Komoly kétségeik vannak az orvosoknak Biden alkalmasságával kapcsolatban – de beszélhetnek róla?

Egyre kevésbé tűnik elképzelhetőnek, hogy novemberben az amerikai elnökválasztáson Joe Biden legyen Donald Trump kihívója. Olyan lesújtó értékelések láttak napvilágot a regnáló elnök alkalmasságáról még pártján belül is, hogy a jelöltsége mostanra tarthatatlannak látszik.

Dhruv Khullar, a New York-i Cornell Egyetem orvosi karának adjunktusa gyakorló orvosként írt cikket a New Yorker magazinba arról, hogy kollégái hogyan értékelik Joe Biden állapotát, és egyáltalán mit mondhat egy orvos egy olyan személyről, akit személyesen nem volt alkalma megvizsgálni, csak nyilvános szerepléseiből vonhat le következtetéseket.

Szabad-e még a nagypapának autót vezetni?

Khullar emlékeztetett, hogy Joe Bident már akkor támadták a korával, amikor 2019-ben bejelentették elnökjelöltségét. Akkor 76 éves volt, és már saját magát is egyfajta átmeneti szereplőnek tekintette, aki hidat teremt az újabb generációk felé. Ezután Khullar szerint elnökként a vártnál jobb teljesítményt nyújtott, több eredményt ért el, mint amire bárki számított, tavaly azonban már egyre nagyobb teret nyertek az egészségi állapotával kapcsolatos aggodalmak.

Amikor Biden ellen eljárás indult, mert minősített iratokra bukkantak az otthonában, Robert Hur különleges ügyész „jó szándékú, gyenge memóriájú idős emberként” jellemezte az elnököt. A múlt hónapban viszont már több mint ötvenmillió amerikai szeme láttára csetlett-botlott Biden az elnökjelöltek tévévitáján, belezavarodva a saját gondolataiba és komoly küzdelmet folytatva egy-egy mondat befejezéséért.

A vita után olyan dolgokkal próbálták mentegetni az elnököt, hogy jet lagje volt, megfázott, vagy hogy „mindenkinek vannak jobb és rosszabb napjai”. De Khullar szerint ez nem az a fajta kellemetlen beszélgetés, ami arról szól, hogy a nagypapának szabad-e még autót vezetnie, hanem az a kérdés, hogy ki vezesse az Egyesült Államokat.

Mindannyian tapasztalunk ingadozást abban, hogyan érezzük magunkat és hogyan teljesítünk – írta az orvos. De nem mindegy, hogy ezek az ingadozások milyen gyakoriak és mennyire súlyosak. Ha néha nem találjuk a kulcsunkat, vagy elfelejtjük valakinek a születésnapját, az nem olyan aggasztó, mintha rendszeresen belezavarodunk a gondolatainkba, ami már kognitív hanyatlást jelezhet.

Kontextusba helyezve

Khullar az elnökjelölti vita után kilenc orvost kért meg – köztük belgyógyászt, geriátereket, neurológusokat és egy idegsebészt –, hogy értékeljék Biden állapotát. Legtöbben politikailag a mérsékelt baloldalhoz tartoznak, és az ország különböző részein praktizálnak. Mind hangsúlyozták, hogy távdiagnózist nem tudnak felállítani az elnökről, és azzal a feltétellel szólaltak meg, hogy megőrzik a névtelenségüket. Azonban mind tartanak attól, hogy Biden tünetei túlmutatnak az öregedésen, és súlyosabb dologra, például neurodegeneratív betegségre vezethetők vissza.

Khullar azt írta, hogy a saját praxisában is gyakran előfordul, hogy a személyes találkozás során egy betege jobb – vagy épp rosszabb – állapotban van annál, mint azt a kórlapja alapján gondolni lehetne, és lehet, hogy a vizsgálat során olyan tünetről számol be, ami felborítja a diagnózist. Szerinte ez is azt nyomatékosítja, hogy nem lehet senkiről diagnózist felállítani pusztán videofelvételek alapján, és a legtöbb orvos nem is nyilatkozik közszereplők állapotáról. Egy ember egészségi állapotának a nyilvános elemezgetése tolakodó lehet, és még ha meg is állapítanak valakinél neurológiai betegséget, az még nem ok arra, hogy eltiltsák a közéletben való részvételtől.

Másrészt elkerülhetetlenül is eltérő mércét alkalmazunk, ha olyan emberről van szó, akinek a cselekedetei milliók életét befolyásolhatják a következő években. Khullar szerint a neki nyilatkozó orvoskollégái képesek voltak arra, hogy kontextusba helyezzék az elnök állapotának látható jeleit, és megértessék, hogy milyen vizsgálatok lehetnek indokoltak, illetve mire lehet számítani a következő években. Ebben a közvéleménynek is joga van tisztán látni, véli az orvos.

Szóljanak, ha veszélyt látnak?

Volt idő, amikor az orvosok nem vonakodtak ennyire attól, hogy közszereplők állapotát értékeljék. 1964-ben egy magazin több mint 12 ezer pszichiátert keresett meg, hogy mondják el véleményüket Barry Goldwater republikánus elnökjelölt alkalmasságáról. Mintegy 2500-an válaszoltak, és közel felük alkalmatlannak tartotta Goldwatert. A magazin egy 41 oldalas cikket írt a válaszokból, kiemelve olyan hangzatos kijelentéseket, mint hogy „Goldwater hasonlóan kóros alkatú, mint Hitler, Castro, Sztálin és más skizofrén vezetők”.

Goldwater a lap ellen rágalmazási pert nyert, a választást viszont elvesztette. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) ennek nyomán bevezette a Goldwater-szabályt, ami etikátlannak minősíti, hogy pszichiáterek szakmai véleményt fogalmazzanak meg olyan személyekről, akiket nem vizsgáltak meg és nem kaptak tőlük engedélyt, hogy róluk nyilatkozzanak. Vannak azonban orvosok, akik azt gondolják, hogy a Goldwater-szabály ellentétes egy másik kötelességükkel: azzal, hogy a tudásuknak megfelelően tájékoztassák a közvéleményt a társadalmi szempontból fontos ügyekről.

Amikor 2017-ben elszaporodtak a találgatások Donald Trump mentális állapotát illetően, az Amerikai Orvosszövetség is kiadott egy irányelvet arról, hogy az orvosoknak tartózkodniuk kell attól, hogy diagnózist állítsanak fel olyan személyekről, akiket nem vizsgáltak személyesen. A Yale adjunktusa, Bandy X. Lee azonban konferenciát hívott össze, majd kiadott egy tanulmányt „27 pszichiáter és mentális egészségügyi szakember értékel egy elnököt” címmel, amelyben a szociopátia, nárcizmus és antiszociális személyiségzavar eshetőségét vizsgálták Trumpnál.

A könyv bestseller lett, viszont több mint két évtizedes oktatói múltja ellenére a Yale nem hosszabbította meg Lee szerződését. Ő viszont azt mondta: a második világháborút követően az Orvosok Világszövetsége által elfogadott genfi nyilatkozat kötelezi az orvosokat arra, hogy szólaljanak fel, ha veszélyt látnak, márpedig egy instabil vezető egyértelműen veszélyt jelent, hatalmában áll elpusztítani a világot. „Hogyan hallgathatnánk?” – kérdezte.

Visszavont levél

Biden orvosi csapata következetesen állítja, hogy az elnökön nem mutatkoznak neurodegeneratív betegség jelei. Biden orvosa februárban az elnök merev járását gerincízületi gyulladással magyarázta. A Fehér Ház szóvivője Khullarnak azt mondta a Biden egészségi állapotát érintő kérdésekre, hogy az elnök bizonyította, hogy képes keményen és eredményesen dolgozni.

Egy neurológus viszont arról beszélt Khullarnak, hogy vezetés közben, a rádióban hallgatta az elnökjelölti vitát, és Biden beszédmódja a pácienseit juttatta eszébe. A következő napokban néhány kollégájával együtt nyílt levelet fogalmaztak meg, amiben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az elnöknek kognitív zavarai lehetnek, de végül nem hozták azt nyilvánosságra. Egyrészt, mert egyikük sem vizsgálta személyesen az elnököt, másrészt mert bármennyire aggódnak Biden állapota miatt, Trumpot még nagyobb fenyegetésnek tartják. Abban sem biztosa, hogy bárkit érdekelne a levelük – elvégre a CNN-en műsort vezető híres idegsebész, Sanjay Gupta is kérte Bident, hogy vesse alá magát kognitív vizsgálatnak, és ő se ment vele semmire.

Egy másik neurológus azt mondta, miután az elmúlt tíz évből több videofelvételt is megnézett Biden szerepléseiről, megkockáztatná, hogy az elnöknek neurodegeneratív betegsége van. Azt mondta: képzeljünk el egy vizsgázó neurológust, akit megkérdeznek egy 81 éves férfiról, aki csoszogva jár, nem tudja felemelni a karját, folyamatosan romlik a beszéde és elfelejt szavakat.

Ha erre azt válaszolná, hogy ez egy egészséges idős úr némi gerincferdüléssel, megbuktatnák.

Nyitókép: Mark Makela/Getty Images