitókép: Mohos Máté / rtl.hu

#kultúra#drmáriás#kiállítás#godot galéria#orbán viktor#orosz-ukrán háború#novák katalin#ma#képzőművészet#kortárs képzőművészet

Címlapról ajánljuk