Hiába a közkegyelem, a katalán vezetők ellen még él az elfogatóparancs

A spanyol legfelsőbb bíróság érvényben hagyta hétfőn a Carles Puigdemont és más szakadár katalán vezetők elleni elfogatóparancsot, úgy döntve, hogy a minapi amnesztiatörvény rájuk nem vonatkozik – írja az MTI.

A döntés megingathatja a szocialisták vezette törékeny kormánykoalíciót, és közvetlen hatással lehet az önkéntes száműzetésben élő Carles Puigdemontra, aki a 2017. évi események idején a katalán kormány elnöke volt. A sikkasztással, engedetlenséggel és terrorizmussal vádolt Puigdemont korábbi nyilatkozatai szerint azt remélte, hogy a törvény hatályba lépése után rövidesen hazatérhet.

A Puigdemont alapította Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) függetlenségi párt bejelentette, hogy fellebbez a bírósági döntés ellen. A párt főtitkára, Jordi Turull a demokrácia alapvető normáit sértő politikai döntésnek nevezte az ítéletet, és azzal vádolta meg a bírákat, hogy államcsínnyel meg akarják torpedózni a törvény alkalmazását.

A spanyol parlamentben május 30-án elfogadott és június 11-én kihirdetett amnesztiatörvény közkegyelmet ad mindazoknak, akik 2017-ben megkísérelték kikiáltani Katalónia függetlenségét Spanyolországtól azért cserébe, hogy a szakadár pártok a választások után létfontosságú támogatást nyújtanak Pedro Sánchez kormányának.

Pablo Llarena vizsgálóbíró közölte, hogy továbbra is célja Puigdemontnak és volt helyetteseinek, Toni Comin és Lluis Puig volt egészségügyi, illetve kulturális miniszternek az őrizetbe vétele.

Amennyiben az Együtt Katalóniáért megvonná a támogatását olyan fontos jogszabályok megszavazásához, mint a 2025. évi költségvetési törvény, akkor Sánchez elveszítheti kormányzóképességet, és újabb választásokat kellene tartani.

Az amnesztia nem vonatkozik azokra, akik személyes gazdagodásuk céljából sikkasztást követtek el, vagy megsértették az Európai Unió pénzügyi érdekeit.

Llarena azzal érvelt, hogy a gyanú szerint Puigdemont, Comin és Puig magatartása teljességgel kimerítik a törvénybe foglalt két kivételt.

A vizsgálóbíró szerint a katalán politikusok személyes haszonra tettek szert, amikor a spanyol igazságszolgáltatás által törvénytelennek minősített függetlenségi népszavazás költségeit az autonóm közösség kincstárával fizettették meg, mert az nem szolgálta a köz érdekét. Llarena szerint a népszavazás sértette az EU pénzügyi érdekeit is, miután Katalónia kiválása érintette volna Spanyolország adóbevételeit és hazai össztermékét is.

Puigdemont pártja közölte, hogy a politikus a bírói ítélet ellenére kész visszatérni Spanyolországba, amikor a katalán parlament megválasztja a közösség új vezetőjét a májusi választások eredményeképpen. Ha augusztus 26-ig nem sikerül megválasztani a katalán parlament elnökét, akkor októberben új regionális választásokat tartanak.

Nyitókép: Reuters/Bruna Casas